KÉPEK A FOTÓALBUMBÓL
LEGNÉPSZERŰBB ALBUMOK
NÉPSZERŰBB BESZÁMOLÓK
LEGNÉPSZERŰBB LEÍRÁSOK
LEGNÉPSZERŰBB INFÓK
LEGNÉPSZERŰBB RECEPTEK
NÉPSZERŰBB FÓRUMTÉMÁK
LEGUTÓBBI KOMMENTEK
LEGUTÓBBI LEÍRÁSOK
LEGUTÓBBI GÖRÖG HÍREK
LEGNÉPSZERŰBB ZENÉK
LEGUTÓBBI ÜZENETEK

Infók

Gasztronómia - Retsina

Az ókori görögök előszeretettel tárolták az elkészített borokat agyaghordókban. Mivel az amfórák anyaga a nedvességet könnyen magába szívta, ezért gyantával kenték be az edények belsejét. Az ártalmatlannak szánt kenőanyag aztán kissé megváltoztatta a bor eredeti ízét. Ennek a véletlennek aztán nem csak az lett köszönhető, hogy az így "kezelt" bor hosszabb ideig eltarthatóvá vált, hanem egy különleges, összetéveszthetetlenül zamatos ízhatás jött létre, amely számos hívet szerzett a bornak. Így később már tudatosan ajánlották is a borkészítőknek a gyantázott hordó használatát, amely csak később, a római birodalom uralma alatt ment ki a divatból, amikor is a könnyebb fahordók kerültek használatba. A bizánci befolyás alatt élő területeken azonban fennmaradt a gyantával készített bor fogyasztása. A retsina néven ismertté vált bor azután a turizmus rohamos fejlődésével átlépte Görögország határait, és nemzeti védjegyként hirdeti a görög szőlő dicséretét. Mai, modern formája háromféle szőlő keverékéből készül, ciprusfából épített hordókban, hektoliterenkén maximum egy kilogramm fenyőgyanta kis darabokban történő hozzáadásával, s ezeket a darabokat csak az érési folyamat végén szűrik le belőle. A jellegzetes sárga címkével jelzett retsina minőségére ma már külön bizottság ügyel, s folyamatosan ellenőrzik a borban lévő gyantatartalom optimális mennyiségét is.Az ókori görögök előszeretettel tárolták az elkészített borokat agyaghordókban. Mivel az amfórák anyaga a nedvességet könnyen magába szívta, ezért gyantával kenték be az edények belsejét. Az ártalmatlannak szánt kenőanyag aztán kissé megváltoztatta a bor eredeti ízét. Ennek a véletlennek aztán nem csak az lett köszönhető, hogy az így "kezelt" bor hosszabb ideig eltarthatóvá vált, hanem egy különleges, összetéveszthetetlenül zamatos ízhatás jött létre, amely számos hívet szerzett a bornak. Így később már tudatosan ajánlották is a borkészítőknek a gyantázott hordó használatát, amely csak később, a római birodalom uralma alatt ment ki a divatból, amikor is a könnyebb fahordók kerültek használatba. A bizánci befolyás alatt élő területeken azonban fennmaradt a gyantával készített bor fogyasztása. A retsina néven ismertté vált bor azután a turizmus rohamos fejlődésével átlépte Görögország határait, és nemzeti védjegyként hirdeti a görög szőlő dicséretét. Mai, modern formája háromféle szőlő keverékéből készül, ciprusfából épített hordókban, hektoliterenkén maximum egy kilogramm fenyőgyanta kis darabokban történő hozzáadásával, s ezeket a darabokat csak az érési folyamat végén szűrik le belőle. A jellegzetes sárga címkével jelzett retsina minőségére ma már külön bizottság ügyel, s folyamatosan ellenőrzik a borban lévő gyantatartalom optimális mennyiségét is.
  2006-11-12 
  953 93% 



Hirdessen itt!
..:: Bérelhető reklámfelület ::..