Görögországban egy csapat hajóépítő és történész több mint egy éve a legendás Iaszón hajójának, az Argónak rekonstruálásán fáradozik.
Volosz kikötőjében egy csapat hajóépítő, ezer éve alkalmazott eszközök és módszerek segítségével próbálja újra megalkotni az Argót, Iaszón és az argonauták legendás hajóját. A modern források - mint elektromosság és gépek - hiánya kimerítő feladatot állít a csapat elé, ám az eredetiség szerintük nagyon fontos része a kísérletnek.
A görög mitológia egyik legnépszerűbb története Iaszón és maréknyi argonautájának utazása. A csapat Volosz - a valamikori Iolkosz - kikötőjéből indult el, hogy Kholkisz ősi városából - a modern Grúzia területén - megszerezze az Aranygyapjút. Olyan ismert hősök, mint Héraklész és Orfeusz segítségével, Iaszón hosszú útja során legyőzte a szörnyeket és az ellenséges királyokat, és Kholkisz királyának leánya, Médea segítségével megszerezte az Aranygyapjút az azt őrző sárkánytól.
A Naudomosz Intézet, egy csoport hajóépítő és történész kezdett neki a nagyszabású rekonstrukciónak, melynek során ókori, görög szerszámokat és technikákat alkalmaznak az új Argó elkészítéséhez. Emellett azt is tervezik, hogy a kész járművel bejárják a mítikus utat. A csapatnak mindent el kellett felejtenie a modern hajóépítésről, és ugyanazon fa- illetve vaseszközöket kellett alkalmaznia, melyeket Iaszón harcosai vettek igénybe, több mint 3000 évvel ezelőtt.
A görög mitológiában 50 argonauta építette az Argót három hónap alatt Athéné istennő segítségével, aki a hajóorrba egy beszélő és jósló, mágikus gerendát helyezett el. A három modernkori építő szerint nekik is elkélne némi isteni segítség a Kr.e. 14. századi hajó építésében, ugyanis 15 hónapnyi nehéz munka után a 28 méteres járműnek csak egynegyedét tudták elkészíteni.
Faszegek és ékek tartják össze a hajó vázát és pallóját. Az ókorban a pallódeszkák közötti réseket gyantával tömték be, ám a modern ácsoknak a gyantát enyvvel kellett vegyíteniük, hogy megőrizzék a hajót a következő generációk számára. Azt tervezik ugyanis, hogy a legendás útvonal bejárása után a kész járművet múzeumban állítják ki. A hajótörzsben egész fákat alkalmaztak. Az építők bejárták azokat az erdőket, ahol Iaszón emberei is valamikor a megfelelő, egyenes fákat keresték.
A mítosz felelevenítéséhez azonban igen kevés tény áll rendelkezésre. A történetet először Apollonius Rhodius írta le körülbelül 11 évszázaddal a legendás utazás után. A hajó megtervezéséhez a modern építők az ókori vázafestményeket, fali freskókat és egyéb ábrázolásokat illesztették össze, illetve begyűjtötték a világ könyvtáraiban, valamint múzeumaiban őrzött, a hajóról készült leírásokat.
A történészek szerint a hajó alakját könnyebb volt felvázolni, mint azt kideríteni, hogyan is készült. Az viszont sokat segít a szakembereknek, hogy a hajókészítési módszerek nem sokat változtak. A szakértők szerint kísérleti archeológiáról van szó, egyfajta nyomozásról, hogy közelebb kerüljenek a mítosz eredeti verziójához.
Az ókori hajó rekonstruálásának ötlete nem új. Egy brit kutató a nyolcvanas években egy Kr.e. 4. századi athéni hajót - a Kyrenia nevezetű kereskedőhajót - rekonstruált. Ám az ő feladata könnyebb volt, mivel az eredeti Kyrenia nagyon jó állapotban maradt fenn, amikor felhozták Ciprus mellől.
Amint az Argó elkészül, önként jelentkezhetnek a város lakosai, hogy az 50 evezős hajón megtegyék Iaszón útját az Égei-tengeren, át a Boszporuszon egészen a Fekete-tengerig, Grúzia partjaiig. Az út során naponta 10-15 órán át kell evezni. Kérdés, hogy az önkénteseknek lesz-e elég erejük az út végéig.
Forrás: |