KÉPEK A FOTÓALBUMBÓL
LEGNÉPSZERŰBB ALBUMOK
NÉPSZERŰBB BESZÁMOLÓK
LEGNÉPSZERŰBB LEÍRÁSOK
LEGNÉPSZERŰBB INFÓK
LEGNÉPSZERŰBB RECEPTEK
NÉPSZERŰBB FÓRUMTÉMÁK
LEGUTÓBBI KOMMENTEK
LEGUTÓBBI LEÍRÁSOK
LEGUTÓBBI GÖRÖG HÍREK
LEGNÉPSZERŰBB ZENÉK
LEGUTÓBBI ÜZENETEK

Infók

Filippi
Az ókori Filippi (Philippi) a drámai síkság délkeleti részét elfoglaló mocsár szélén épült. Első lakói Thasszoszról, Athén kolóniájáról érkeztek. A környék aranya, fája és jó termőföldje csábította őket ide és Kr.e 360-ban meg is alapították Krenides kolóniát, amit hamarosan trákok támadtak meg, a kolónia pedig II. Philipposz macedón királyhoz fordult segítségért Kr.e. 356-ban. Ő felismerve a város gazdasági és stratégiai fontosságát, elfoglalta és megerősítette a várost, majd saját nevét adta neki.

A hellén időszakban indult a város virágzásnak, ekkor készültek el az erőd falai, a színház és a középületek. Az, hogy a Via Egnatia (Egnatia Odos) áthaladt a városon, további fellendülést hozott és Kr.e. az 1. században már a régió központjává vált a város.

A Filippi csata (Kr.e. 42) után, melyet a város nyugati falai mellett lévő két alacsony dombon vívtak, Octavianus Filippit római kolóniává tette. A város egyre terjeszkedett és adminisztratív, gazdasági és művészeti központtá vált.

A város életében a következő nagyobb fordulópontot Pál apostol látogatása hozta, aki itt 49-50 körül alapította meg az első keresztény egyházat Európában. A kora keresztény időszakban (4-6.sz.) megépült az Octagon, a Szent Pál katedrális és három bazilika.

Filippit római kolóniává tette. A város egyre terjeszkedett és adminisztratív, gazdasági és művészeti központtá vált.

A város életében a következő nagyobb fordulópontot Pál apostol látogatása hozta, aki itt 49-50 körül alapította meg az első keresztény egyházat Európában. A kora keresztény időszakban (4-6.sz.) megépült az Octagon, a Szent Pál katedrális és három bazilika.

A város a 7. században kezdett elhagyatottá válni, több erőteljes földrengés és a szlávok támadásai miatt. A bizánci időszakot még túlélte mint erőd, de miután a 14. században a törökök elfoglalták a várost, az teljesen elpusztult.

Az ásatások 1914-ben kezdődtek és még ma is tartanak.

A színházat valószínűleg II. Philipposz építtette a Kr.e. 4. században, majd a 2-3. században átalakították és megnagyobbították, hogy a korszak igényeinek megfeleljen.

A fórum a római időszakban Filippi adminisztratív központja volt. A középületeket a nagy tér köré építették, északi szélén pedig egy nagy kikövezett út vezetett, a Via Egnatia.

Pál apostol börtöne a Bazilika A-tól délre fekszik, amiból ma egy víztartó ciszterna látható.

A Bazilika A egy 130x50 méteres három hajós bazilika a késő 5. századból, egy kereszthajóval a keleti végén, az oldalhajóknál galériával, szokatlan keresztelőmedencével. A főhajóban a díszesen kövezett padló és a pulpitus egy része megmaradt. Az oldalkápolnában márványdíszítést utánzó falfestmények láthatók.

A Bazilika B kb. 550-ből szintén háromhajós, narthex-szel és két további szárnnyal északon és délen. A majdnem négyzet alakú középső hajót egy kupola fedte, amely hatalmas oszlopokon nyugodott. A második kupola a szentélyt fedte. A faragott díszítések bizánci befolyásra utalnak. Alex szerint, aki a bizánci történelem nagy szakértője, igazából ez a bazilika nem készült el sohasem, mert az oszlopok nem tartották meg a kupolát. De ki tudja ezt ma már megmondani?

