KÉPEK A FOTÓALBUMBÓL
LEGNÉPSZERŰBB ALBUMOK
NÉPSZERŰBB BESZÁMOLÓK
LEGNÉPSZERŰBB LEÍRÁSOK
LEGNÉPSZERŰBB INFÓK
LEGNÉPSZERŰBB RECEPTEK
NÉPSZERŰBB FÓRUMTÉMÁK
LEGUTÓBBI KOMMENTEK
LEGUTÓBBI LEÍRÁSOK
LEGUTÓBBI GÖRÖG HÍREK
LEGNÉPSZERŰBB ZENÉK
LEGUTÓBBI ÜZENETEK

Infók

Delfi (Delphi)
Vadromantikus környezetben fekszik Görögország talán legimpozánsabb szentélyegyüttese, az ókorban a világ közepének, azaz a "föld köldökének" tekintett Delfi Apollón-szentély.

A Szent kerület a Parnasszosz deli lejtőinek fenséges sziklafalai alatt terül el, a Phedriadesz ("a ragyogó sziklák") tövében. A 250-300 méter magasba felszökõ, függõleges sziklafalak közül az Apollón szentélye mögötti, a Rhodini (ókori nevén: Nauplia), azaz a "vörhenyes", a gümnaszion mögötti pedig a Flembukosz (ókori nevén: Hüampeia), azaz a "lángoló" nevet viseli. A két szikla közötti szurdokban fakad a Kasztalfa-forrás.

A Parnasszosz tömbje északkeleten jelentõsen felmagasodik (itt fekszik Arachova), dél felé pedig meredeken szakad a Pleisztosz-patak mélyen bevágott, olajfás völgyébe, amely az Amphisszai-síkságnál terül szét, hogy az Itcai-öbölbe torkolljon. A Pleisztosz vízmosásának túlsó oldalán a Kirfisz gerince zárja le a látóhatárt. Ahogy a Thriai-síkság termékeny földje szinte szuggerálja az eleusziszi misztériumokban megfogalmazott "gabonatermelõ mítoszt", ahogy a helikóni Múzsák völgyének költõi ihletet adó szépségé a mázsák jelenlétét sugallja, úgy Delphoiban a hely mítoszát akkor értjuk meg, ha itt véletlenül egy vihart élünk át.

A hegyeket elsöpörni látszó, gomolygó felhõk, a vakító villámok, a már-már elviselhetetlenné erósödõ és a hegyek között megsokszorozódó mennydörgés, az özönvízszerú zápor és a váratlanul diadalmasan felragyogó nap káprázatos színjátéka azonnal világossá teszi számunkra, hogy miért éppen ide kapcsolódott az a mítosz, amely a föld sötét hatalmairól, a földszülte sárkánykígyó, Püthón és az azt legyõzõ fényisten, Apollón küzdelmérõl beszél. (Apollón Püthiosz mellékneve utal a szörnyeteg megölésére.)Vadromantikus környezetben fekszik Görögország talán legimpozánsabb szentélyegyüttese, az ókorban a világ közepének, azaz a "föld köldökének" tekintett Delfi Apollón-szentély.

A Szent kerület a Parnasszosz deli lejtőinek fenséges sziklafalai alatt terül el, a Phedriadesz ("a ragyogó sziklák") tövében. A 250-300 méter magasba felszökõ, függõleges sziklafalak közül az Apollón szentélye mögötti, a Rhodini (ókori nevén: Nauplia), azaz a "vörhenyes", a gümnaszion mögötti pedig a Flembukosz (ókori nevén: Hüampeia), azaz a "lángoló" nevet viseli. A két szikla közötti szurdokban fakad a Kasztalfa-forrás.

A Parnasszosz tömbje északkeleten jelentõsen felmagasodik (itt fekszik Arachova), dél felé pedig meredeken szakad a Pleisztosz-patak mélyen bevágott, olajfás völgyébe, amely az Amphisszai-síkságnál terül szét, hogy az Itcai-öbölbe torkolljon. A Pleisztosz vízmosásának túlsó oldalán a Kirfisz gerince zárja le a látóhatárt. Ahogy a Thriai-síkság termékeny földje szinte szuggerálja az eleusziszi misztériumokban megfogalmazott "gabonatermelõ mítoszt", ahogy a helikóni Múzsák völgyének költõi ihletet adó szépségé a mázsák jelenlétét sugallja, úgy Delphoiban a hely mítoszát akkor értjuk meg, ha itt véletlenül egy vihart élünk át.

A hegyeket elsöpörni látszó, gomolygó felhõk, a vakító villámok, a már-már elviselhetetlenné erósödõ és a hegyek között megsokszorozódó mennydörgés, az özönvízszerú zápor és a váratlanul diadalmasan felragyogó nap káprázatos színjátéka azonnal világossá teszi számunkra, hogy miért éppen ide kapcsolódott az a mítosz, amely a föld sötét hatalmairól, a földszülte sárkánykígyó, Püthón és az azt legyõzõ fényisten, Apollón küzdelmérõl beszél. (Apollón Püthiosz mellékneve utal a szörnyeteg megölésére.)
  2004-12-30 
  490 91% 



Hirdessen itt!
..:: Bérelhető reklámfelület ::..