KÉPEK A FOTÓALBUMBÓL
LEGNÉPSZERŰBB ALBUMOK
NÉPSZERŰBB BESZÁMOLÓK
LEGNÉPSZERŰBB LEÍRÁSOK
LEGNÉPSZERŰBB INFÓK
LEGNÉPSZERŰBB RECEPTEK
NÉPSZERŰBB FÓRUMTÉMÁK
LEGUTÓBBI KOMMENTEK
LEGUTÓBBI LEÍRÁSOK
LEGUTÓBBI GÖRÖG HÍREK
LEGNÉPSZERŰBB ZENÉK
LEGUTÓBBI ÜZENETEK

Infók

Görögország - Görögország éghajlata

Görögország éghajlata legalább annyira változatos, mint földrajzi felépítése. A néhány szélességi foknak megfelelo, mondhatni keskeny területsávon olyan eltérések adódnak, mint Németország és Szicn1ia között. Altalában a partvidék éghajlata mediterrán, de a tenger mérséklo hatása kelet felé csökken, ezért a zárt medencékben az éghajlat szárazföldi jelleguvé válik. A hegyek által körülzárt völgyekben és a medencékben nyáron rendkívül nagy a hoség, nemegyszer 45-50 °C, míg télen pcldául Thesszáliában mínusz 18 °C homérsékletet is mérnek. Ugyanakkor azokon a területeken, ahová a tengermelléki légáramlatok behatolnak, a homéro ritkán emelkedik 30 °C-nál magasabbra, és ritkaság, ha télen mínusz 4 °C alá süllyed a homérséklet. A tengeri szél nyáron szabályszerú idoközökben támad fel, általában délután 2-3 órakor jelenik meg, és enyhíti a nyári hoséget. Különösen feltuno ez Athénban, ha az Akropolisz fennsfkján vagy a kiköto közelében tartózkodunk. Télen persze gyakoriak a szélviharok is, errol a görbére nott fügefák tanúskodnak. Általában azt mondhatjuk, hogy Görögországban a levego rendkívül tiszta és száraz, különösen a hegyekben. Az évszakok igen élesen elhatárolódnak egymástól. A legszebb túraidoszak a márciussal kezdodo tavasz. A nagy hoség általában júniustól válik uralkodóvá, s a nyár vége augusztus utolsó napjaira esik. Ez alatt az ido alatt ritka az eso, a föld kiszárad, a legtöbb folyó kavicsmederré változik, és a növényzet legfeljebb a dús éjjeli harmat révén jut vízhez. Az ég nyáron mindig felhotlen, az éjszakák csillagosak, a levego tiszta, igen messzire ellátni. Szeptemberben gyakoriak a viharos esozések, majd az októberi szép napok után a tartós esozés keríti hatalmába az országot. Havazás csak a legmagasabb hegyeken fordul elo. A síkságon ha esik is ritkán hó, gyorsan elolvad. A kemény tél a ritkaságok közé tartozik, viszont a Parnasszosz, a Tajghetosz és az Olimposz csúcsán még nyáron is hófoltok fehérlenek. Általában északról dél felé haladva egyre enyhébbé válik a tél. Északon a januári középhomérséklet 5 °C, délen 11 °C. Északon a legmelegebb hónap középhomérséklete 24 °C, délen 28 °C. Athén augusztusi középhomérséklete 27,5 °C. A csapadékban nyugatról kelet felé haladva fokozatos csökkenés tapasztalható. A legtöbb esot a jón-tengeri szigetek kapják, ezért itt rendkívül dús a növényzet, míg Athénban egy év alatt mindössze 289 mm eso hullik. A homérséklet és a csapadék függvényében a növényzet is roppant változatosságot mutat. A Pindoszon és a Parnasszoszon hatalmas bükk-és tölgyerdoket találunk, de ugyanezen hegyeknek déli eloterében már pálmákra is bukkanunk. A Parnasszosz tövében is, akárcsak Peloponniszosz számos táján, hatalmas olajfaerdoket láthatunk. A Balkán-félsziget északabbi részén azonban már nincsenek olajfaerdook.Görögország éghajlata legalább annyira változatos, mint földrajzi felépítése. A néhány szélességi foknak megfelelo, mondhatni keskeny területsávon olyan eltérések adódnak, mint Németország és Szicn1ia között. Altalában a partvidék éghajlata mediterrán, de a tenger mérséklo hatása kelet felé csökken, ezért a zárt medencékben az éghajlat szárazföldi jelleguvé válik. A hegyek által körülzárt völgyekben és a medencékben nyáron rendkívül nagy a hoség, nemegyszer 45-50 °C, míg télen pcldául Thesszáliában mínusz 18 °C homérsékletet is mérnek. Ugyanakkor azokon a területeken, ahová a tengermelléki légáramlatok behatolnak, a homéro ritkán emelkedik 30 °C-nál magasabbra, és ritkaság, ha télen mínusz 4 °C alá süllyed a homérséklet. A tengeri szél nyáron szabályszerú idoközökben támad fel, általában délután 2-3 órakor jelenik meg, és enyhíti a nyári hoséget. Különösen feltuno ez Athénban, ha az Akropolisz fennsfkján vagy a kiköto közelében tartózkodunk. Télen persze gyakoriak a szélviharok is, errol a görbére nott fügefák tanúskodnak. Általában azt mondhatjuk, hogy Görögországban a levego rendkívül tiszta és száraz, különösen a hegyekben. Az évszakok igen élesen elhatárolódnak egymástól. A legszebb túraidoszak a márciussal kezdodo tavasz. A nagy hoség általában júniustól válik uralkodóvá, s a nyár vége augusztus utolsó napjaira esik. Ez alatt az ido alatt ritka az eso, a föld kiszárad, a legtöbb folyó kavicsmederré változik, és a növényzet legfeljebb a dús éjjeli harmat révén jut vízhez. Az ég nyáron mindig felhotlen, az éjszakák csillagosak, a levego tiszta, igen messzire ellátni. Szeptemberben gyakoriak a viharos esozések, majd az októberi szép napok után a tartós esozés keríti hatalmába az országot. Havazás csak a legmagasabb hegyeken fordul elo. A síkságon ha esik is ritkán hó, gyorsan elolvad. A kemény tél a ritkaságok közé tartozik, viszont a Parnasszosz, a Tajghetosz és az Olimposz csúcsán még nyáron is hófoltok fehérlenek. Általában északról dél felé haladva egyre enyhébbé válik a tél. Északon a januári középhomérséklet 5 °C, délen 11 °C. Északon a legmelegebb hónap középhomérséklete 24 °C, délen 28 °C. Athén augusztusi középhomérséklete 27,5 °C. A csapadékban nyugatról kelet felé haladva fokozatos csökkenés tapasztalható. A legtöbb esot a jón-tengeri szigetek kapják, ezért itt rendkívül dús a növényzet, míg Athénban egy év alatt mindössze 289 mm eso hullik. A homérséklet és a csapadék függvényében a növényzet is roppant változatosságot mutat. A Pindoszon és a Parnasszoszon hatalmas bükk-és tölgyerdoket találunk, de ugyanezen hegyeknek déli eloterében már pálmákra is bukkanunk. A Parnasszosz tövében is, akárcsak Peloponniszosz számos táján, hatalmas olajfaerdoket láthatunk. A Balkán-félsziget északabbi részén azonban már nincsenek olajfaerdook.
  2003-05-14 
  2395 99% 



Szálláshelyek Görögországban
Több mint 50.000 szállásajánlat