Hírek
| Légszennyezés teszi tönkre az Akropoliszt |
| Egy görög régész a hét elején arra figyelmeztetett, hogy az egykori athéni fellegvárban álló templom eredeti maradványait a légszennyezés teljesen tönkreteheti, így azokat minél hamarabb el kell távolítani, és a most épülő múzeumban elhelyezni.
Alexandrosz Mantisz, az Akropoliszt felügyelő régész szerint a Parthenon 17, még ma is eredeti metopéja (a dór templomok párkányának frízében levő négyzetes, gyakran domborművekkel díszített mező) katasztrofális állapotba került, és azok nem viselik el tovább a légköri szennyezése hatását. A legtöbb frízen bemutatott ókori jelenetek ugyanis mára kivehetetlenné váltak. Mantisz ezért azt ajánlja, hogy az eredeti szobrokat és oszlopokat az Akropolisz lábánál szeptemberben nyíló új múzeumban helyezzék majd el, és azokat másolatokkal helyettesítsék.
A görög főváros talán legismertebb műemléke, az ókori citadella részeként ismert templom az athéni demokrácia fénykorában, az i.e. 5. században épült. Az egykori építkezés korából azonban mára igen kevés eredeti faragvány maradt a helyszínen, hiszen azok legtöbbjét a görög régészek az elmúlt 30 év során restaurációs munkálatok során lecserélték, és biztonságba helyezték. A híres kariatidák, az Erechteion templom oszlopaként szolgáló fiatal nők szobrait például 1979-ben vitték el a helyszínről.
A kérdés a múlt héten a görög örökségvédelmi tanács ülésén is felmerült, ahol 34-en tanácskoztak az aktuális problémáról, ám hamar megosztottá váltak az ügyben. Szerintük ugyanis előbb egy esetfelmérési tanulmányt kell végezni, majd egy nemzetközi konferencián hoznak döntést az ügyben. Dimosztenisz Giraud, a kulturális minisztérium ókori szoborrestaurálásokért felelős vezetője szerint szintén óvatosan kell eljárni az ügyben, és a hasonló döntéseket egy részletes tanulmány készítésének kell megelőzni. A szkeptikusok szerint emellett ha eltávolítanák a Parthenon utolsó eredeti faragványait, azzal a turisták felháborodását is kiváltanák.
Eközben tovább folytatódik a vita a British Múzeummal is a 19. században elvitt Elgin-márványok ügyében. A jelen kérdés ebben az esetben sem mellékes, ugyanis a britek egyik központi indoka a márványok megtartása mellett, hogy azért nem adják vissza azokat, hiszen a légszennyezettség által tönkretett faragványok és szobrok azt szimbolizálják, hogy a görögök még saját örökségükre sem képesek vigyázni. Forrás: mult-kor.hu |
|
|
2008-04-18
|
|
418 73%
|
|
