Görögország mindig különleges és bensőséges kapcsolatban állt a metafizikával. Az egyetemes érvényű gondolatok egész Görögországot átitatják, s fontos részét alkotják a nemzeti öntudatnak. A vértanúk és a szentek nevei megtöltik az ortodox naptárt, számos alkalmat nyújtva az ünneplésre. Szent Szpiridon ünnepén érdemes ellátogatni Korfu szigetére. A Szent Szűz napját Pároszon halevéssel és borivással, Sziatisztában pedig lovasjátékokkal ünneplik. Görögországban gyakran találkozhatunk hosszú körmenetekkel egy-egy város szentjének ünnepén vagy karácsony éjszakáján.
A Meteórákat, amelyek minden bizonnyal ez egyik legkülönlegesebb látványt nyújtják, a közhiedelem szerint meteorok hozták létre. Ezek a hatalmas sziklaoszlopok látszólag az eget és a földet választják el egymástól. Valójában az egykor a síkságot borító tenger formálta ezeket a "szobrokat". A XIV. században az ember meghódítottaa kolostorok építésével meghódította a látszólag az égben lebegő sziklaoszlopokat. A régmúltban egy kosár és egy kötél segítségével húzták fel az aszkétákat és a látogatókat. Az eredeti csörlők még napjainkban is üzemelnek, de az 1920-as években alagutat vájtak a sziklába, létrehozva a közlekedés alternatív eszközét.Görögország mindig különleges és bensőséges kapcsolatban állt a metafizikával. Az egyetemes érvényű gondolatok egész Görögországot átitatják, s fontos részét alkotják a nemzeti öntudatnak. A vértanúk és a szentek nevei megtöltik az ortodox naptárt, számos alkalmat nyújtva az ünneplésre. Szent Szpiridon ünnepén érdemes ellátogatni Korfu szigetére. A Szent Szűz napját Pároszon halevéssel és borivással, Sziatisztában pedig lovasjátékokkal ünneplik. Görögországban gyakran találkozhatunk hosszú körmenetekkel egy-egy város szentjének ünnepén vagy karácsony éjszakáján.
A Meteórákat, amelyek minden bizonnyal ez egyik legkülönlegesebb látványt nyújtják, a közhiedelem szerint meteorok hozták létre. Ezek a hatalmas sziklaoszlopok látszólag az eget és a földet választják el egymástól. Valójában az egykor a síkságot borító tenger formálta ezeket a "szobrokat". A XIV. században az ember meghódítottaa kolostorok építésével meghódította a látszólag az égben lebegő sziklaoszlopokat. A régmúltban egy kosár és egy kötél segítségével húzták fel az aszkétákat és a látogatókat. Az eredeti csörlők még napjainkban is üzemelnek, de az 1920-as években alagutat vájtak a sziklába, létrehozva a közlekedés alternatív eszközét. |