KÉPEK A FOTÓALBUMBÓL
LEGNÉPSZERŰBB ALBUMOK
NÉPSZERŰBB BESZÁMOLÓK
LEGNÉPSZERŰBB LEÍRÁSOK
LEGNÉPSZERŰBB INFÓK
LEGNÉPSZERŰBB RECEPTEK
NÉPSZERŰBB FÓRUMTÉMÁK
LEGUTÓBBI KOMMENTEK
LEGUTÓBBI LEÍRÁSOK
LEGUTÓBBI GÖRÖG HÍREK
LEGNÉPSZERŰBB ZENÉK
LEGUTÓBBI ÜZENETEK

Infók

Görög szigetek: - Poros
Pórosz a Szaróni-öböl kis szigete, mely csupán csak 300 méterre fekszik a Peloponnészosz északkeleti partján fekvő Galatasz településtől. A sziget 31 négyzetkilométer nagyságú és 4.000 lakosa van, akik leginkább a fő település, az azonos nevű Pórosz körül tömörülnek. A sziget földrajzilag két részből áll: délen a Szféria nevű vulkanikus félszigetből, melyet egy földnyelv (isztmus) köt össze a "főszigettel": Kalavriával.

Kalavrián találhatók egy Posszeidon templom romjai. A sziget déli részére jellemző a sűrű píneaerdő, mely egészen a partokig terjeszkedik. A "főváros", Pórosz, Szferia nyugati részén terül el. A sziget északi részén olajfákat és citrusféléket nevelnek, valamint haltenyésztéssel foglalkoznak, a Fúszasz (Fousas) fennsíkon pedig szőlőt termelnek. A sziget turisztikai infrastruktúrája is jól fejlett.

Szferia vulkanikus eredetű, egész pontosan a Szaróni-öböl egykor aktív vulkánjai közé tartozott, mint ahogy Aigina, Methana és Kromyonia is. Geológiailag Pórosz egy tektonikailag erősen aktív alapon fekszik, mely a Peloponnészosz keleti partja mentén délről észak felé terjeszkedik. A Galatasz és Pórosz közötti tengerszoros egykor egy négy méter mélységig terjedő mocsaras terület volt, mely később megsüllyedt, de a napjainkban is aktív mozgások ezt a részt állandó változásban tartják.

Póroszon a földrengések ellenére sok régi ház épségben maradt, ezek a házak teszik oly bájossá a fő település látképét. A sziget leginkább az athéniak hétvégi kirándulóhelyeként ismert, hiszen Pireuszból könnyen elérhető a gyakori kompok, szárnyashajók segítségével.

Látnivalója a kis Régészeti Múzeum, melyben többek közt az ókori Troica, a mükénéi akropolisz és a methánai szentély leletei láthatóak. Pórosz ókori neve Pogon volt.Pórosz a Szaróni-öböl kis szigete, mely csupán csak 300 méterre fekszik a Peloponnészosz északkeleti partján fekvő Galatasz településtől. A sziget 31 négyzetkilométer nagyságú és 4.000 lakosa van, akik leginkább a fő település, az azonos nevű Pórosz körül tömörülnek. A sziget földrajzilag két részből áll: délen a Szféria nevű vulkanikus félszigetből, melyet egy földnyelv (isztmus) köt össze a "főszigettel": Kalavriával.

Kalavrián találhatók egy Posszeidon templom romjai. A sziget déli részére jellemző a sűrű píneaerdő, mely egészen a partokig terjeszkedik. A "főváros", Pórosz, Szferia nyugati részén terül el. A sziget északi részén olajfákat és citrusféléket nevelnek, valamint haltenyésztéssel foglalkoznak, a Fúszasz (Fousas) fennsíkon pedig szőlőt termelnek. A sziget turisztikai infrastruktúrája is jól fejlett.

Szferia vulkanikus eredetű, egész pontosan a Szaróni-öböl egykor aktív vulkánjai közé tartozott, mint ahogy Aigina, Methana és Kromyonia is. Geológiailag Pórosz egy tektonikailag erősen aktív alapon fekszik, mely a Peloponnészosz keleti partja mentén délről észak felé terjeszkedik. A Galatasz és Pórosz közötti tengerszoros egykor egy négy méter mélységig terjedő mocsaras terület volt, mely később megsüllyedt, de a napjainkban is aktív mozgások ezt a részt állandó változásban tartják.

Póroszon a földrengések ellenére sok régi ház épségben maradt, ezek a házak teszik oly bájossá a fő település látképét. A sziget leginkább az athéniak hétvégi kirándulóhelyeként ismert, hiszen Pireuszból könnyen elérhető a gyakori kompok, szárnyashajók segítségével.

Látnivalója a kis Régészeti Múzeum, melyben többek közt az ókori Troica, a mükénéi akropolisz és a methánai szentély leletei láthatóak. Pórosz ókori neve Pogon volt.
  2007-07-29 
  2074 87% 



Szálláshelyek Görögországban
Több mint 50.000 szállásajánlat