Leírások


Amorgosz
BevezetőAmorgosz (Amorgos) a Kikládok legkeletibb szigete. Pireusztól 220 km-re fekszik. Keleti szomszédja a Dodekániszosz szigetcsoporthoz tartozó Asztipalea, nyugati pedig Náxosz. Az elnyúlt és keskeny, 121 km² területű, rendkívül sziklás, hegyes sziget 1800 főnyi lakosa halászatból és földművelésből él. A fellendülőben lévő idegenforgalom még nem játszik meghatározó szerepet a sziget gazdaságában, de amióta a komphajójártokat sűrítették, és így javult a sziget külvilággal való összeköttetése, a csendes pihenést, a rusztikus környezetet, a Kikládok szilaj arculatát kedvelő turisták a nyári hónapokban nagyobb számban keresik fel Amorgoszt. A hirtelen megnövekedett idegenforgalommal a szálláshelyek gyarapodása mindmáig nem tudott lépést tartani. A hatóságok az idegenforgalmi infrastruktúra, különösen az úthálózat látványos fejlesztését tervezik.Amorgos és a mitológiaA mitológia szerint itt volt a krétai Minósz második királysága, más források szerint Minósz király nyári rezidenciája.TörténelemA húsz évvel ezelőtti ásatások kimutatták, hogy a sziget hatezer éve lakott. Akkor az i.e. harmadik évezredből származó települések, temetők és citadellák nyomait is felfedezték. A számtalan kis kerámia, fém és márvány bálványszobrocska jelzi: fejlett kulturával rendelkeztek az akkor itt lakók, és szoros kapcsolatban álltak a többi kiklád szigettel, valamint Krétával. A sziget a krétaiak előretörésével és saját települések alapításával a kiklád periódus végére fontos kereskedelmi állomássá vált.Az archaikus korban (i.e. VII - VI. század) a jón kolonizációnak köszönhetően a sziget három legnagyobb városállama gyors fejlődésnek indult. Kétszáz évvel később ez a három városállam ipari, kereskedelmi és hajózási szövetségre lépett. Amorgos részt vett a perzsa háborúban, különösen a szalamiszi csatából (i.e. 480) vette ki a részét saját hajóval. Nyolc évvel később csatlakozott az Athéni Szövetséghez, aminek a többi környező szigethez hasonlóan alaposan megfizette az árát: elvesztette önállóságát és évente adót kellett lerónia. I.e. 337-ben a macedónok államának részévé vált a sziget, majd Nagy Sándor után a ptolemaioszok, vagy másképpen az Egyiptomi Hellén Állam hajtotta uralma alá Amorgost.A Krisztus előtti II. században a rómaiak vették át a hatalmat a szigeten, de ennek ellenére a három szövetséges városállam továbbra is erős maradt. Csak a római birodalom hanyatlásával vesztették el befolyásukat és indultak szintén hanyatlásnak. Ebben az időben jelent meg a kereszténység a szigeten, melynek nyomait a katapolai és paradissai kora-keresztény templomok őrzik. A bizánci korban a főváros a sziget hegyvidékes, kalóztámadásoktól jól védett belsejében frissen alapított Hora lett, a...

További szöveg bejelentkezés után érhető el.


 2007-05-18 

 Lacka 



LEGNÉPSZERŰBB KÉPEK
LEGUTÓBBI FRISSÍTÉSEK
LEGUTÓBBI FÓRUMTÉMÁK
LEGÚJABB BESZÁMOLÓK
LEGÚJABB ALBUMOK
LEGUTÓBBI ÜZENETEK
AKTUÁLIS IDŐJÁRÁS
KÖZÖSSÉG: 22 065 TAG
ONLINE OLVASÓK: 8
FACEBOOK IDŐVONAL
LEGÚJABB GÖRÖG ZENÉK
STATISZTIKA
  • OnLine olvasók: 8

  • Látogatók ma: 464

  • Oldalletöltés ma: 31515

  • Összes látogató: 5 641 958


Hirdessen itt!

..:: Bérelhető reklámfelület ::..