KÉPEK A FOTÓALBUMBÓL
LEGNÉPSZERŰBB ALBUMOK
NÉPSZERŰBB BESZÁMOLÓK
LEGNÉPSZERŰBB LEÍRÁSOK
LEGNÉPSZERŰBB INFÓK
LEGNÉPSZERŰBB RECEPTEK
NÉPSZERŰBB FÓRUMTÉMÁK
LEGUTÓBBI KOMMENTEK
LEGUTÓBBI LEÍRÁSOK
LEGUTÓBBI GÖRÖG HÍREK
LEGNÉPSZERŰBB ZENÉK
LEGUTÓBBI ÜZENETEK

Infók

Kréta / Lasszíthi-fennsík
Számtalan levelezőlapon és utazásra csábító prospektus borítóján szerepelnek a Lasszíthi-fennsík már-már Kréta jelképének tekintett fehér vitorlás szélmalmai. Ma már kevés működik ezekből a táj látványát meghatározó épületekből, némelyikben pedig tavernát rendeztek be. Turistabuszok és bérelt autók véget nem érő áradata kapaszkodik a hegyi utakon, a motorok zaja már nem feltünő ezen a hajdan csendes, világtól elzárt tájon. Mindössze két útvonal vezet át a hágókon a fennsíkra. Az út fáradalmaiért bőséges kárpótlás várja a látogatókat. Maga a fennsík is megragadó látványt nyújt: a kör alakú, asztallap simaságú fennsík köré a Díkti-hegység hatalmas vonulata tornyosul. Szántóföldek és rétek paplanjával körülvett falvaival úgy terül el előttünk a fennsík, mint egy önálló kis ország. A terület egyik csábító látnivalója a Díkti (Dikté)-barlang. A termékeny talajnak és a természetes felszín alatti vízkészleteknek köszönhetően évszázadok óta eredményes gazdálkodás folyik ezen a 60 km2-es síkságon. Szinte minden megterem itt, de e legfontosabb terményei az alma, a körte, a búza, a brugonya és a zöldségfélék. Valaha csaknem tízezer szélkerék hajtotta a vizet a földekre, ám ezeket mára dízelmotoros szivattyúk váltották fel.


A fennsíkra érve azonnal szembetűnik a terület természetes erődítmény jellege. Ennek az adottságnak nemegyszer hasznát vették a krétaiak: ebbe húzódtak vissza a velencei uralom idején, a 13. században, a 19. sz. során pedig sokan ide menekültek a törökök elől.


A Máliából Lasszíthiba vezető út 1046 m magasan vezet át az Ambélou-hágón, ahol kőből épített szélmalmok maradványai sorakoznak az út két oldalán. Valamikor gabonát őröltek bennük a Krétán jellegzetes északi szél, a Meltemi erejének felhasználásával.


Ha leereszkedünk a síkon és jobbra fordulunk, több falun áthaladva jutunk Psychróba. A faluban tábla mutatja a Díkti-barlanghoz vezető utat.


A mítosz szerint a Díkti (Dikté)-barlangban született Zeusz, nem csoda tehát, hogy ez a sziget leghíresebb barlangja. A bejáratához tölgyerdőn át vezető ösvényt nem túl nehéz végigjárni (kb. 20 perc, a vállalkozóbb szelleműek szamarat is bérelhetnek), ám annál bonyolultabb a leereszkedés a brlang feketén ásító mélyébe - különösen eső után. Nem kötelező, de ajánlatos vezetőt fogadni, kivált, ha nem vittünk magunkkal zseblámpát. A 70 m mély hasadék cseppköveinek díszletei felidézik a barlanghoz kapcsolódó mitikus történeteket.


Psychrót elhagyva Ágiosz Geórgioszba visz az út. A kis faluban Néprjazi Múzeumot rendeztek be a 19. számzadi falusi lakóházban. Helyiségeit járva ízelítőt kapunk a múlt századi Kréta mindennapi életéből.


Végül Tzermiádonba érkezünk, Lasszíthi legjelentősebb községébe, ahol rengeteg kézművesbolt, taverna és kávézó várja a turistákat.Számtalan levelezőlapon és utazásra csábító prospektus borítóján szerepelnek a Lasszíthi-fennsík már-már Kréta jelképének tekintett fehér vitorlás szélmalmai. Ma már kevés működik ezekből a táj látványát meghatározó épületekből, némelyikben pedig tavernát rendeztek be. Turistabuszok és bérelt autók véget nem érő áradata kapaszkodik a hegyi utakon, a motorok zaja már nem feltünő ezen a hajdan csendes, világtól elzárt tájon. Mindössze két útvonal vezet át a hágókon a fennsíkra. Az út fáradalmaiért bőséges kárpótlás várja a látogatókat. Maga a fennsík is megragadó látványt nyújt: a kör alakú, asztallap simaságú fennsík köré a Díkti-hegység hatalmas vonulata tornyosul. Szántóföldek és rétek paplanjával körülvett falvaival úgy terül el előttünk a fennsík, mint egy önálló kis ország. A terület egyik csábító látnivalója a Díkti (Dikté)-barlang. A termékeny talajnak és a természetes felszín alatti vízkészleteknek köszönhetően évszázadok óta eredményes gazdálkodás folyik ezen a 60 km2-es síkságon. Szinte minden megterem itt, de e legfontosabb terményei az alma, a körte, a búza, a brugonya és a zöldségfélék. Valaha csaknem tízezer szélkerék hajtotta a vizet a földekre, ám ezeket mára dízelmotoros szivattyúk váltották fel.


A fennsíkra érve azonnal szembetűnik a terület természetes erődítmény jellege. Ennek az adottságnak nemegyszer hasznát vették a krétaiak: ebbe húzódtak vissza a velencei uralom idején, a 13. században, a 19. sz. során pedig sokan ide menekültek a törökök elől.


A Máliából Lasszíthiba vezető út 1046 m magasan vezet át az Ambélou-hágón, ahol kőből épített szélmalmok maradványai sorakoznak az út két oldalán. Valamikor gabonát őröltek bennük a Krétán jellegzetes északi szél, a Meltemi erejének felhasználásával.


Ha leereszkedünk a síkon és jobbra fordulunk, több falun áthaladva jutunk Psychróba. A faluban tábla mutatja a Díkti-barlanghoz vezető utat.


A mítosz szerint a Díkti (Dikté)-barlangban született Zeusz, nem csoda tehát, hogy ez a sziget leghíresebb barlangja. A bejáratához tölgyerdőn át vezető ösvényt nem túl nehéz végigjárni (kb. 20 perc, a vállalkozóbb szelleműek szamarat is bérelhetnek), ám annál bonyolultabb a leereszkedés a brlang feketén ásító mélyébe - különösen eső után. Nem kötelező, de ajánlatos vezetőt fogadni, kivált, ha nem vittünk magunkkal zseblámpát. A 70 m mély hasadék cseppköveinek díszletei felidézik a barlanghoz kapcsolódó mitikus történeteket.


Psychrót elhagyva Ágiosz Geórgioszba visz az út. A kis faluban Néprjazi Múzeumot rendeztek be a 19. számzadi falusi lakóházban. Helyiségeit járva ízelítőt kapunk a múlt századi Kréta mindennapi életéből.


Végül Tzermiádonba érkezünk, Lasszíthi legjelentősebb községébe, ahol rengeteg kézművesbolt, taverna és kávézó várja a turistákat.
  2005-02-07 
  1359 85% 



Szálláshelyek Görögországban
Több mint 50.000 szállásajánlat