Egy 3200 éves palota romjai között, Athén közelében, egy csapat kutató a legendás görög, harcos király, Ajax történetét igyekszik rekonstruálni.
Yiannis Lolos régész találta meg a palota romjait, miközben 1999-ben Szalamisz szigetén kirándult, az utóbbi hat évben ő is vezeti a kutatást.
A kutató biztos benne, hogy megtalálta azon helyet, ahol valamikor Ajax uralkodott. A lelet ráadásul bizonyítékos is szolgáltat azon elméletre, mely szerint a mükénéi királyság lakosai Ciprusra távoztak királyuk halála után.
Ajax egyike volt azon legendás görög sereg legfőbb harcosainak, akik megtámadták Tróját, hogy visszaszerezzék az elrabolt spártai királynőt, Helénét. A Homérosz Iliászában toronymagas harcosként leírt Ajaxot hatalmas pajzs védte. A hős önkezével vetett véget életének, amikor összeszólalkozott a többi görög vezérrel.
A Szalamisz délnyugati partján fekvő Kanakia egyik fás domboldalán Lolos csapata kiásott egy várost, mely fölött egy megerősített palotaegyüttes magaslik. A város a Kr.e. 13. században virágzott fel - ugyanakkor, amikor Mükéné és Pülosz is virágzásnak indult Görögország déli területein - és 100 évvel később ürült ki.
A tudósok hosszú ideje gyanítják, hogy a Trójai-háború történetében van történelmi igazság, és a Kanakiánál előkerült bizonyítékok ezt támasztják alá. Lolos úgy hiszi, hogy a szalamiszi populáció Ciprusra távozott, ahol új várost építettek, melyet szülőföldjük után neveztek el. A kutató szerint ugyanis nincs más magyarázat arra, hogy Cipruson épült egy Szalamisz nevű város. A populáció körülbelül Kr.e. 1200-ban hagyta el Szalamiszt. Az emberek először a ciprusi Enkomiba mentek.
Szalamiszt Kr.e. 1100 körül alapították, amikor Enkomi kiürült. A kutatók szerint a menekültek gyermekei költözhettek oda. Az emigrációs elmélet megmagyarázná, hogy miért nem találtak értékesebb műtárgyakat a görög régióban, mely ráadásul sem a pusztítás, sem az idegen megszállás nyomait nem hordozza.
Lolos szerint az emigránsok, akik a város elitje lehettek, számtalan tárgyat magukkal vihettek, többek között a legértékesebbeket. Kanakiát először Kr.e. 3000-ben lakták. A mükénéi település mintegy 5 hektáron terül el, számtalan házzal, üzlettel és raktárral.
Eddig az archeológusok 33 szobát tártak fel a 750 négyzetméteres palotában, többek között két központi, királyi lakosztályt, melyben padhoz hasonlatos ágyakat találtak. A leletek között edények, kőeszközök, és rézeszközök szerepelnek.
Lolost az lepte meg igazán, hogy találtak egy rézpáncél-darabot, melyen II. Ramszesz fáraó nevet szerepelt, aki Kr.e. 1279-1213 között uralkodott Egyiptomban. A kutató szerint egyedülálló leletről van szó, mely a mükénéi zsoldoskatonák zsákmányai közét tartozhatott, akik az egyiptomiakkal együtt szolgáltak. Lehetett szuvenír, a becsület elismerésének ajándéka, vagy valamilyen kitüntetés.
A feltárást szeptemberben folytatják a település temetőjében, mely a város mellett helyezkedik el. Az Athén partjaihoz közel elhelyezkedő Szalamisz leginkább a Kr.e. 480-as tengeri ütközetről ismert, amikor az athéniak legyőzték a hódító perzsa sereget. Euripidész ókori drámaíró is itt született. Lolos 1997-ben tárt fel egy barlangot, melyről kiderült, hogy az írónak adott otthont, amikor drámái megszülettek.
Forrás: |