KÉPEK A FOTÓALBUMBÓL
LEGNÉPSZERŰBB ALBUMOK
NÉPSZERŰBB BESZÁMOLÓK
LEGNÉPSZERŰBB LEÍRÁSOK
LEGNÉPSZERŰBB INFÓK
LEGNÉPSZERŰBB RECEPTEK
NÉPSZERŰBB FÓRUMTÉMÁK
LEGUTÓBBI KOMMENTEK
LEGUTÓBBI LEÍRÁSOK
LEGUTÓBBI GÖRÖG HÍREK
LEGNÉPSZERŰBB ZENÉK
LEGUTÓBBI ÜZENETEK

Hírek

Neolitikumi barlanglakások Görögországban
Görögországban felfedeztek egy neolitikumi barlangkomplexumot, mely azt sugallja, hogy nem minden barlanglakó élt nomád vadászó-gyűjtögetű életet, volt, aki farmerkedett és pásztorkodott. Még a szerszámoskamrának megfelelő kőkorszaki helyiségük is volt. (Fotó: Hellén Kulturális Minisztérium) A bizonyítékok egy Kr.e. 5300-3900 tartományból fennmaradt, barlangkomplexumból származnak. A lakóhelyen tapasztott talajt és növénytermesztésre utaló bizonyítékokat találtak, egy közelben kialakított istállóval. Ezen háztartás önellátó volt - mondja Dr. Panagiotis Karkanas régész, aki a Kouveleiki-barlangok feltárását vezeti. A kutató szerint a helyszín egy hátköznapinak számító háztartás volt. Az emberek ott éltek, főztek, aludtak, valószínűleg egész évben. Farmerek és pásztorok is voltak egyszerre. Karkanas akkor jutott ezen következtetésre, amikor megvizsgálta a barlangokból előkerült tárgyakat, és részletes mikroanalízist végzett a barlangi üledékeken. A komplexum két barlangból áll, az elsőt számos sziklatömb osztja két kamrára. Ezek valószínűleg a barlang tetejéről zuhantak le, amikor azok még lakatlanok voltak. A barlangi emberek ezen természetes felosztást előnyükre használták ki, mivel az egyik leesett sziklát lekerekítették és egyfajta falat hoztak belőle létre, így folyosószerű képződmény alakult ki a két kamra között. Az elülső kamrában égetett trágyát találtak, mely azt sugallja, hogy néhány állatot - valószínűleg kecskéket és juhokat - a barlangban tartottak. Karkanas szerint az állatok talán tejelők vagy nagyon fiatal egyedek lehettek. A ganéjban fellelt gabonamagvak és maradványok azt jelzik, hogy a barlanglakók talán mégis művelték a barlangok előtti földet. A kutató kihangsúlyozta, hogy Görögországban Kr.e. 6500-ban, a neolitikum kezdetén kezdődött a farmerkedés. Az első barlangban festett edények, csiszolt fejszék, agyag- és márványszobrocskák, darálók és egy egész kollekció obszidián, kovakő és kvarc eszköz került elő. A sötét, hátsó kamra - mely körülbelül 150 négyzetméteres - a jelek szerint a fő lakórész volt. Megtalálták a családi tűzhely nyomait, a talajt égetett trágya és vörös agyag elegyével tapasztották be. Karkanas szerint ezen típusú tapasztás ezen időszakban igen szokatlan volt, mivel csak később lett népszerű, és máig használják. (Fotó: Hellén Kulturális Minisztérium) A kutató szerint a második barlang valószínűleg egyfajta kiegészítő tevékenységi terület volt, a szerszámoskamra valamiféle prehisztorikus verziója. Kilenc sírt találtak, mely azt mutatja, hogy egyes emberek egész életüket a barlangok közelében élték le.

Forrás:

  2006-08-25 
  409 77% 



Hirdessen itt!
..:: Bérelhető reklámfelület ::..