A kioszk vagy „periptero”, ahogy a görögök hívják, a görögországi mindennapok szerves része, ahol az újságoktól a cigarettákig és az üdítőkig mindent árulnak. A gazdasági válság, a világjárvány és az új fogyasztói szokások azonban mind összeesküdtek a kioszkok hanyatlásában, amelyek mára már a történelemmé válás veszélyében vannak.
A Görögország szinonimájaként működő újságkioszk több mint egy évszázadon keresztül a környék találkozási pontja a nagyvárosokban és a kis falvakban egyaránt. Ez az a hely, ahová a görögök naponta legalább egyszer ellátogatnak nikotinjavításuk vagy napi hír- és információadagjuk miatt. A gyerekek itt kapják édességeiket és csokoládéjukat.
A kioszk tulajdonosa többféle szerepet is betölt. Ő az információ központja a kioszk körüli sugárban. Ismeri az összes környékbeli pletykát, és tulajdonképpen magándetektívnek, pszichoanalitikusnak, újságárusnak, sportgurunak, politikai elemzőnek vagy a fentiek mindegyikének tekinthető. A jólét idején a kioszktulajdonos sikeres üzletembernek is tekinthető.
Napjainkban a 2010-ben Görögországban található 9904 kioszkból mindössze 4985 maradt nyitva. Közülük ezer hivatalosan Athén önkormányzatához tartozik, bár jelenleg csak négyszáz működik. Sajnálatos módon csak néhány hete a helyi hatóság további huszonnyolc kioszkot fejt ki, ezek közül sokat központi helyen.
Az üresen álló kioszkok csaknem egyharmadának engedélyét az önkormányzatok adják ki a kiszolgáltatott, jövedelemforrást kereső embereknek, a fennmaradó nem kívánt vállalkozásokat pedig elárverezik.
A fogyasztói szokások megváltozása a kioszkokra is hatással volt. Sok görög leszokott a dohányzásról, mivel függőségük támogatása anyagilag már nem kivitelezhető. Emiatt teljesen felhagytak a kioszkokkal, és ugyanez mondható el az újságokról és folyóiratokról is. A görögök gyorsabban, ingyen jutnak el híreikhez az interneten, így a nyomtatott sajtó már nem nélkülözhetetlen.
Ezenkívül a szabályozó hatóságok változása mélyen érintette a kioszkokat. A kioszkok üzemeltetéséért felelős Honvédelmi Minisztériumot a Belügyminisztérium váltotta fel, az önkormányzat pedig szigorúbb kereteket teremtett a közterületek elfoglalására vonatkozóan.
A COVID-19 világjárvány számos kioszk bezárásában is kulcsszerepet játszott, mivel az Athén központjában és más nagyobb városokban található ügyfélkör drámai mértékben csökkent az általános bezárások, de különösen a bezárt vendéglátó üzletek miatt. Ebben szerepet játszott a távoktatás és a távmunka is.
Sőt, manapság a fogyasztók előszeretettel vásárolnak kis üzletekben, ahol parkolási lehetőség és széles termékválaszték található.
Az első athéni kioszk 1911-ben nyílt meg a Panepistimiou utcában, és a kioszk ötlete hamarosan szerte Görögországban terjedt el, és intézménnyé vált. Amikor a kioszkok elkezdték felakasztani az újságokat, az emberek összegyűltek, hogy megnézzék a híreket, és gyakran a hírek alapján beszélgetést kezdeményeztek a szomszédokkal és a kioszk tulajdonosával.
A környéken a kioszktulajdonost ismerték és kedvelték, és értesült a környék minden pletykájáról és híréről. Lényegében bármiről tudott beszélni veled, beleértve a sport és a politikai fejleményeket is.
De a recesszió súlyosan érintette a kioszkokat. A szükségszerűen meredekebb árak elűzték az embereket. A múltban az emberek édességet vagy üdítőt vásároltak a kioszkból; most a szupermarketbe mennek, hogy ugyanazokat a termékeket alacsonyabb áron vásárolják meg. Ez volt a vég kezdete.
Csak Athénban az 1080 kioszk csaknem fele bezárt, és körülbelül háromszázat elhagytak. Az önkormányzat arra kényszerítette a legtöbb kioszkot, hogy eltávolítsák a járdákról, és nagyon kevés zárt maradt állva, emlékeztetve a járókelőket a jólét napjaira. |