KÉPEK A FOTÓALBUMBÓL
LEGNÉPSZERŰBB ALBUMOK
NÉPSZERŰBB BESZÁMOLÓK
LEGNÉPSZERŰBB LEÍRÁSOK
LEGNÉPSZERŰBB INFÓK
LEGNÉPSZERŰBB RECEPTEK
NÉPSZERŰBB FÓRUMTÉMÁK
LEGUTÓBBI KOMMENTEK
LEGUTÓBBI LEÍRÁSOK
LEGUTÓBBI GÖRÖG HÍREK
LEGNÉPSZERŰBB ZENÉK
LEGUTÓBBI ÜZENETEK

Hírek


Tovább bűzlik a negyedik legnagyobb tó
Harminc évvel ezelőtt még öt méter mély volt a görög Koroneia-tó, mostanra azonban csupán egy méteres a mélysége. 2009 nyarán már keresztül lehetett sétálni a tavon, épp ezért kongatják a vészharangokat a tudósok, a tó ugyanis haldoklik. Ebben nemcsak az játszik szerepet, hogy kevés csapadék híján nem jut vízpótláshoz, de az is, hogy a környező gyárak és üzemek a végtelenségig elszennyezték az egykor gyönyörű vizes élőhelyet. A 45 négyzetkilométeres a Koroneia-tó Görögország negyedik legnagyobb tava lenne, azonban egy görög biológus szerint már nem nevezhető tónak. Az elmúlt harminc évben a tó felszíne a harmadával zsugorodott és a mélysége is öt méterről egy méteresre csökkent. A tó korábban számos állat és növényfajnak adott otthont és jelenlegi sanyarú állapota ellenére is beletartozik a Natura 2000 hálózatba, valamint a Ramsari védett vizes élőhelyek egyik fontos állomása. A tavat nemcsak a csapadékhiány veszélyezteti, hanem az is, hogy a környékén intenzív mezőgazdasági termelés folyik és a nyolcvanas évek óta nagy ipari beruházások is megjelentek. A gyárak a szennyezett vizet még most is a tóba eresztik, de a szomszédos Lagadas városból is a tóba ömlik a szennyvíz. 2001-ben ugyan megépítettek egy szennyvíztisztítót, ám az még mindig nem kapcsolódott a csatornarendszerbe. A tó mára már annyira szennyezett, hogy bár kívülről tónak látszik, mégis Maria Moustaka, a Thessaloniki Egyetem biológusa szerint inkább hasonlít egy folyadékkultúrához, amelyben már csak a szennyezéseknek ellenálló algák és mikrobák élnek. Idén január 27-én az Európai Bizottság is megelégelte a helyzetet és panaszt nyújtott be, amiért Görögország nem védelmezi eléggé a védett tavat és, így hiába adott Brüsszel komoly összegeket az állatvilág és a tó védelmére, előrehaladás nem történt – számolt be a Le Monde. 2004-ben Brüsszel zöld utat adott annak a programnak, amely újra életet lehelt volna a Koroneia-tóba és a munkálatokat 27 millió dollárral segítette. Hét évvel később azonban elszomorító, hogy a vállalt munkáknak csupán a negyede valósult meg. A tó és a környéke évről évre szemetesebb és hiába takarítanak rendszeresen a terület kezelői, ez mégsem elég. A Koroneia-tó újraélesztésének tervét nehezíti, hogy a terület megtisztítása négy minisztérium és a helyi rendőrség együttes hatáskörébe tartozik, és ez a bürokratikus labirintus sem könnyíti meg a munkát.

Forrás: greenfo.hu


  2011-02-24 

  969 72% 





Hirdessen itt!

..:: Bérelhető reklámfelület ::..