 Bár egyesek nem tudják, sok évszázaddal ezelőtt létrehozott ókori görög találmány ma is fontos szerepet játszik a társadalomban. Az olyan alapvető elméleti fogalmakon kívül, mint a filozófia és a demokrácia, az ókori görögök számos olyan mechanikai találmánysal járultak hozzá a világhoz, amelyek még mindig nélkülözhetetlenek az életünkben.
Ezek az eszközök a legegyszerűbb tárgyaktól, például az esernyőktől a bonyolultabb technológiai mechanizmusokig, például a számítógépekig terjednek. A jelenben gondolkodás nélkül használjuk őket. Abban az időben azonban teljesen forradalmiak voltak. Íme néhány olyan tárgy listája, amelyek megváltoztatták az emberek életmódját a múltban és a jelenben is.
Ma használt ókori görög találmányok
Ébresztőórák és kilométer-számlálók
Az első ókori görög találmány a listán, amely még mindig használatban van, az ébresztőóra. Az ókori Görögországban Ctesibus, hellenisztikus mérnök és feltaláló hozta létre.
Mindazok megdöbbenésére, akik szeretnek aludni, Ctesibus ügyesen kifejlesztett egy bonyolult rendszert, amely kavicsokat dob egy gongra, hogy hangot adjon ki. Ezt a hangot meghatározott időközönként úgy állították be, hogy felébresszék az embereket, vagy csak emlékeztessék őket a nap folyamán zajló fontos eseményekre.
A kilométer-számláló egy másik görög találmány. Az eszköz a jármű által megtett távolságot méri, és Görögországban is feltalálták és használták. Nagy vita folyik azonban arról, hogy melyik ógörög találta ki a találmányt.
Egyesek szerint az alexandriai Heron, az ókor egyik legtermékenyebb feltalálója készítette el a kilométer-számlálót. Mások azonban azt állítják, hogy Arkhimédész volt az, aki először megalkotta ezt a hihetetlenül hasznos eszközt. Annak ellenére, hogy az alkotó kiléte nem egyértelmű, a kilométer-számláló segítette az ókori görög civilizációt például az utak építésében.
Ez lehetővé tette számukra, hogy a hatalmas görög világ peremén fekvő városokat bonyolult úthálózattal kössék össze, növelve a kereskedelmet. Ez viszont fontos összeköttetést hozott létre az ókori világban.
Központi fűtés és hőmérők
Az ókori görögök központi fűtést és hőmérőket is létrehoztak, olyan találmányokat, amelyek nélkül az ember ma már nem tudna élni. A törökországi ókori görög lelőhelyen tett régészeti felfedezések szerint az efezusi templomot az ókorban úgy tartották melegen, hogy a padló alatti kéményeket használtak a kiterjedt komplexum alatt égő tüzek hőjének keringetésére.
A mai hőmérő eredeti koncepciója szintén csaknem kétezer évre nyúlik vissza. Az alexandriai görögök voltak az elsők, akik rájöttek, hogyan tágul a levegő, ha magas hőmérsékletnek van kitéve. Bizánci Philón ezután ezt a technikát alkalmazta a világ első hőmérőjének elkészítéséhez.
Térképek és karok
Anaximandrosz görög tudós volt az, aki megfogalmazta a hosszúság és a szélesség fogalmát, mindkettő szükséges a pontos térkép elkészítéséhez. Később Sztrabón és Eratoszthenész az első példákat az ő felfedezéseinek felhasználásával készítette el. Abban az időben ezek a térképek az egész ismert világot lefedték.
Az ókori görög matematikus, Arkhimédész írta le a kart Kr.e. 206-ban. Korlátlan számú felhasználása volt és van továbbra is minden típusú építkezésben.
Végül találmánya lehetővé tette az ókori korszak ikonikus, masszív épületeinek építését. A kart még arra is használták, hogy segítsenek a hajóknak kiszállni a kikötőből és elindulni.
Automata ajtók és automaták
Egy másik találmány, amelyet folyamatosan használunk, anélkül, hogy fogalmunk lenne az eredetéről, az automata ajtó. Természetesen ősi prototípusát inkább gőzzel, mint elektromossággal hajtották. Alexandriai Heron létrehozott egy hidraulikus rendszert, és egy alexandriai templomban telepítette, tűzzel, vízzel és gőzzel kiegészítve, ami elindította a rendszert egy pár függöny kinyitására.
Heron ragyogó görög matematikus és mérnök volt, aki szülővárosában, Alexandriában, a római Egyiptomban élt, és korának egyik legnagyobb kísérletezője volt. Amikor legközelebb rúgsz egy automatát, és hiába próbálod kiszabadítani a harapnivalót a mechanikus karmok szorításából, gondolj rá, és arra, hogy milyen messzire jutott az évek során.
A matematikus körülbelül i.sz. 10-70-ben hozta létre a világ legelső automatáját. Természetesen azokban az időkben egy érmét tettél a gép tetején lévő nyílásba egy adag szentelt vízért, nem pedig burgonya chipsért. Amikor egy érmét behelyeztek, az egy serpenyőn landolt. Súlya ezután kinyitotta a szentelt vizet tartó szelepet, és kis mennyiségű folyadékot szabadított fel.
