Az ókori Kamiros az ősi Rodosz városa volt, lelőhelye a sziget északnyugati partján található, 3 km-re nyugatra a modern Kalavarda falutól.
A település fekvése különös hangulatot kölcsönöz az antik városnak a tenger felé enyhén lejtő dombokon. Ha ittlétünk alatt sikerül elkerülnünk a látogatók hömpölygő tömegét, szinte az ókroban érezhetjük magunkat.
Az ásatások minószi településre utalnak. A hagyomány egyenesen azt állítja, hogy a várost Althaimenész, a krétai Minósz király egyik unokája alapította. Állítólag Tlepolémosz, Héraklész fia is itt élt. Kámiroszt egy hatalmas földrengés után (Kr.e. 226.) a hellén korban építették újjá. Kr. u. 142-ben egy újabb földrengés megint a földdel tette egyenlővé a várost. Miután a romokat lassan betemette a föld, a település feledésbe merült. Az épületek alapja azonban megmaradt, mivel sem a bizánciak, sem a keresztes lovagok nem használták azt újabb építkezések alapjául. Az ásatások során feltárták a város teljes alapját. Ma mintha térképen látnánk a teraszos kiképzésű vidéken egykor elterülő város alaprajzát: az északi lejtőn felismerhetők a hajdani lakóházak, följebb pedig az akropolisz, szakrális épületekkel és közintézményekkel. Kámirosz katonailag teljesen jelentéktelen volt - nagyon védtelen helyen feküdt, és nem voltak városfalai. Kézműves lakói szerény házakban éltek. Homérosztól úgy tudjuk, hogy a kámiroszi aranyművesség és fazekasság híres volt a szigeten kívül is.A település fekvése különös hangulatot kölcsönöz az antik városnak a tenger felé enyhén lejtő dombokon. Ha ittlétünk alatt sikerül elkerülnünk a látogatók hömpölygő tömegét, szinte az ókroban érezhetjük magunkat.
Az ásatások minószi településre utalnak. A hagyomány egyenesen azt állítja, hogy a várost Althaimenész, a krétai Minósz király egyik unokája alapította. Állítólag Tlepolémosz, Héraklész fia is itt élt. Kámiroszt egy hatalmas földrengés után (Kr.e. 226.) a hellén korban építették újjá. Kr. u. 142-ben egy újabb földrengés megint a földdel tette egyenlővé a várost. Miután a romokat lassan betemette a föld, a település feledésbe merült. Az épületek alapja azonban megmaradt, mivel sem a bizánciak, sem a keresztes lovagok nem használták azt újabb építkezések alapjául. Az ásatások során feltárták a város teljes alapját. Ma mintha térképen látnánk a teraszos kiképzésű vidéken egykor elterülő város alaprajzát: az északi lejtőn felismerhetők a hajdani lakóházak, följebb pedig az akropolisz, szakrális épületekkel és közintézményekkel. Kámirosz katonailag teljesen jelentéktelen volt - nagyon védtelen helyen feküdt, és nem voltak városfalai. Kézműves lakói szerény házakban éltek. Homérosztól úgy tudjuk, hogy a kámiroszi aranyművesség és fazekasság híres volt a szigeten kívül is. |