Ez a nagy fás terület a város és a Régi Erőd között helyezkedik el. Eredetileg azért nem építették be, hogy a Régi Erődből ágyúzó védőket semmi se gátolja az ostromlók elleni támadásban. Ugyanakkor nagyon hasznosnak bizonyult a katonai szemlék socán is. Déli részét parkosították, itt zenekari kioszk és szoborsorok rejtőznek az árnyékos fasorok kőzött, északi része viszont elsősorban parkolóhely s egyben krikettpálya is. A kriketten kívül a gyömbérsör talán az egyetlen helyi különlegesség, ami a brit uralomra emlékeztet, a franciák pedig fákat ültettek a Szpianadára. A Szpianada körül látható épületek sokféle nemzeti eredete - velencei, francia, brit és görög - ellenére az építészeti elemek összevéve harmonikus együttesbe olvadnak, ami a lágy korfui napfényben különösen kellemes látványt nyújt.
A Szpianada nyugati oldalán álló épület a város egyik legnagyobb büszkesége. A híres Liszton egy íves árkádokkal díszített épület, amelyben kávéházak és éttermek egész sora kap otthont, a rövid ideig tartó második francia fennhatóság alatt épült (1807-1814) Lesseps francia mérnök (a Szuezi csatorna építőjének apja) tervei szerint a párizsi Rivoli utca mintájára. A Liszton kávéházaiban zajlik Korfu társadalmi életének legnagyobb része. Itt mindig nagy a forgalom és a zsibongás a nap minden órájában, függetlenül az időponttól és az évszakoktól. A Szpianada legdélibb csücskében egy régi épület romjai láthatók, amelyben 1840 után az Ion Akadémia működött és ezért főleg ezen a néven ismeretes. Gőrögörszág első egyetemeként az Ion Akadémiának nagy szerepe volt abban, hogy Korfu a görög műveltség és kultúra központjává vált. Az épület végzetes károkat szenvedett 1943-ban.Ez a nagy fás terület a város és a Régi Erőd között helyezkedik el. Eredetileg azért nem építették be, hogy a Régi Erődből ágyúzó védőket semmi se gátolja az ostromlók elleni támadásban. Ugyanakkor nagyon hasznosnak bizonyult a katonai szemlék socán is. Déli részét parkosították, itt zenekari kioszk és szoborsorok rejtőznek az árnyékos fasorok kőzött, északi része viszont elsősorban parkolóhely s egyben krikettpálya is. A kriketten kívül a gyömbérsör talán az egyetlen helyi különlegesség, ami a brit uralomra emlékeztet, a franciák pedig fákat ültettek a Szpianadára. A Szpianada körül látható épületek sokféle nemzeti eredete - velencei, francia, brit és görög - ellenére az építészeti elemek összevéve harmonikus együttesbe olvadnak, ami a lágy korfui napfényben különösen kellemes látványt nyújt.
A Szpianada nyugati oldalán álló épület a város egyik legnagyobb büszkesége. A híres Liszton egy íves árkádokkal díszített épület, amelyben kávéházak és éttermek egész sora kap otthont, a rövid ideig tartó második francia fennhatóság alatt épült (1807-1814) Lesseps francia mérnök (a Szuezi csatorna építőjének apja) tervei szerint a párizsi Rivoli utca mintájára. A Liszton kávéházaiban zajlik Korfu társadalmi életének legnagyobb része. Itt mindig nagy a forgalom és a zsibongás a nap minden órájában, függetlenül az időponttól és az évszakoktól. A Szpianada legdélibb csücskében egy régi épület romjai láthatók, amelyben 1840 után az Ion Akadémia működött és ezért főleg ezen a néven ismeretes. Gőrögörszág első egyetemeként az Ion Akadémiának nagy szerepe volt abban, hogy Korfu a görög műveltség és kultúra központjává vált. Az épület végzetes károkat szenvedett 1943-ban. |