Görögországban - különösen nyáron - az évnek szinte minden napjára esik egy fontosabb esemény. Százával vannak ortodox szentek, ünnepeiket országszerte megülik a nevüket viselo templomokban. Akárcsak egyéb névnapokon, kora reggel szentmisét tartanak a templomban, este közös vacsora következik, zenével és tánccal. A rendezvény jellege az adott szent jelentoségétol és az ünneplo közösség nagyságától függ. Figyelemre méltó sajátság, hogy a görökök eloszeretettel ünnepelnek az ünnep eloestéjén, a paramonin. Legyünk rá felkészülve, hogy a helyi eseményeket mindig az eloestén ünneplik.
Január
Újév napja (január 1.) jelentos ünnep, akárcsak január 6-a, Vízkereszt, amikor a tenger menti vagy tóparti városok papjai hagyományosan fakeresztet dobnak a vízbe, melyet a helybéli ifjak egymással versengve próbálnak visszahozni.
Február
A Húshagyókedd vagy Mardi Grasz megünneplése nem oly elterjedt Görögországban, mint a világ más tájain, bár Pátrászban kosztümös felvonulást tartanak, Athénban hagyományosan muanyag kalapácsokkal ütik fejbe egymást az emberek, és Makedóniában is sokfelé ünnepelnek.
Március
A Függetlenség Napja (március 25.) a török fennhatóság elleni lázadás kezdetének emléknapja.
Április
A görög naptárban a legnagyobb ünnep kétségkívül a húsvét. E mozgó ünnep a világ többi országának húsvétjával csak ritkán esik egybe. Húsvétvasárnap általálban április közepe, május eleje táján van, gyöngyöru idoszak ez a Görögországba utazáshoz, mert ilyenkor már kellemesen meleg az ido, nyitnak a szállodák és tavernák. A húsvéti szertartások a nagyhét elején kezdodnek. A hét második felében térjünk be a helybéli templomokba megcsodálni a remek virágdíszítéseket. A gyerekek sorra járják a környék házait, virágot osztogatnak és énekelnek. Nagypéntek este, a szertartás után, ünnepélyesen feldíszített (Krisztus testét hordozó) ravatalt visznek végig körmenetben az utcákon. A turisták természetesen minden további nélkül csatlakozhatnak a tömeghez. Egyes helyeken máglyák gyullandak fel, ezeken Iskarióti Júdás képmását égetik el. Másutt ezt húsvétvasárnap teszik. Nagyszombaton este tartják az ünnepélyes szertartásokat, csúcspontjuk éjfélkor van, mikor rövid idore minden fény kialszik. Némi szünet után a pap meggyújtja a legközelebb álló hívo gyertyáját, aki meggyújtja a mellette állóét és így tovább, míg az egész templom gyertyafényben nem ragyog. A pap ekkor bejelenti: "Christos Anesti" (Krisztus feltámadt!), mire a választ "Alithos Anesti" (Valóban feltámadt!). E hírt a fények visszatérése ünnepli, az utcákon petárdák durrannak. Az emberek a templomból hazatéroben magukkal viszik otthonukba égo gyertyáikat is, hogy egész éven át áldást hozzon rájuk. Sok család hagyományos húsvéti ételt, magaritsát eszik, rizsbol, citromból és gyönge bárányhúsból fott levest. A húsvétvasárnap családi ünnep. A reggeli misét kiadós vasárnapi ebéd követi, amikor is báránysültet fogyasztanak. Helyenként játékokra kerül sor, húsvéti tojásokat (pirosra festett kemény tojásokat) gurítnak egymásnak, s az nyer, akinél a végén ép tojás marad. Az ünnepléshez tartozik a közös vacsora, utána hagyományos táncokkal.
Május
Május elsejét mindenütt megülik. A nagyvárosokban hagyományos munkásfelvonulásokat tartanak, másutt ez a családi piknik és virágszedés napja. A virágokból kötött koszorúk egészen június 24-ig, Arató Szt. János ünnepéig az ajtókra függesztve maradnak, ekkor elégetik oket, mindhogy a nyár minden kétséget kizáróan megérkezett. Szent Konstantinosz és Eleni ünnepe (május 21.). Egyes makedón falvakban zsarátnokjáró ünnepségekre kerül sor.
Pünkösdhétfo (Agiou Pnevmatosz) váltózó idopontban, 50 nappal húsvét után.
Augusztus
Nagyboldogasszony ünnepe (Apokimiszisz tisz Panagiasz) (augusztus 15.). E fontos ünnepre a görökök igyekeznek visszatérni szülofalujukba, a szigetekre közlekedo kompok gyakran megtelnek. Ez ido tájt a szárzatföldön levo szállodák többsége is zsúfolt, nem ajánlatos hát ilyenkor útra kelni Görögországba. Ha már ott vagyunk, részt vehetünk a szertartáson egy helyi templomban vagy kolostorban, melyet gyakran vidám ünneplés, zene és tánc követ.
Október
Ohi-nap (október 28.), nemzeti ünnep. Az 1940-es év ama napjára emlékezik, amikor Metaxász tábornok, görög miniszterelnök egyetlen szóval (Oh i= Nem) válaszolt Mussolini ultimátumára, hogy engedje az olasz csapatokat átvonulni Görögországon.
