Bár Görögország területén számos ásványkincset tártak fel, ezek nagy részét az energiahiány miatt külföldre szállítják feldolgozásra. A bányák többsége ma is külföldi tokések kezében van. Az országnak jelentos készletei vannak bauxitból, foleg a Pindosz és a Parnasszosz környékén. Közepes jelentoségu a vasércbányászata a Chalkidiki-félszigeten, magnezitbányászata Évvia szigetén, krómércbányászata Larisszánál. Az utóbbi idokben jelentos nemes- és színesérctelepeket is felfedeztek. Szépsége miatt az ókor óta híres a pentelikoni és a paroszi márvány. Görögország iparának egyetlen jelentosebb energiaforrása a barnaszén, amelyet Attikában, Makedóniában és Évvia szigetén bányásznak. Az utóbbi években Thaszosz közelében tenger alatti koolajtelepet tártak fel. Több kohászati üzeme van, pl. vaskohászati üzem az Athéntól mintegy 20 kilo méterre levo Elefsziszben (Eleuszisz), alumíniumkombinát a Korinthosziöböl partján. Igen fejlett Görögország hajóépíto ipara. Gépgyártása foleg mezogazdasági gépekre korlátozódik. Kénsav- és szuperfoszfát gyártása is jelentos. A könnyuipar fo területe Athén és Thesszaloniki körzete. Elso helyen a textilipar áll. Élelmiszeriparából a malomipar mellett az étolajgyártást kell kiemelni. Igen jelentos Görögország dohányfeldolgozó ipara is. Az ipar elsosorban a mezogazdaság terményeit dolgozza fel. Legfobb kivitelé cikkei mezogazdasági termékek: dohány, déligyümölcs, mazsola, szolo, bor, nyersbor, toll, s ezek mellett csak textilárukat, érceket és vegyipari termékeket exportál jelentosebb mennyiségben. A görög évezredek óta hajós nép, kereskedelmi flottája ma is nagy, noha a második világháború alatt háromnegyed részét megsemmisítették. Kereskedelmi flottája ma a 3. a világrangsorban. A legfontosabb kikötok Pireefsz (Pireusz) és Thesszaloniki. Ezeken keresztül bonyolódik le a forgalom 90 százaléka. A többi kiköto, köztük Patre (Patrasz), Kerkira, Volosz, foleg csak a part menti hajózást szolgálja. A tengerek közötti forgalomban igen nagy szerepe van a Korinthoszi-csatornának, amely 1893-ban készült el. A Türr István és Gerster Pál tervei szerint készült csatorna 6,3 km hosszú, 21-24 m széles, mélysége 78 m. Létrejötte 300 kilométerrel rövidítette az Adriai-tengerbol Athén kikötojébe a hajóutat. Görögországnak igen ritka a vasúthálózata, hossza mindössze 2700 km. Csupán két fo vasútvonala van; az egyik Athént Thesszalonikivel, a másik Peloponniszosszal köti össze. A második világháború idején nagyrészt a vasúthálózat is tönkrement, s ettol kezdve foleg a közutak fejlesztésével törodtek. Ma sok ezer kilométer elsorendu aszfaltozott úttal rendelkezik, természetesen sztrádákkal is, amelyeket csak megfelelo útdíj ellenében lehet használni. Az ország légi közlekedése hatalmas fejlodésen ment keresztül. Athén repülotere a világ szinte minden fontos légi központjával összeköttetésben áll.
Közigazgatási felosztás, népesség
Görögország 9 nagy tartományra, valamint 53 kisebb közigazgatási körzette, ún. nomoszra oszlik.A 9 nagy tartománya következo: 1. Közép-Görögország, 2. Thesszália, 3. Jón-tengeri szigetek, 4. Peloponniszosz, 5. Thrákia, 6. Makedónia, 7. Kréta, 8. Ipirosz, 9. Égei-tengeri szigetek. Az ország fovárosa Athén, amely elovárosaival most már több mint 2 milliós világvárossá nott. Nemcsak idegenforgalmi központ, hanem az ország iparának legfobb telephelye és Pireefsz (Pireusz) révén egyúttal kikötováros is. Utána Thesszaloniki következik, amely Észak-Görögország legnagyobb iparvárosa, és Isztambul után a Balkán legjobb kikötoje. Patre a Peloponniszosz-félsziget északnyugati sarkánál fekszik, és a mazsola-, gyapjú-, borkivitel fontos kikötoje. A Thesszáliai-medence gazdasági központja és kikötovárosa Volosz.