A Bazilika C szintén háromhajós, a 6. századból. Mind a padló, mind az építészeti és szobrászati díszítése pazar.Az ókori Filippi (Philippi) a drámai síkság délkeleti részét elfoglaló mocsár szélén épült. Első lakói Thasszoszról, Athén kolóniájáról érkeztek. A környék aranya, fája és jó termőföldje csábította őket ide és Kr.e 360-ban meg is alapították Krenides kolóniát, amit hamarosan trákok támadtak meg, a kolónia pedig II. Philipposz macedón királyhoz fordult segítségért Kr.e. 356-ban. Ő felismerve a város gazdasági és stratégiai fontosságát, elfoglalta és megerősítette a várost, majd saját nevét adta neki.

A hellén időszakban indult a város virágzásnak, ekkor készültek el az erőd falai, a színház és a középületek. Az, hogy a Via Egnatia (Egnatia Odos) áthaladt a városon, további fellendülést hozott és Kr.e. az 1. században már a régió központjává vált a város.

A Filippi csata (Kr.e. 42) után, melyet a város nyugati falai mellett lévő két alacsony dombon vívtak, Octavianus Filippit római kolóniává tette. A város egyre terjeszkedett és adminisztratív, gazdasági és művészeti központtá vált.

A város életében a következő nagyobb fordulópontot Pál apostol látogatása hozta, aki itt 49-50 körül alapította meg az első keresztény egyházat Európában. A kora keresztény időszakban (4-6.sz.) megépült az Octagon, a Szent Pál katedrális és három bazilika.

Filippit római kolóniává tette. A város egyre terjeszkedett és adminisztratív, gazdasági és művészeti központtá vált.

A város életében a következő nagyobb fordulópontot Pál apostol látogatása hozta, aki itt 49-50 körül alapította meg az első keresztény egyházat Európában. A kora keresztény időszakban (4-6.sz.) megépült az Octagon, a Szent Pál katedrális és három bazilika.

A város a 7. században kezdett elhagyatottá válni, több erőteljes földrengés és a szlávok támadásai miatt. A bizánci időszakot még túlélte mint erőd, de miután a 14. században a törökök elfoglalták a várost, az teljesen elpusztult.

Az ásatások 1914-ben kezdődtek és még ma is tartanak.

A színházat valószínűleg II. Philipposz építtette a Kr.e. 4. században, majd a 2-3. században átalakították és megnagyobbították, hogy a korszak igényeinek megfeleljen.

A fórum a római időszakban Filippi adminisztratív központja volt. A középületeket a nagy tér köré építették, északi szélén pedig egy nagy kikövezett út vezetett, a Via Egnatia.

Pál apostol börtöne a Bazilika A-tól délre fekszik, amiból ma egy víztartó ciszterna látható.

A Bazilika A egy 130x50 méteres három hajós bazilika a késő 5. századból, egy kereszthajóval a keleti végén, az oldalhajóknál galériával, szokatlan keresztelőmedencével. A főhajóban a díszesen kövezett padló és a pulpitus egy része megmaradt. Az oldalkápolnában márványdíszítést utánzó falfestmények láthatók.

A Bazilika B kb. 550-ből szintén háromhajós, narthex-szel és két további szárnnyal északon és délen. A majdnem négyzet alakú középső hajót egy kupola fedte, amely hatalmas oszlopokon nyugodott. A második kupola a szentélyt fedte. A faragott díszítések bizánci befolyásra utalnak. Alex szerint, aki a bizánci történelem nagy szakértője, igazából ez a bazilika nem készült el sohasem, mert az oszlopok nem tartották meg a kupolát. De ki tudja ezt ma már megmondani?

A Bazilika C szintén háromhajós, a 6. századból. Mind a padló, mind az építészeti és szobrászati díszítése pazar.
  2007-02-15 
  5131 94% 


Villa Oasis - Nea Potidea - Halkidiki
Privát homokos strand, csodálatos kilátás, mindössze 100 m-re a tengertől.
..:: Halkidiki, Kassandra, Nea Potidea ::..