Görög régészek ritka, 2700 éves ruhadarabot találtak egy rézurna belsejében.
A besárgult, törékeny anyagot egy urna belsejében találták egy ásatás során Argosz városában. A régészek szerint rendkívül ritka leletről van szó, mivel a ruhaanyag, lévén szerves, nagyon könnyen lebomlik. Eddig mindössze egy maréknyi ilyen leletet találtak Görögországban.
A hengeres urna emellett szárított gránátalmát - az alvilág ókori isteneihez kapcsolódó áldozat -, hamvakat és elszenesedett emberi csontokat is tartalmazott. A maradványok Kr.e. 7. századi hamvasztás eredményei.
A kutatók szerint a ruhaanyag közel 3000 éven át fennmaradt a rozsdálódó rézurnának köszönhetően. A rézoxidok ugyanis elpusztították a mikróbákat, melyek normál esetben tönkreteszik az anyagot - mondják a kutatók. A törékeny maradványokon athéni szakértők dolgoznak majd. A kutatók elsődleges célja az anyag megmentése, ezt követően laboratóriumi teszteknek vetik alá, hogy kiderítsék pontosan milyen technikákkal készült a ruha.
A helyszínen talált, féltucat sírból mindössze ez volt az egyetlen, mely hamvasztott maradványokat tartalmazott. A hamvasztás nagyon ritka volt Argoszban, ez tovább növeli a lelet értékét. A kutatók szerint egy gazdag polgár talán le akarta másolni azon temetkezési szertartást, melyet Homérosz írt le.
Homérosz Iliásza és Odüsszeiája rendkívül népszerű művek voltak Görögországban. A Kr.e. 8. században készült műveket a tudomány szerint egy négy évszázaddal korábbi háború ihlette. Az Iliászban az elhunyt hősöket körülményes szertartások során hamvasztották el, ezen szokás később elsikkadt.
Forrás: |