KÉPEK A FOTÓALBUMBÓL
LEGNÉPSZERŰBB ALBUMOK
NÉPSZERŰBB BESZÁMOLÓK
LEGNÉPSZERŰBB LEÍRÁSOK
LEGNÉPSZERŰBB INFÓK
LEGNÉPSZERŰBB RECEPTEK
NÉPSZERŰBB FÓRUMTÉMÁK
LEGUTÓBBI KOMMENTEK
LEGUTÓBBI LEÍRÁSOK
LEGUTÓBBI GÖRÖG HÍREK
LEGNÉPSZERŰBB ZENÉK
LEGUTÓBBI ÜZENETEK

Infók

Dadia erdei vadrezervátum
Az 1980-as években a fekete keselyű veszélyeztetett faj volt Európában. Egy holland ornitológus mindössze 25 egyedet számolt össze, amelyek a Dadia erdőben nevelkedtek, az északi görög város, Alexandroupolis közelében.

Miután nemzetközi vadvilág védelmi csoportok intenzív lobbizásba kezdtek, 1980-ban 7290 hektárnyi területet az erdőből, főként fenyő- és tölgyfás részt, védett területté nyilvánított (további 27.000 hektárnyi területet pedig ütköző zónává alakítottak) a WWF és a Nemzetközi Természetvédelmi Szervezet. A fatuskók kivágását betiltották, a turista tevékenységet visszaszorították, az infrastrukturális beruházásokat pedig, mint pl. új utak építése, leállították, amíg egy integrált kezelési tervet nem tudnak megvalósítani.

1998-ban a Dadia-Lefkimi-Soufli erdő belső részét vadrezervátummá nyilvánították. Annak ellenére, hogy folyamatos tárgyalások folytak a helyzetéről és a kezeléséről, úgy tűnik, ez egy dícséretes modell a megőrzésre és az öko-turizmus fejlesztésére.

Európa, Ázsia és Afrika kereszteződésénél a Dadia egyike a két fő madár vándorlási utaknak Európában és egyedi összetételű a madarak előfordulása. Itt van a legváltozatosabb ragadozómadár állomány, a 38 európai fajból 36 található itt meg, ezekből 20 állandóan itt fészkel. Hres arról, hogy egyike a két megmaradt európai táplálkozó és szaporodási helyeknek (a másik Spanyolországban van) a ritka ragadozók tekintetében, mint pl. a fekete és a griffin keselyűk. Az erdő biztosítja a a keselyűk hosszú szaporodási periódusához szükséges nyugalmat.

A védett területen 219 madárfaj, 40 fajta hüllő és kétéltű, és 48 emlősfaj él.

Naponta kb. 200 látogató látogatja az ökoturista központot (melyet a helyi önkormányzat és a WWF görögországi szervezete vezet), ahol kétnyelvű információ táblák vannak, valamint videofilm az erdőről, a vadvilágról, és az erőfeszítésekről, melyeket a környezet megóvása érdekében tettek.

Idegenvezetőt lehet kérni, aki felviszi a látogatókat egy kilátóba egy kisbusszal, vagy pedig lehet kísérőt kérni sétához a tisztán látható ösvényeken.

Egy 20 szobás szállodát nemrégiben hoztak helyre, és nagyobbítottak meg uniós támogatásból. A kávézót és a buszjáratot pedig a helyi hatóságok vezetik.

Májusban a legjobb idelátogatni, mielőtt a madarak megkezdik a vándorlásukat, bár a keselyűkra a legjobb időszak az ősz, amikor a fiatal madarak frissen kikerülnek a fészkükből.

Bár az erdő még mindig kényes téma a környező falvakban lakó helyiek között, sokuk részt vesz az ökoturista vállalkozásokban.

A WWF állandóan jelen van az erdőben 1992 óta, programokat vezetnek a madarak megóvására és megfigyelésére, hogy megőrizzék a hüllő populációt, felhívják az emberek figyelmét ezekre és a turista tevékenységet elviselhető szinten tartsák.Az 1980-as években a fekete keselyű veszélyeztetett faj volt Európában. Egy holland ornitológus mindössze 25 egyedet számolt össze, amelyek a Dadia erdőben nevelkedtek, az északi görög város, Alexandroupolis közelében.

Miután nemzetközi vadvilág védelmi csoportok intenzív lobbizásba kezdtek, 1980-ban 7290 hektárnyi területet az erdőből, főként fenyő- és tölgyfás részt, védett területté nyilvánított (további 27.000 hektárnyi területet pedig ütköző zónává alakítottak) a WWF és a Nemzetközi Természetvédelmi Szervezet. A fatuskók kivágását betiltották, a turista tevékenységet visszaszorították, az infrastrukturális beruházásokat pedig, mint pl. új utak építése, leállították, amíg egy integrált kezelési tervet nem tudnak megvalósítani.

1998-ban a Dadia-Lefkimi-Soufli erdő belső részét vadrezervátummá nyilvánították. Annak ellenére, hogy folyamatos tárgyalások folytak a helyzetéről és a kezeléséről, úgy tűnik, ez egy dícséretes modell a megőrzésre és az öko-turizmus fejlesztésére.

Európa, Ázsia és Afrika kereszteződésénél a Dadia egyike a két fő madár vándorlási utaknak Európában és egyedi összetételű a madarak előfordulása. Itt van a legváltozatosabb ragadozómadár állomány, a 38 európai fajból 36 található itt meg, ezekből 20 állandóan itt fészkel. Hres arról, hogy egyike a két megmaradt európai táplálkozó és szaporodási helyeknek (a másik Spanyolországban van) a ritka ragadozók tekintetében, mint pl. a fekete és a griffin keselyűk. Az erdő biztosítja a a keselyűk hosszú szaporodási periódusához szükséges nyugalmat.

A védett területen 219 madárfaj, 40 fajta hüllő és kétéltű, és 48 emlősfaj él.

Naponta kb. 200 látogató látogatja az ökoturista központot (melyet a helyi önkormányzat és a WWF görögországi szervezete vezet), ahol kétnyelvű információ táblák vannak, valamint videofilm az erdőről, a vadvilágról, és az erőfeszítésekről, melyeket a környezet megóvása érdekében tettek.

Idegenvezetőt lehet kérni, aki felviszi a látogatókat egy kilátóba egy kisbusszal, vagy pedig lehet kísérőt kérni sétához a tisztán látható ösvényeken.

Egy 20 szobás szállodát nemrégiben hoztak helyre, és nagyobbítottak meg uniós támogatásból. A kávézót és a buszjáratot pedig a helyi hatóságok vezetik.

Májusban a legjobb idelátogatni, mielőtt a madarak megkezdik a vándorlásukat, bár a keselyűkra a legjobb időszak az ősz, amikor a fiatal madarak frissen kikerülnek a fészkükből.

Bár az erdő még mindig kényes téma a környező falvakban lakó helyiek között, sokuk részt vesz az ökoturista vállalkozásokban.

A WWF állandóan jelen van az erdőben 1992 óta, programokat vezetnek a madarak megóvására és megfigyelésére, hogy megőrizzék a hüllő populációt, felhívják az emberek figyelmét ezekre és a turista tevékenységet elviselhető szinten tartsák.
  2006-03-29 
  497 90% 


..:: Autóbérlés ::..
Keresse meg a legjobb ajánlatot, hasonlítsa össze az árakat és
spóroljon akár 70%-ot!