Lindosz 56 km távol van Rodosz várostól, egy öböl végén fekszik. A minósziak által alapított Lindosz az ókorban élénk kereskedelmi központtá fejlődött. Természetes módon kialakult kikötője miatt Lindosz a sziget egyik legfontosabb városa lett. Az akropoliszt a johanniták erősítették meg. Lindosz a sziget egyik legforróbb helysége.
Az ókorban Lindoszt a tenger tette gazdaggá. Természetes kiképzésű, hajógyár létesítésére alkalmas kikötője által a város jelentős kereskedelmi központtá fejlődött. Lindosz gyarmatokat hozott létre Szicíliában és Dél Olaszországban. Virágkorát a 6. században Kleobulosznak, a „hét bölcs” egyikének idején élte, aki mintegy 40 évig kormányozta a várost. Ebben az időben Lindosz nagy gazdagságra és politikai befolyásra tett szert. Az akropoliszon kőből építtetett templomot Athéna Lindia tiszteletére, alatta húzódott Athéna szent ligete. Midőn a három városállam (Iálüszosz, Kámirosz, Lindosz) megalapította Rodosz várost, Lindosz némileg veszített politikai jelentőségéből. A bizánciak fallal vették körül az akropoliszt, várat építettek mögé, hogy az ott lakókat megvédjék az arab kalózok támadásaival szemben. A várat a johanniták tovább erősítették.
A mai Lindosz városban megközelítőleg 1600 ember él, az ókori városállamnak ennél jóval több, mintegy 17 000 lakosa volt. Az ókori épületek alapköveinek nagy része jelenleg a városon kívül, a föld alatt rejtőzik. A várost nemzeti kultúrkinccsé minősítették.
Az akropoliszra lépcsőn lehet feljutni, vagy csacsival. Az út mentén lindoszi asszonyok asztalterítőket és csipkéket árulnak. Az akropoliszon belül, a várba vezető meredek feljáró előtt található a híres lindoszi exedra, sziklába vésett relief, amely egy három evezősoros hadigálya farát ábrázolja.Lindosz 56 km távol van Rodosz várostól, egy öböl végén fekszik. A minósziak által alapított Lindosz az ókorban élénk kereskedelmi központtá fejlődött. Természetes módon kialakult kikötője miatt Lindosz a sziget egyik legfontosabb városa lett. Az akropoliszt a johanniták erősítették meg. Lindosz a sziget egyik legforróbb helysége.
Az ókorban Lindoszt a tenger tette gazdaggá. Természetes kiképzésű, hajógyár létesítésére alkalmas kikötője által a város jelentős kereskedelmi központtá fejlődött. Lindosz gyarmatokat hozott létre Szicíliában és Dél Olaszországban. Virágkorát a 6. században Kleobulosznak, a „hét bölcs” egyikének idején élte, aki mintegy 40 évig kormányozta a várost. Ebben az időben Lindosz nagy gazdagságra és politikai befolyásra tett szert. Az akropoliszon kőből építtetett templomot Athéna Lindia tiszteletére, alatta húzódott Athéna szent ligete. Midőn a három városállam (Iálüszosz, Kámirosz, Lindosz) megalapította Rodosz várost, Lindosz némileg veszített politikai jelentőségéből. A bizánciak fallal vették körül az akropoliszt, várat építettek mögé, hogy az ott lakókat megvédjék az arab kalózok támadásaival szemben. A várat a johanniták tovább erősítették.
A mai Lindosz városban megközelítőleg 1600 ember él, az ókori városállamnak ennél jóval több, mintegy 17 000 lakosa volt. Az ókori épületek alapköveinek nagy része jelenleg a városon kívül, a föld alatt rejtőzik. A várost nemzeti kultúrkinccsé minősítették.
Az akropoliszra lépcsőn lehet feljutni, vagy csacsival. Az út mentén lindoszi asszonyok asztalterítőket és csipkéket árulnak. Az akropoliszon belül, a várba vezető meredek feljáró előtt található a híres lindoszi exedra, sziklába vésett relief, amely egy három evezősoros hadigálya farát ábrázolja. |