KÉPEK A FOTÓALBUMBÓL
LEGNÉPSZERŰBB ALBUMOK
NÉPSZERŰBB BESZÁMOLÓK
LEGNÉPSZERŰBB LEÍRÁSOK
LEGNÉPSZERŰBB INFÓK
LEGNÉPSZERŰBB RECEPTEK
NÉPSZERŰBB FÓRUMTÉMÁK
LEGUTÓBBI KOMMENTEK
LEGUTÓBBI LEÍRÁSOK
LEGUTÓBBI GÖRÖG HÍREK
LEGNÉPSZERŰBB ZENÉK
LEGUTÓBBI ÜZENETEK

Infók

Görögország - Görögország fekvése, hegy-és vízrajza

Földrajzi szempontból Görögország hegységeit a következoképpen tagolhatjuk: A Nyugati-Pindosz az albán határtól a Korinthoszi-öböligszegélyezi a tengerpartot. Déli részén eléri a 2500 méteres magasságot is, északi gerincei 2000 méter körüli magasságban húzódnak. Anyugati parton boséges a csapadék, ezért magasabb részeit örökzöld tölgyerdok és dús macchiabozót jellemzi. A Keleti-Pindosz a Korinthoszi-öböl és az Evriposz-csatorna között délkeleti irányba kanyarodik. Ez a 2500 méter csúcsmagasságú hegyvonulat erosen elkarsztosodott. A vonulatban kis medencék húzódnak meg, például Dórisz, Phókisz, Thive (Thébai). Déli irányban igen meredeken ereszkedik alá a Korinthoszi-öböl szegélyére. Itt találjuk a híres Delphoi jóshelyet. Ez már tágabb értelemben a Parnasszosz kopár karsztos sziklavilágának környéke. A múzsák otthona egyáltalán nem idilli hely. A Pamasszosz karsztos mélyedéseiben jelentós bauxitkincs rejtozik, ezt külszíni bányákból szállítják a Korinthoszi-öböl kikötoibe. A Pindosznak azt az ágát, amely a Peloponniszosz-félszigeten, Krétán és Rodosz-szigetén keresztül húzódik, Déli-Pindosznak nevezik. Igen meredeken emelkedik fel a Korinthoszi-öböl partjától 2000 méteres magasság fölé. Idetartozik az ókori Tajghetosz (Taügetosz), mai nevén Pendadaktilon 2400 méter magas rögvonulata és az 1900 méter magas Pamón. A ketto között találjuk a Lakóniai-medencét. Ebben a medencében volt az ókor Spártája, amely ma jelentéktelen település. A Tajghetosztól nyugatra elterülo síkság és dombvidék nemcsak a Peloponniszosz, hanem egész Görögország egyik legtermékenyebb része, míg az Argohszi-félsziget vele ellentétben kopár, karsztos fennsík, a mükénéi kultúra emlékei miatt azonban nagy az idegenforgalma. Pelopooniszosz déli részei és Kréta között Kithira és Andikithira szigetei jelzik a kapcsolatot. Kréta szigete, mint a Pindosz vonulatának tartozéka, jórészt hegyvidék. Magas hegyei nyugat-keleti irányban sorakoznak. Ezek közül kiemelkedik a középso részen levo Psziloritisz 2456 méter magas csúcsa, az ókori Ida-hegy. A sziget északi része termékeny dombvidék, déli oldala viszont igen meredeken szakad a tengerbe. Az ország keleti, geológiailag a Macedón- (Makedón-) masszívumhoz tartozó részét, az osi kozetekbol felépült hegységet törések mentén medencék, árkok szabdalják darabokra. A lesüllyedt területek között legnagyobb a Thesszáliai-medence. Ennek északi határát a nyugat-keleti csapásirányú Chaszia, déli határát Othriszjelenti. Az Attika-félszigetet, Évvia déli részét és a Kikládok három északi szigetívét Kiklád-masszívum néven is emlegetik. Attika márványban leggazdagabb hegyeit már az ókorban bányászták, e márványbányák közül leggazdagabb a Pentelikon. Mint említettük, a Thesszaloniki-öböl környéke a Vardar-övezet lesüllyedt része. Az öböltol keletre nyúlik a tengerbe a Chalkidiki-félsziget három ujja, keleti részén Athósz híres hegyfokával. A Sztrimón-folyótól keletre kisebb srkságokat és széles, lagúnás partvidéket találunk. Görögországban nincsenek nagyobb folyók. Ennek az az oka, hogy hiányzanak a nagy völgyrendszerek. Annál gyakoribbak azonban a tengerre nyíló zsákszeru völgyek, amelyekben többnyire apró folyók igyekeznek a tenger felé. A görög félsziget fo folyója a Piniosz, amelyik a Thesszáliai-medencét szeli át. A Thesszaloniki-öbölbe igyekvo Axiosz vizét Jugoszláviából hozza, a folyó jugoszláv neve egyébként Vardar. Hasonlóan szomszéd országból érkeznek görög földre a Sztrimón (Szttuma), a Nesztosz (Meszta), illetve az Evrosz, amelyet Bulgáriában Marica néven ismernek. A folyók általában alig hajózhatók, hirtelen áradnak, de a nyár nagy részében csaknem teljesen kiszáradnak. Fóleg a mészkovidékek igen szegények vízben, kevés a forrás, és a patakok