December
Szüzek gyülekezete (december 26.) Szinaxisz tisz Theotokou. Az évet karácsony és szilveszter ünnepe zárja, bár a görögök kevésbé tartják fontosnak, mint a húsvétot.Görögországban - különösen nyáron - az évnek szinte minden napjára esik egy fontosabb esemény. Százával vannak ortodox szentek, ünnepeiket országszerte megülik a nevüket viselo templomokban. Akárcsak egyéb névnapokon, kora reggel szentmisét tartanak a templomban, este közös vacsora következik, zenével és tánccal. A rendezvény jellege az adott szent jelentoségétol és az ünneplo közösség nagyságától függ. Figyelemre méltó sajátság, hogy a görökök eloszeretettel ünnepelnek az ünnep eloestéjén, a paramonin. Legyünk rá felkészülve, hogy a helyi eseményeket mindig az eloestén ünneplik.
Január
Újév napja (január 1.) jelentos ünnep, akárcsak január 6-a, Vízkereszt, amikor a tenger menti vagy tóparti városok papjai hagyományosan fakeresztet dobnak a vízbe, melyet a helybéli ifjak egymással versengve próbálnak visszahozni.
Február
A Húshagyókedd vagy Mardi Grasz megünneplése nem oly elterjedt Görögországban, mint a világ más tájain, bár Pátrászban kosztümös felvonulást tartanak, Athénban hagyományosan muanyag kalapácsokkal ütik fejbe egymást az emberek, és Makedóniában is sokfelé ünnepelnek.
Március
A Függetlenség Napja (március 25.) a török fennhatóság elleni lázadás kezdetének emléknapja.
Április
A görög naptárban a legnagyobb ünnep kétségkívül a húsvét. E mozgó ünnep a világ többi országának húsvétjával csak ritkán esik egybe. Húsvétvasárnap általálban április közepe, május eleje táján van, gyöngyöru idoszak ez a Görögországba utazáshoz, mert ilyenkor már kellemesen meleg az ido, nyitnak a szállodák és tavernák. A húsvéti szertartások a nagyhét elején kezdodnek. A hét második felében térjünk be a helybéli templomokba megcsodálni a remek virágdíszítéseket. A gyerekek sorra járják a környék házait, virágot osztogatnak és énekelnek. Nagypéntek este, a szertartás után, ünnepélyesen feldíszített (Krisztus testét hordozó) ravatalt visznek végig körmenetben az utcákon. A turisták természetesen minden további nélkül csatlakozhatnak a tömeghez. Egyes helyeken máglyák gyullandak fel, ezeken Iskarióti Júdás képmását égetik el. Másutt ezt húsvétvasárnap teszik. Nagyszombaton este tartják az ünnepélyes szertartásokat, csúcspontjuk éjfélkor van, mikor rövid idore minden fény kialszik. Némi szünet után a pap meggyújtja a legközelebb álló hívo gyertyáját, aki meggyújtja a mellette állóét és így tovább, míg az egész templom gyertyafényben nem ragyog. A pap ekkor bejelenti: "Christos Anesti" (Krisztus feltámadt!), mire a választ "Alithos Anesti" (Valóban feltámadt!). E hírt a fények visszatérése ünnepli, az utcákon petárdák durrannak. Az emberek a templomból hazatéroben magukkal viszik otthonukba égo gyertyáikat is, hogy egész éven át áldást hozzon rájuk. Sok család hagyományos húsvéti ételt, magaritsát eszik, rizsbol, citromból és gyönge bárányhúsból fott levest. A húsvétvasárnap családi ünnep. A reggeli misét kiadós vasárnapi ebéd követi, amikor is báránysültet fogyasztanak. Helyenként játékokra kerül sor, húsvéti tojásokat (pirosra festett kemény tojásokat) gurítnak egymásnak, s az nyer, akinél a végén ép tojás marad. Az ünnepléshez tartozik a közös vacsora, utána hagyományos táncokkal.
Május
Május elsejét mindenütt megülik. A nagyvárosokban hagyományos munkásfelvonulásokat tartanak, másutt ez a családi piknik és virágszedés napja. A virágokból kötött koszorúk egészen június 24-ig, Arató Szt. János ünnepéig az ajtókra függesztve maradnak, ekkor elégetik oket, mindhogy a nyár minden kétséget kizáróan megérkezett. Szent Konstantinosz és Eleni ünnepe (május 21.). Egyes makedón falvakban zsarátnokjáró ünnepségekre kerül sor.
Pünkösdhétfo (Agiou Pnevmatosz) váltózó idopontban, 50 nappal húsvét után.
Augusztus
Nagyboldogasszony ünnepe (Apokimiszisz tisz Panagiasz) (augusztus 15.). E fontos ünnepre a görökök igyekeznek visszatérni szülofalujukba, a szigetekre közlekedo kompok gyakran megtelnek. Ez ido tájt a szárzatföldön levo szállodák többsége is zsúfolt, nem ajánlatos hát ilyenkor útra kelni Görögországba. Ha már ott vagyunk, részt vehetünk a szertartáson egy helyi templomban vagy kolostorban, melyet gyakran vidám ünneplés, zene és tánc követ.
Október
Ohi-nap (október 28.), nemzeti ünnep. Az 1940-es év ama napjára emlékezik, amikor Metaxász tábornok, görög miniszterelnök egyetlen szóval (Oh i= Nem) válaszolt Mussolini ultimátumára, hogy engedje az olasz csapatokat átvonulni Görögországon.
December
Szüzek gyülekezete (december 26.) Szinaxisz tisz Theotokou. Az évet karácsony és szilveszter ünnepe zárja, bár a görögök kevésbé tartják fontosnak, mint a húsvétot. |
