Bevezető
A Máni a Peloponnészosz három földnyúlványa közül a középső és legdélebbre nyúló. Közigazgatásilag Lakónia kerülethez tartozik. A félsziget északi részén a Taigetosz déli lánca húzódik, délen pedig a Szángiász-hegység. A keskeny, hosszúkás földnyelvet nyugaton a Messzíniai-öböl, keleten a Lakóniai-öböl határolja. Legdélebbi csücske a Tenáro-fok, ami egyben a Peloponnészosz, és ezáltal a görög szárazföld legdélibb része is. A Máni tájegységileg két részre tagolódik: a nyugaton Kalamatától Áreopoliig, a Taigetosz és Szángiász hegységeket elválasztó völggyel határolva, illetve keleten pedig Githiótól Kotronászig fekvő részt Külső Máninak nevezik; az ezektől délebbre eső vidéket pedig Belső Máninak. A Külső Máni legmagasabb pontja a Profitisz Iliász 2407-es csúcsa, a Belső Mánié pedig a Szángiász-hegység egyik 1214 m magas csúcsa. Északon a táj buja zöld, majd dél felé haladva...
A teljes szöveg bejelentkezés után érhető el.
|