búvópatakokként, földalatt járják útjukat. A nyári szárazság idején igen sok forrás kiapad.Földrajzi szempontból Görögország hegységeit a következoképpen tagolhatjuk: A Nyugati-Pindosz az albán határtól a Korinthoszi-öböligszegélyezi a tengerpartot. Déli részén eléri a 2500 méteres magasságot is, északi gerincei 2000 méter körüli magasságban húzódnak. Anyugati parton boséges a csapadék, ezért magasabb részeit örökzöld tölgyerdok és dús macchiabozót jellemzi. A Keleti-Pindosz a Korinthoszi-öböl és az Evriposz-csatorna között délkeleti irányba kanyarodik. Ez a 2500 méter csúcsmagasságú hegyvonulat erosen elkarsztosodott. A vonulatban kis medencék húzódnak meg, például Dórisz, Phókisz, Thive (Thébai). Déli irányban igen meredeken ereszkedik alá a Korinthoszi-öböl szegélyére. Itt találjuk a híres Delphoi jóshelyet. Ez már tágabb értelemben a Parnasszosz kopár karsztos sziklavilágának környéke. A múzsák otthona egyáltalán nem idilli hely. A Pamasszosz karsztos mélyedéseiben jelentós bauxitkincs rejtozik, ezt külszíni bányákból szállítják a Korinthoszi-öböl kikötoibe. A Pindosznak azt az ágát, amely a Peloponniszosz-félszigeten, Krétán és Rodosz-szigetén keresztül húzódik, Déli-Pindosznak nevezik. Igen meredeken emelkedik fel a Korinthoszi-öböl partjától 2000 méteres magasság fölé. Idetartozik az ókori Tajghetosz (Taügetosz), mai nevén Pendadaktilon 2400 méter magas rögvonulata és az 1900 méter magas Pamón. A ketto között találjuk a Lakóniai-medencét. Ebben a medencében volt az ókor Spártája, amely ma jelentéktelen település. A Tajghetosztól nyugatra elterülo síkság és dombvidék nemcsak a Peloponniszosz, hanem egész Görögország egyik legtermékenyebb része, míg az Argohszi-félsziget vele ellentétben kopár, karsztos fennsík, a mükénéi kultúra emlékei miatt azonban nagy az idegenforgalma. Pelopooniszosz déli részei és Kréta között Kithira és Andikithira szigetei jelzik a kapcsolatot. Kréta szigete, mint a Pindosz vonulatának tartozéka, jórészt hegyvidék. Magas hegyei nyugat-keleti irányban sorakoznak. Ezek közül kiemelkedik a középso részen levo Psziloritisz 2456 méter magas csúcsa, az ókori Ida-hegy. A sziget északi része termékeny dombvidék, déli oldala viszont igen meredeken szakad a tengerbe. Az ország keleti, geológiailag a Macedón- (Makedón-) masszívumhoz tartozó részét, az osi kozetekbol felépült hegységet törések mentén medencék, árkok szabdalják darabokra. A lesüllyedt területek között legnagyobb a Thesszáliai-medence. Ennek északi határát a nyugat-keleti csapásirányú Chaszia, déli határát Othriszjelenti. Az Attika-félszigetet, Évvia déli részét és a Kikládok három északi szigetívét Kiklád-masszívum néven is emlegetik. Attika márványban leggazdagabb hegyeit már az ókorban bányászták, e márványbányák közül leggazdagabb a Pentelikon. Mint említettük, a Thesszaloniki-öböl környéke a Vardar-övezet lesüllyedt része. Az öböltol keletre nyúlik a tengerbe a Chalkidiki-félsziget három ujja, keleti részén Athósz híres hegyfokával. A Sztrimón-folyótól keletre kisebb srkságokat és széles, lagúnás partvidéket találunk. Görögországban nincsenek nagyobb folyók. Ennek az az oka, hogy hiányzanak a nagy völgyrendszerek. Annál gyakoribbak azonban a tengerre nyíló zsákszeru völgyek, amelyekben többnyire apró folyók igyekeznek a tenger felé. A görög félsziget fo folyója a Piniosz, amelyik a Thesszáliai-medencét szeli át. A Thesszaloniki-öbölbe igyekvo Axiosz vizét Jugoszláviából hozza, a folyó jugoszláv neve egyébként Vardar. Hasonlóan szomszéd országból érkeznek görög földre a Sztrimón (Szttuma), a Nesztosz (Meszta), illetve az Evrosz, amelyet Bulgáriában Marica néven ismernek. A folyók általában alig hajózhatók, hirtelen áradnak, de a nyár nagy részében csaknem teljesen kiszáradnak. Fóleg a mészkovidékek igen szegények vízben, kevés a forrás, és a patakok búvópatakokként, földalatt járják útjukat. A nyári szárazság idején igen sok forrás kiapad.
  2003-05-14 
  4813 88% 


..:: Autóbérlés ::..
Keresse meg a legjobb ajánlatot, hasonlítsa össze az árakat és
spóroljon akár 70%-ot!