A Nikiforosz Theotokisz utcáról jobbra nyílik az Agiosz Szpiridón tér. A téren álló templom Korfu város legismertebb vallási emléke.
Szt. Szpiridón ciprusi érsek volt. Részt vett a nikeai I. egyetemes zsinaton 325-ben, ahol elítélték Ariosz eretnek tanait. Halála után földi maradványait Konstantinápolyban helyezték örök nyugalomra, de amikor Bizánc fővárosa török kézre jutott, a menekülők révén a szent ereklyék 1489-ben Korfuba kerültek.
Nem tudni hogyan s mikor forrott össze Szpiridón a város történetével és mikor lett a város védőszentje, de egy 1553-ból származó hagyomány szerint ebben az évben a szent a szigetet nagy pestisjárványtól mentette meg. De Korfu neki köszönheti az 1630-as és 1673-as pestisjárványtól, valamint a török támadástól való megmenekülését is. A hagyomány szerint ekkor, mint égő fáklyát tartó szerzetes jelent meg az emberek között és hatalmas pánikot keltett a törökök soraiban. A korfuiak mind a mai napig megkülönböztetett tisztelettel emlékeznek meg a város védőszentjéről (december 12-én tartják nevenapját). Igen sok fiút keresztelnek Szpiridón névre és a szent nevére esküsznek a helybeliek jellegzetesen dallamos korfui tájszólásban.
Évente négy körmenetet rendeznek emlékére (augusztus 11-én, november első vasárnapján, virágvasárnap és nagyszombaton). Ekkor nagy pompával viszik körbe hamvait a városon megemlékezésül csodálatos közbenjárásáról. E körmenetek álandó résztvevői a sziget teljes területéről érkező filharmonikusok. A zenei élmény Korfu hagyományos zenekulturájának megfelelően igen magas szintű. Az első Szt. Szpiridón templom a Szarokko környékén állt egykor, a városfalak építése miatt azonban le kellett bontani. A ma is látható templom 1590-ben épült.
Építészetileg - külsőleg, de belsőleg is - jellegzetes Ion-tengeri templom. A Szt. Szpiridón templom mennyezete tizenhét részre van osztva az eredeti gazdagon aranyozott keretezéssel. A közbezárt részek a szent életéből vett epizódokat és a négy evangélistát ábrázolják. A szent maradványait a szentély jobb oldalán elhelyezett XIX. századi ezüst ereklyetartóban őrzik. Az Ion-iskola szentkép festőire igen nagy hatással volt az olasz reneszánsz. Az Szt. Szpiridón templom mennyezetét eredetileg Panagiotisz Doxarasz (1662-1729) festette 1727-ben. A festő Rómában és Velencében tanult és Tintoretto, Tiziano és Veronese követői közé tartozott. Lényegében Doxarasz tekinthető a nyugati szigeteken mindenütt honos Ion-iskola alapítójának. Doxarasz eredeti művei a levegő nagy páratartalma miatt megsemmisültek és a XIX. sz. közepén N. Aszpiotisz másoaltaival pótolták őket. Görögország többi részén a mai napig is szigorúan a bizánci prototípusokhoz tartják magukat a művészek, Korfun azonban igen erős olasz hatás érvényesült a XVII. században s ennek köszönhetően a templomok hosszúak és alacsonyak impozáns harangtornyokkal. Az Szt. Szpiridón templom harangtornya nagyon hasonlít a velencei görög Szt. György temploméhoz, amelyet megközelítőleg ugyanabban az időben építettek.A Nikiforosz Theotokisz utcáról jobbra nyílik az Agiosz Szpiridón tér. A téren álló templom Korfu város legismertebb vallási emléke.
Szt. Szpiridón ciprusi érsek volt. Részt vett a nikeai I. egyetemes zsinaton 325-ben, ahol elítélték Ariosz eretnek tanait. Halála után földi maradványait Konstantinápolyban helyezték örök nyugalomra, de amikor Bizánc fővárosa török kézre jutott, a menekülők révén a szent ereklyék 1489-ben Korfuba kerültek.
Nem tudni hogyan s mikor forrott össze Szpiridón a város történetével és mikor lett a város védőszentje, de egy 1553-ból származó hagyomány szerint ebben az évben a szent a szigetet nagy pestisjárványtól mentette meg. De Korfu neki köszönheti az 1630-as és 1673-as pestisjárványtól, valamint a török támadástól való megmenekülését is. A hagyomány szerint ekkor, mint égő fáklyát tartó szerzetes jelent meg az emberek között és hatalmas pánikot keltett a törökök soraiban. A korfuiak mind a mai napig megkülönböztetett tisztelettel emlékeznek meg a város védőszentjéről (december 12-én tartják nevenapját). Igen sok fiút keresztelnek Szpiridón névre és a szent nevére esküsznek a helybeliek jellegzetesen dallamos korfui tájszólásban.
Évente négy körmenetet rendeznek emlékére (augusztus 11-én, november első vasárnapján, virágvasárnap és nagyszombaton). Ekkor nagy pompával viszik körbe hamvait a városon megemlékezésül csodálatos közbenjárásáról. E körmenetek álandó résztvevői a sziget teljes területéről érkező filharmonikusok. A zenei élmény Korfu hagyományos zenekulturájának megfelelően igen magas szintű. Az első Szt. Szpiridón templom a Szarokko környékén állt egykor, a városfalak építése miatt azonban le kellett bontani. A ma is látható templom 1590-ben épült.
Építészetileg - külsőleg, de belsőleg is - jellegzetes Ion-tengeri templom. A Szt. Szpiridón templom mennyezete tizenhét részre van osztva az eredeti gazdagon aranyozott keretezéssel. A közbezárt részek a szent életéből vett epizódokat és a négy evangélistát ábrázolják. A szent maradványait a szentély jobb oldalán elhelyezett XIX. századi ezüst ereklyetartóban őrzik. Az Ion-iskola szentkép festőire igen nagy hatással volt az olasz reneszánsz. Az Szt. Szpiridón templom mennyezetét eredetileg Panagiotisz Doxarasz (1662-1729) festette 1727-ben. A festő Rómában és Velencében tanult és Tintoretto, Tiziano és Veronese követői közé tartozott. Lényegében Doxarasz tekinthető a nyugati szigeteken mindenütt honos Ion-iskola alapítójának. Doxarasz eredeti művei a levegő nagy páratartalma miatt megsemmisültek és a XIX. sz. közepén N. Aszpiotisz másoaltaival pótolták őket. Görögország többi részén a mai napig is szigorúan a bizánci prototípusokhoz tartják magukat a művészek, Korfun azonban igen erős olasz hatás érvényesült a XVII. században s ennek köszönhetően a templomok hosszúak és alacsonyak impozáns harangtornyokkal. Az Szt. Szpiridón templom harangtornya nagyon hasonlít a velencei görög Szt. György temploméhoz, amelyet megközelítőleg ugyanabban az időben építettek. |