Kálimnosz 101 négyzetkilométer területű, viszonylag sűrűn lakott (14 ezer fő) szigete Kósz és Lérosz között, a kisázsiai partok közelében, Pireusztól mintegy 300 km távolságban fekszik. A szabálytalan négyszög alakú szigetből északnyugati irányban hosszú és keskeny földnyelv nyúlik ki Lérosz felé, amleytől alig 2 km szélességű szoros választja el. A sziklás, jobbára kopár sziget erősen tagolt partjai gyakran mély öblöket alkotnak, s meredeken emelkednek a víztükör fölé. a délnyugati parton, a Mirtieszi-öbölben fekvő, festői, kis Telendosz sziegetét egy földmozgás a Kr. e. 6. százaban szakította le Kálimnoszról. A sziget egészséges klímája régóta ismert.
A sziget híre évszázadok óta összeforrott a szivacshalászattal és a természetes szivacs feldolgozásával, amely a sziget lakosságának hagyományosan legfontosabb kenyérkereseti forrása. Újabban a szivacshalászati tilalom és a földközi-tengeri szivacsállományt megtizedelő kór miatt igencsak megcsappant a valamikor legalább harminc hajóegységből álló flotta, amely az egyiptomi, a tunéziai és a líbiai partokkal szemközt megszakítás nélkül akár 5-6 hónapot is a nyílt tengeren töltött. A szivacshalászat és -kereskedelem manapság is rányomja bélyegét a sziget mindennapjaira. Pothiában rendszerint a húsvét utáni héten látványos és vidám ünnepségek (ún. Iprogrosz=szivacshét) közepette fut ki a kis halászflotta több hónapos tengeri útjára.
Még egy rövid kálimnoszi tartózkodás is alkalmas arra, hogy igen kellemes és eredeti könyezetben felidézze a görög szigetek tradicionális, munkás hétköznapjait.Kálimnosz 101 négyzetkilométer területű, viszonylag sűrűn lakott (14 ezer fő) szigete Kósz és Lérosz között, a kisázsiai partok közelében, Pireusztól mintegy 300 km távolságban fekszik. A szabálytalan négyszög alakú szigetből északnyugati irányban hosszú és keskeny földnyelv nyúlik ki Lérosz felé, amleytől alig 2 km szélességű szoros választja el. A sziklás, jobbára kopár sziget erősen tagolt partjai gyakran mély öblöket alkotnak, s meredeken emelkednek a víztükör fölé. a délnyugati parton, a Mirtieszi-öbölben fekvő, festői, kis Telendosz sziegetét egy földmozgás a Kr. e. 6. százaban szakította le Kálimnoszról. A sziget egészséges klímája régóta ismert.
A sziget híre évszázadok óta összeforrott a szivacshalászattal és a természetes szivacs feldolgozásával, amely a sziget lakosságának hagyományosan legfontosabb kenyérkereseti forrása. Újabban a szivacshalászati tilalom és a földközi-tengeri szivacsállományt megtizedelő kór miatt igencsak megcsappant a valamikor legalább harminc hajóegységből álló flotta, amely az egyiptomi, a tunéziai és a líbiai partokkal szemközt megszakítás nélkül akár 5-6 hónapot is a nyílt tengeren töltött. A szivacshalászat és -kereskedelem manapság is rányomja bélyegét a sziget mindennapjaira. Pothiában rendszerint a húsvét utáni héten látványos és vidám ünnepségek (ún. Iprogrosz=szivacshét) közepette fut ki a kis halászflotta több hónapos tengeri útjára.
Még egy rövid kálimnoszi tartózkodás is alkalmas arra, hogy igen kellemes és eredeti könyezetben felidézze a görög szigetek tradicionális, munkás hétköznapjait. |