A Thesszalonikitől 84 km-re fekvő Edessza az ókorban, sőt még a bizánci időkben is hadászatilag jelentős település volt. Mint Makedónia északnyugati védőbástyájáért, a középkorban a bolgárok és a bizánciak vívtak érte öldöklő csatákat. A bizánci korban Vodezza volt a neve, amely szláv nyelven vizet jelent, s valószínűleg a város vízbőségére utal.
Edessza festői utcácskáival egy magas platón fekszik, a Vermion hegység kifutásánál. Keleti szélén a városon keresztül folyó patakok, erecskék összetalálkoznak, és a víztömeg több mint 20 méter magasból zúdul alá a völgybe. A vízmosáshoz leereszkedhetünk a vízesés páráján át. Az ösvény elhalad egy, a sziklafalban nyíló barlang mellett. Odafönn a szirtfokon egy római vagy bizánci híd vezetett a Via Egnatiára.
A város kedves, de eredetiségéből sokat veszített a német megszállás pusztításai nyomán. A fasiszták még a bizánci templomokat sem kímélték, valamennyi a lángok martaléka lett. Még sem érdektelen megtekinteni az érseki palota melletti Kimiszisz tisz Panajiasz-templomot (az országútról a városba jövet jobbra kell fordulni). Szépen faragott ikonosztáza mellett legfőbb érdekessége, hogy sok antik épületelemet építettek bele. A közeli Ajiosz Theodorosz-kápolnában még festett antik sírsztéléket is láthatunk.
Edesszában minden év májusában virágfesztivált rendeznek.
A város nyugati részén a kivezető úttól balra térve, a XV. századi Yeni mecsetben múzeumot rendeztek be, ahol római emlékek és V. századi mozaikok láthatók.A Thesszalonikitől 84 km-re fekvő Edessza az ókorban, sőt még a bizánci időkben is hadászatilag jelentős település volt. Mint Makedónia északnyugati védőbástyájáért, a középkorban a bolgárok és a bizánciak vívtak érte öldöklő csatákat. A bizánci korban Vodezza volt a neve, amely szláv nyelven vizet jelent, s valószínűleg a város vízbőségére utal.
Edessza festői utcácskáival egy magas platón fekszik, a Vermion hegység kifutásánál. Keleti szélén a városon keresztül folyó patakok, erecskék összetalálkoznak, és a víztömeg több mint 20 méter magasból zúdul alá a völgybe. A vízmosáshoz leereszkedhetünk a vízesés páráján át. Az ösvény elhalad egy, a sziklafalban nyíló barlang mellett. Odafönn a szirtfokon egy római vagy bizánci híd vezetett a Via Egnatiára.
A város kedves, de eredetiségéből sokat veszített a német megszállás pusztításai nyomán. A fasiszták még a bizánci templomokat sem kímélték, valamennyi a lángok martaléka lett. Még sem érdektelen megtekinteni az érseki palota melletti Kimiszisz tisz Panajiasz-templomot (az országútról a városba jövet jobbra kell fordulni). Szépen faragott ikonosztáza mellett legfőbb érdekessége, hogy sok antik épületelemet építettek bele. A közeli Ajiosz Theodorosz-kápolnában még festett antik sírsztéléket is láthatunk.
Edesszában minden év májusában virágfesztivált rendeznek.
A város nyugati részén a kivezető úttól balra térve, a XV. századi Yeni mecsetben múzeumot rendeztek be, ahol római emlékek és V. századi mozaikok láthatók. |