Hírek
| Klímaadó a turisták számára |
 Görögország klímaadót vezet be az újjáépítési alapra.Ebben a hónapban (januárban) életbe lépett a görög kormány által bevezetett új szállásadó a súlyos erdőtüzeket és árvizeket követő újjáépítési erőfeszítések finanszírozására irányuló tervek részeként. Görögország bevezette az „éghajlatváltozással szembeni ellenállóképességi illetéket” – az ágyadóhoz képest megnövelt adót –, amelynek értelmében a turisták érkezéskor adót kell fizetniük a szálláshelyükön, összhangban a kormány által létrehozott lépcsőzetes fizetési rendszerrel. Az adóemelések éjszakánként egy eurótól négy euróig terjednek, az összegek a helyszín hivatalos besorolásán alapulnak. Szezonális is, csak a március és október közötti forgalmas turisztikai hónapokban érvényesül. Az apartmanokban és egy- és kétcsillagos szállodákban szállóknak ezentúl 1,50 eurót kell fizetniük, a háromcsillagos szállodák vendégei három eurót, a négycsillagos szállodákban nyaralók hét eurót, az ötcsillagos szállodákba nyaralni érkezőknek pedig árat kell fizetniük. fizet 10 eurót. Az adókat az üzemeltetők és utazási irodák által megadott üdülési árak nem tartalmazzák, és helyi pénznemben kell fizetni. A Panhellenic Hotelisers Association elnöke, Grigoris Tasios aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az adóemelés elriasztja a turistákat attól, hogy Görögországba látogatjanak, és végső soron a bevételekre is hatással lesz. A novembertől februárig tartó utószezonban azonban a klímatűrési illeték a régi ágyadó szintjén marad. A görög kormány közölte, hogy ez az új illeték akár 300 millió eurós többletbevételt vár 2024-ben, ami megkétszerezi a speciális tartalékok költségvetését. Az új adó az online felületeken lefoglalt rövid távú bérletekre vonatkozik majd, amit a korábbi szállásadó nem. "A speciális tartalékok 300 millió euróról 600 millió euróra nőnek" 2024-től – mondta Mitsotakis a gazdasági prioritásokról szóló éves beszédében Thesszalonikiben tavaly szeptemberben. Mitsotakisz azt is világossá tette, hogy Görögország teljesíti fiskális céljait, függetlenül a tűz- és árvízkatasztrófák gazdasági költségeitől. Görögország történetének legsúlyosabb áradása szeptemberben 17 ember halálát okozta, állatok tízezreit fulladt vízbe, házak, hidak, utak, üzletek és mezőgazdasági területek tönkrementek. A kormány tájékoztatása szerint csak a vasútjavítás több mint 150 millió euróba kerülne. A Dániel vihar körülbelül 140 000 hektárt borított be vízbe, beleértve a közép-görögországi Thesszália régiót is, amely a tejtermékek és a gyapot fontos forrása. A régió az ország bruttó hazai termékének nagyjából 5 százalékát adja. A katasztrófák ellenére a görögországi turizmus fellendült, a tavalyi január-októberi időszakban 23 millió nemzetközi légi érkezett, ami meghaladja a 2022-es év azonos időszakának adatait. A Görög Turisztikai Konföderáció adatai szerint a tavalyi év első tíz hónapjában Görögországba 2,4 millióan érkeztek további vendégek. 2019 azonos időszakához képest a növekedést 12 százalékra becsülik. A világ számos országában kivetnek ilyen adókat – például Ausztriában, a Baleár-szigeteken, Svájcban és az Egyesült Államokban a turisták külön fizetnek. Forrás: greekreporter.com |
|
|
2024-01-08
|
|
380 88%
|
|