A népsúrúség (74 fo négyzetkilométerenként) igen egyenlotlen. Legsurubben lakott Athén és környéke, valamint a keleti országrészek völgyei és medencéi. Ritkán lakottak a karsztos hegyvidékek. Itt a települések nagy része a völgyekre és a földmúvelésre alkalmas poljékra korlátozódik. A szigetvilág viszonylag surun lakott. A lakosság nagy többsége, 93 százaléka görög. A törökök száma 3 százalékra, a bolgároké, albánoké, makedónoké együttesen is csak 4 százalékra rúg. Hellász szárazföldi területein 8,3, szigetvilágában pedig 1,4 milliónyi görög él, az északi szélesség 41°44 és 34°47 közötti térségben. A mostoha életkörülmények miatt azonban igen sokan szétszóródtak a világ különbözó tájain.Bár Görögország területén számos ásványkincset tártak fel, ezek nagy részét az energiahiány miatt külföldre szállítják feldolgozásra. A bányák többsége ma is külföldi tokések kezében van. Az országnak jelentos készletei vannak bauxitból, foleg a Pindosz és a Parnasszosz környékén. Közepes jelentoségu a vasércbányászata a Chalkidiki-félszigeten, magnezitbányászata Évvia szigetén, krómércbányászata Larisszánál. Az utóbbi idokben jelentos nemes- és színesérctelepeket is felfedeztek. Szépsége miatt az ókor óta híres a pentelikoni és a paroszi márvány. Görögország iparának egyetlen jelentosebb energiaforrása a barnaszén, amelyet Attikában, Makedóniában és Évvia szigetén bányásznak. Az utóbbi években Thaszosz közelében tenger alatti koolajtelepet tártak fel. Több kohászati üzeme van, pl. vaskohászati üzem az Athéntól mintegy 20 kilo méterre levo Elefsziszben (Eleuszisz), alumíniumkombinát a Korinthosziöböl partján. Igen fejlett Görögország hajóépíto ipara. Gépgyártása foleg mezogazdasági gépekre korlátozódik. Kénsav- és szuperfoszfát gyártása is jelentos. A könnyuipar fo területe Athén és Thesszaloniki körzete. Elso helyen a textilipar áll. Élelmiszeriparából a malomipar mellett az étolajgyártást kell kiemelni. Igen jelentos Görögország dohányfeldolgozó ipara is. Az ipar elsosorban a mezogazdaság terményeit dolgozza fel. Legfobb kivitelé cikkei mezogazdasági termékek: dohány, déligyümölcs, mazsola, szolo, bor, nyersbor, toll, s ezek mellett csak textilárukat, érceket és vegyipari termékeket exportál jelentosebb mennyiségben. A görög évezredek óta hajós nép, kereskedelmi flottája ma is nagy, noha a második világháború alatt háromnegyed részét megsemmisítették. Kereskedelmi flottája ma a 3. a világrangsorban. A legfontosabb kikötok Pireefsz (Pireusz) és Thesszaloniki. Ezeken keresztül bonyolódik le a forgalom 90 százaléka. A többi kiköto, köztük Patre (Patrasz), Kerkira, Volosz, foleg csak a part menti hajózást szolgálja. A tengerek közötti forgalomban igen nagy szerepe van a Korinthoszi-csatornának, amely 1893-ban készült el. A Türr István és Gerster Pál tervei szerint készült csatorna 6,3 km hosszú, 21-24 m széles, mélysége 78 m. Létrejötte 300 kilométerrel rövidítette az Adriai-tengerbol Athén kikötojébe a hajóutat. Görögországnak igen ritka a vasúthálózata, hossza mindössze 2700 km. Csupán két fo vasútvonala van; az egyik Athént Thesszalonikivel, a másik Peloponniszosszal köti össze. A második világháború idején nagyrészt a vasúthálózat is tönkrement, s ettol kezdve foleg a közutak fejlesztésével törodtek. Ma sok ezer kilométer elsorendu aszfaltozott úttal rendelkezik, természetesen sztrádákkal is, amelyeket csak megfelelo útdíj ellenében lehet használni. Az ország légi közlekedése hatalmas fejlodésen ment keresztül. Athén repülotere a világ szinte minden fontos légi központjával összeköttetésben áll.
Közigazgatási felosztás, népesség
Görögország 9 nagy tartományra, valamint 53 kisebb közigazgatási körzette, ún. nomoszra oszlik.A 9 nagy tartománya következo: 1. Közép-Görögország, 2. Thesszália, 3. Jón-tengeri szigetek, 4. Peloponniszosz, 5. Thrákia, 6. Makedónia, 7. Kréta, 8. Ipirosz, 9. Égei-tengeri szigetek. Az ország fovárosa Athén, amely elovárosaival most már több mint 2 milliós világvárossá nott. Nemcsak idegenforgalmi központ, hanem az ország iparának legfobb telephelye és Pireefsz (Pireusz) révén egyúttal kikötováros is. Utána Thesszaloniki következik, amely Észak-Görögország legnagyobb iparvárosa, és Isztambul után a Balkán legjobb kikötoje. Patre a Peloponniszosz-félsziget északnyugati sarkánál fekszik, és a mazsola-, gyapjú-, borkivitel fontos kikötoje. A Thesszáliai-medence gazdasági központja és kikötovárosa Volosz.
A népsúrúség (74 fo négyzetkilométerenként) igen egyenlotlen. Legsurubben lakott Athén és környéke, valamint a keleti országrészek völgyei és medencéi. Ritkán lakottak a karsztos hegyvidékek. Itt a települések nagy része a völgyekre és a földmúvelésre alkalmas poljékra korlátozódik. A szigetvilág viszonylag surun lakott. A lakosság nagy többsége, 93 százaléka görög. A törökök száma 3 százalékra, a bolgároké, albánoké, makedónoké együttesen is csak 4 százalékra rúg. Hellász szárazföldi területein 8,3, szigetvilágában pedig 1,4 milliónyi görög él, az északi szélesség 41°44 és 34°47 közötti térségben. A mostoha életkörülmények miatt azonban igen sokan szétszóródtak a világ különbözó tájain. |
