KÉPEK A FOTÓALBUMBÓL
LEGNÉPSZERŰBB ALBUMOK
NÉPSZERŰBB BESZÁMOLÓK
LEGNÉPSZERŰBB LEÍRÁSOK
LEGNÉPSZERŰBB INFÓK
LEGNÉPSZERŰBB RECEPTEK
NÉPSZERŰBB FÓRUMTÉMÁK
LEGUTÓBBI KOMMENTEK
LEGUTÓBBI LEÍRÁSOK
LEGUTÓBBI GÖRÖG HÍREK
LEGNÉPSZERŰBB ZENÉK
LEGUTÓBBI ÜZENETEK

Infók

Kréta - Kréta

Megaloniszosz (A Nagy-sziget), így becézik a görögök Krétát...

Rá is szolgált e névre: itt minden hegy, város vagy helységnév egy-egy mítoszra, dicsőséges és viharos múltra emlékeztet. Varázsát, bûvös vonzerejét mindenekelőtt Európa legősibb, de a ma emberéhez mégis oly közeli civilizációjának köszönheti.

A krétai vagy minószi kultúra valóban egyedülálló tárgyi emlékei és a romjaikban is megragadó hatalmas paloták talán ezért váltják ki csodálatunkat és fenntartás nélküli elragadtatásunkat.

A sziget későbbi korok emlékeiben is gazdag. Mindenekelött Velence több száz éves uralma hagyott kitörölhetetlen nyomokat. Egykori hatalmát nemcsak hatalmas erõdfalak, bástyatornyok és templomok hirdetik, szelleme ott él a népmûvészetben, szokásokban, irodalomban és az egészen eredeti és üde ikonfestészetben is.

Kréta a hegyek országa. Sziklás meredélyeit, kopár hegytetõit tüskés, áthatolhatatlan bozót borítja, s nyaranta a nap sugarai mindent felperzselnek. Kora tavasszal azonban minden csodálatos. A hegyek ormáról lassan leolvad a csillogó hókorona, s a völgyek és hegyoldalak virágba borulnak.

A szigetlakók szilajok, büszkék, lázadozók, könnyen haragra gyúlók és bosszúállók, de ugyanakkor játékosak, vidámak, vendégszeretõk és hûséges, kitartó barátok is. Külsejükben is külünböznek a szárazföldi görögöktõl: a férfiak magasak, jól megtermettek, erõtöl duzzadók, a nők karcsúak, sudár termetűek, szemük mély tüzű és fekete. Kazantzakisz Zorbája állított maradandó emléket a krétai embereknek.

A szigetet páratlan történelmi emlékei, természeti szépsége és barátságos lakói miatt évente sok százezren keresik fel.

A 8390 négyzetkilóméter területû Kréta, a Peloponniszoszt Kis-Ázsiával összekapcsoló szigetsor legimpozánsabb láncszeme. E szigetkoszorú köríve nemcsak az Égéi és a Földközi-tenger között vonja meg a határt, hanem választóvonal két világrész, Európa és Afrika között is.

A 260 km hosszú, 12-57 km szélességû és hozzávetőleg félmillió lakosú sziget nagy része hegyes vidék. Domborzatát az egymást követõ három nagy hegyvonulat határozza meg. Nyugaton a Lefka Ori majd két és félezer méter magas csúcsa emelkedik, a sziget középsõ részén a legendás Ida-hegy 434 vagy más néven Psziloritisz 2456 méteres ormával a sziget legmagasabb pontja, végül keleten a Dikti vagy Laszithiotiko (2150 m) mészkő hegyvonulata választja el az északi és a déli partvidéket. Az erősen erodált magaslatokon több, viszonylag nagy kiterjedésû fennsík alakult ki (Laszithi, Oma-losz), a földmozgások és az erózió hatására pedig a hegyek között és a hegyek lábánál keletkeztek kisebb-nagyobb síkságok. Legnagyobb és egyben gazdaságilag legjelentősebb a sziget közepén, a déli part mentén elterülő Messzara-síkság. A hegyek lankás északi lejtői és völgyei alkalmasak a művelésre. Délen viszont a hegyek sziklafalai meredekké teszik a partot. Az északi, viszonylag erősen tagolt partvidéken sok a kikötésre alkalmas, védett öböl, főleg az északnyugati részen. Ezzel szemben a déli partszakasz meglehetősen tagolatlan. Egyedül a Messzarai-öbölnél törik meg a vonal.

A sziget éghajlata változatos. Az északi partok mentén mediterrán jellegű: lágy, esős telekkel, hosszan tartó nyarakkal. A napok tikkasztó forróságát az északi szél, a Meltemi enyhíti. A hegyvidéken az időjárást mindenekelőtt a tengerszint feletti magasság határozza meg. Télen a magas csúcsokat hó borítja, a nyarak viszont szárazak, de a magasság miatt a levegő hűvös és friss. A déli területek éghajlatát nyugodtan illethetjük a sivatagi jelzõvel, hiszen a csapadék mindössze évi 200 mm. Áprilistól október végéig egyetlen csepp esõ sem hullik a kiégett földekre.

Krétán nincs olyan vízfolyás, amely érdemes volna a folyó elnevezésre. Úgy tûnik, hogy az i. e. 2. évezredben a csapadék bőségesebb volt, sőt egyes kutatók szerint hajózható folyók szelték át keresztül-kasul a szigetet, és a hegyeket sűrű erdők borították. Ma Krétán, csakúgy, mint a többi görög szigeten, a hegyek jórészt kopárak, az erdőket kipusztították, legfeljebb a tüskés bozót teszi sok helyütt áthatolhatatlanná a tájat.

Az elmúlt évtizedekben nagyszabású erdősítést hajtottak végre. Krétán főleg a második világháborút követő években megkezdték a síkságok és a völgyek intenzív művelését.

A turista útja a tengerparton és a lapályokon ezüstös olajfák, szőlők, narancs- és mandarinligetek között vezet. A mérsékelt égövi alma és körte mellett megterem az apró, mézédes krétai banán is. Az állattenyésztés főleg juh- és kecsketartásra korlátozódik. Tejükből készülnek a híres krétai sajtok.
  2004-12-30 
  3503 91% 



Hirdessen itt!
..:: Bérelhető reklámfelület ::..