Hírek
| Magyarország visszaadta a műkincseket |
| A görög külügyminiszter asszony a nyilvánosság előtt is megköszönte, egyben precedens értékűnek nevezte, hogy Magyarország visszaad Görögországnak három antik műkincset, amelyek egyértelműen az argoszi múzeum tulajdonát képezik.
A három műtárgyat egy 22-darabos gyűjtemény részeként még 1992-ben vásárolta meg egy magánszemélytől a budapesti Szépművészeti Múzeum, mivel addig nem volt mivel bemutatnia a mükénei és a geometrikus kor közötti időszak művészetét. Ám nemrégiben – jóformán véletlenül – kiderült, hogy a három alkotás illegálisan került külföldre, további háromról pedig feltételezhető, hogy ugyancsak Argoszból, az ottani ásatásokról származik. A magyar fél ezért úgy határozott, hogy a 19 műkincs teljes dokumentációját eljuttatja Athénba az eredet azonosítása céljából. Miután azonban – ha esetleg az egész kollekciót vissza kellene szolgáltatnia - a múzeum többé nem tudná mivel illusztrálni az ókori görög művészet fejlődésének ezt a korszakát, a magyar fél azt kéri görög partnerétől, hogy a tulajdonjog elismerése mellett vagy hagyja tartós letétben Budapesten a szóban forgó edényeket, kelyheket, amforát, stb, vagy adjon más, hasonló tárgyakat ugyanebből a periódusból. Az erről szóló kérést Göncz Kinga személyesen tolmácsolta az athéni tárgyaláson Dora Bakojanninak.
A magyar gesztus nyomán a görög fél készségét nyilvánította, hogy a szóban forgó tárgyakat tartós letétként vagy valamilyen kölcsönösen elfogadható más formában visszajuttassa a Szépművészeti Múzeumnak. Sőt: Mihalisz Liapisz görög kulturális miniszter fölajánlotta, hogy a közművelődés, a magyarok minél jobb tájékozódása érdekében esetleg újabb műkincseket is rendelkezésünkre bocsátanak.
Göncz Kinga látogatásának célja részben az volt, hogy a két külügyminiszter a rendszeres multilaterális találkozók mellett kétoldalú fórumon részletesen is meg tudja vitatni a két országot leginkább érintő kérdéseket, illetve, hogy a magyar vendég megnyissa az athéni Technopolis Kulturális Központban azt a kiállítást, amely fényképeken mutatja be a több hullámban érkezett magyarországi görög diaszpóra életét, valamint azt, hogy a görög kisebbség miként járult hozzá új hazája boldogulásához. Göncz Kinga kiemelte, hogy ez a kisebbség nagy szerepet játszott a Görögországot övező magyar rokonszenv kialakulásában, amit napjainkban csak erősít a jelentős kölcsönös turizmus és a szoros gazdasági kapcsolat. A most zajló szaloniki vásáron 16 magyar cég vesz részt, az egyik legnagyobb görög hotellánc pedig azt tervezi, hogy ötcsillagos szállodát épít Budapesten – hangzott el a megbeszélésen.
Külpolitikai kérdéseket érintve a két miniszter áttekintette, hogy miként lehetne folytatni a közös fejlesztési együttműködést Afganisztánban, illetve a Nyugat-Balkánon, azon belül is Szerbiában. A grúz-orosz válság kapcsán fontosnak minősítették, hogy az Európai Unió igen gyorsan és határozottan reagált. Mindketten szorgalmazták, hogy az unió tartsa fenn a párbeszédet Oroszországgal és lehetőleg minél szabályozottabb viszonyt alakítson ki vele. Göncz Kinga megköszönte, hogy Görögország szállítási lehetőséget ajánlott fel, amikor a magyar humanitárius segítséget kellett eljuttatni Grúziába.
Ami a Nyugat-Balkánt illeti, a két állam ott is hasonlóképpen ítéli meg a legtöbb kérdést, jóllehet a görög fél nem ismerte el Koszovó önállóságát. A magyar miniszter hangsúlyozta, hogy szeretnénk, ha Macedónia mielőbb bekerülne a NATO-ba, illetve, ha megkezdhetné az Európai Unióval a csatlakozási tárgyalásokat, mert mindkettő nagyban lendítene a térség stabilitásán. Ám a görög fél jelezte: addig egy törekvést sem tudja támogatni, amíg nem rendeződik a névvita, mivel igazából az erősítené a nyugalmat a régióban.
Göncz Kinga Athénban felkereste Karolosz Papuliasz köztársasági elnököt, akit ugyancsak tájékoztatott a gesztusnak szánt műkincsvisszaadásról. Beszéltek a magyarországi görögök életét megörökítő fotókiállításról és szóba került a zöld államfők közelgő görögországi találkozója is. Forrás: kitekinto.hu |
|
|
2008-09-16
|
|
427 75%
|
|
