KÉPEK A FOTÓALBUMBÓL
LEGNÉPSZERŰBB ALBUMOK
NÉPSZERŰBB BESZÁMOLÓK
LEGNÉPSZERŰBB LEÍRÁSOK
LEGNÉPSZERŰBB INFÓK
LEGNÉPSZERŰBB RECEPTEK
NÉPSZERŰBB FÓRUMTÉMÁK
LEGUTÓBBI KOMMENTEK
LEGUTÓBBI LEÍRÁSOK
LEGUTÓBBI GÖRÖG HÍREK
LEGNÉPSZERŰBB ZENÉK
LEGUTÓBBI ÜZENETEK

Infók

Krétai hagyományok
A színpompás krétai népviseletet ma már jobbára csak a múzeumok tárlóiban tanulmányozhatjuk. Esetleg egy-egy hagyományőrző ünnapen, népi együttes műsorán öltik magukra ezeket a ruhadarabokat. A hegyi falvakban még láthatjuk egy-egy öregemberen a hagyományos vráka elnevezésű nadrágot. A bricesszhez hasonló, fekete, bő szárú ruhadarabot csizmába tűrve viselték a szigeten nagyjából a 16. sz-tól. A vrákához a saríki, a fejre tekert fekete, rojtos kendő illett. A nők még ritkábban veszik fel hagyományos, díszes viseleteiket (hacsak nem színpadi bemutatót tartanak).


Mint a görögök általában, a krétaiak is rajonganak a zenéért és a táncért. A krétai népi tánc szeszélyesebb és vadabb, mint más görög tájaké. A népzene fő hangszere a lant (még a velenceiek hozták be), szólamát koboz- és tamburamuzsika kíséri. Egyes félreeső vidékeken még ma is játszanak a hagyományos krétai fuvolán (askomantoura).


A legnépszerűbb dalok a matinathék, ezek az eleven verspárok, amelyeket a jelenlevők kórusban énekelnek. Noha minden alkalomra vannak mantinathék, sokat alkalomszerűen, helyben ötlenek ki, rengeteg humorral átszőve. A legrégebbi dalok neve risitíka; ezek a balladák a Lefká Óriban (Fehér-hegység) születtek több száz éve. A balladák a hőstetteket és a szabadság utáni vágyakozást éneklik meg.


A legismertebb tánc a szigeten a Kelet-Krétáról származó, ötlépéses pentozalisz: a táncosok sort alkotva, egymás kezét fogva követik a vezető táncos egyre gyorsuló lépéseit, melyeket a zene fölerősödésekor akrobatikus ugrásokkal tarkít. Az egész országban járt szirtosz gyors körtánc, amelynek több változata is ismert Krétán. Az egyetlen páros táncot, a soustát a velenceiek honosították meg a szigeten.A színpompás krétai népviseletet ma már jobbára csak a múzeumok tárlóiban tanulmányozhatjuk. Esetleg egy-egy hagyományőrző ünnapen, népi együttes műsorán öltik magukra ezeket a ruhadarabokat. A hegyi falvakban még láthatjuk egy-egy öregemberen a hagyományos vráka elnevezésű nadrágot. A bricesszhez hasonló, fekete, bő szárú ruhadarabot csizmába tűrve viselték a szigeten nagyjából a 16. sz-tól. A vrákához a saríki, a fejre tekert fekete, rojtos kendő illett. A nők még ritkábban veszik fel hagyományos, díszes viseleteiket (hacsak nem színpadi bemutatót tartanak).


Mint a görögök általában, a krétaiak is rajonganak a zenéért és a táncért. A krétai népi tánc szeszélyesebb és vadabb, mint más görög tájaké. A népzene fő hangszere a lant (még a velenceiek hozták be), szólamát koboz- és tamburamuzsika kíséri. Egyes félreeső vidékeken még ma is játszanak a hagyományos krétai fuvolán (askomantoura).


A legnépszerűbb dalok a matinathék, ezek az eleven verspárok, amelyeket a jelenlevők kórusban énekelnek. Noha minden alkalomra vannak mantinathék, sokat alkalomszerűen, helyben ötlenek ki, rengeteg humorral átszőve. A legrégebbi dalok neve risitíka; ezek a balladák a Lefká Óriban (Fehér-hegység) születtek több száz éve. A balladák a hőstetteket és a szabadság utáni vágyakozást éneklik meg.


A legismertebb tánc a szigeten a Kelet-Krétáról származó, ötlépéses pentozalisz: a táncosok sort alkotva, egymás kezét fogva követik a vezető táncos egyre gyorsuló lépéseit, melyeket a zene fölerősödésekor akrobatikus ugrásokkal tarkít. Az egész országban járt szirtosz gyors körtánc, amelynek több változata is ismert Krétán. Az egyetlen páros táncot, a soustát a velenceiek honosították meg a szigeten.
  2005-01-24 
  857 85% 



Szálláshelyek Görögországban
Több mint 50.000 szállásajánlat