Daruk és cement
Az ókori görögök, akik csodálatos templomaikról és egyéb építményeikről ismertek, szintén feltalálták a darut még a Kr. e. 6. században. Ez kétségtelenül segített a templomaik és egyéb építményeik építéséhez használt nehéz kövek felemelésében.
Az ókori görögök, akik csodálatos templomaikról és egyéb építményeikről ismertek, szintén feltalálták a darut még a Kr. e. 6. században. Ez kétségtelenül segített a templomaik és egyéb építményeik építéséhez használt nehéz kövek felemelésében.
Sok blokkban, amelyet templomokban, például a Parthenonban használtak, még mindig nyilvánvaló hézagok vannak a darukból, amelyek a helyükre emelték őket. Az ókorban az ókori görögök nehéz tömböket emeltek fel a fa darukhoz rögzített kötelek felfűzésével a köveken lévő lyukakon keresztül.
A cement egy másik hasznos anyagépítő elem, amelyet az ókori görögök Kr.e. 100 körül találtak fel. Úgy készítették, hogy mészkövet adtak agyag, víz és homok keverékéhez. Bár gyakrabban fordult elő a római világban, az ókorban a görögök gyakran használták házak és egyéb épületek létrehozására, bár nem olyan építményekre, mint a Parthenon. Az épületeket habarcs nélküli "száraz" módszerrel építették.
Napernyők
Bár az ókori Görögországban az élet nagyon más volt, mint manapság, még mindig sok közös vonásunk van, az egyik az eső. Az ókori falfestmények ábrázolásai például azt mutatják, hogy a görögök csontokból vagy fapálcákból készült esernyőket használnak, amelyeket levelek vagy fatáblák borítanak már a Kr. e. 4. században.
Bár az ókori Görögországban az élet nagyon más volt, mint manapság, még mindig sok közös vonásunk van, az egyik az eső. Az ókori falfestmények ábrázolásai például azt mutatják, hogy a görögök csontokból vagy fapálcákból készült esernyőket használnak, amelyeket levelek vagy fatáblák borítanak már a Kr. e. 4. században.
Az ókori görögök esernyőket használtak az eső és a nap blokkolására. A férfiak azonban esernyőknek tartották a nagyon nőieseket, és ritkán használták őket. Leggyakrabban rabszolgák vagy szolgák vitték őket, hogy megvédjék a felsőbb osztály nőit az elemektől.
A világ első számítógépe
Az Antikythera-mechanizmust 1901-ben fedezték fel, és az egész tudományos világban az ókori görögök egyik legjelentősebb és leglenyűgözőbb találmányaként ünneplik. Ez az elképesztően bonyolult gép egy olyan eszköz, amelyet sok tudós a világ első számítógépének tart.
Az Antikythera-mechanizmust 1901-ben fedezték fel, és az egész tudományos világban az ókori görögök egyik legjelentősebb és leglenyűgözőbb találmányaként ünneplik. Ez az elképesztően bonyolult gép egy olyan eszköz, amelyet sok tudós a világ első számítógépének tart.
A görög szivacsbúvárok 1901-ben fedezték fel az Antikythera-mechanizmust egy ősi hajóroncsban. Számos tanulmány után a kutatók úgy becsülték, hogy valamikor Kr.e. 150 és Kr.e. 100 között jött létre. Egy későbbi tanulmány Kr.e. 205-re teszi, mindössze hét évvel Arkhimédész halála után.
Most – pontosan 120 évvel később – a University College London (UCL) briliáns kutatócsoportja ismét 3D-s képek segítségével készítette el ezt a lenyűgöző gépet. Kikapcsolódása elképesztő zsenialitást és nagy szépséget mutat. Lehetővé teszi a funkciójának és működésének új és jobb megértését is.
Mivel a mechanizmus eredeti töredékei közül csak nyolcvankettő létezik - a teljes számológépnek csak egyharmadát teszi ki -, a kutatók kezdetben akadoztak a teljes képességeit illetően. A fogaskerekek nagy részét tartalmazó mechanizmus elülső részének megértése valójában egy kicsit Szent Grál volt a tengeri régészek és csillagászok számára.
Számítógépes modellezés segítségével az UCL kutatói azonban képesek voltak rekonstruálni az ősi eszközt, lehetővé téve számukra, hogy teljesebben megértsék annak használatát. A számítógép legújabb röntgenfelvételeiből nyert információk és az ókori görög matematika ismereteit felhasználva meg tudták állapítani, hogy a számítógép a Vénusz és a Szaturnusz bolygók ciklusai szerint működik.
Az ókori görögök a tudomány és a technológia élvonalában
Az ókori görögök által feltalált tárgyak ma is mindennaposak lehetnek számunkra. Mégis, az ókorban a tudomány és a technika születését jelentették, az ember társadalmi, kulturális és gazdasági fejlődésének gyökerét képező két elemet.
Nekik köszönhető tehát, hogy értékelhetjük mindazt, amit társadalomként és az emberek elértünk az azóta eltelt időben. Mert milyen lenne most a világ az ókori görögök által oly sok évvel ezelőtt oly zseniálisan feltalált eszközök nélkül? |
