Én meg a második!!!!
Rodosz a rózsák szigete? Szerintem nem teljesen. Az tény, hogy a szigetnek ezen a részén növényzetbõl nincs hiány és szinte mindig fúj a szellõ.
Viszont, ha az ember átugrik a sziget másik oldalára érzehetõen megugrik a hõmérséklet és a növényzet is csak ott található, ahol mesterségesen beültetik. Ha osztályoznom kénye a szigeteket növényzet szempontjából, akkor nálam Korfu áll az elsõ helyen.
Nyaralásaimat általában nem a virágos kertektõl teszem függõvé. Próbálok olyan idõpontot keresni, amikor valamilyen ünnep van. Például Ibiza (Szeptember: Szent Mária ünnepe).Hatalmas tüzijáték és fergeteges hangulat fogadja a szigetre látogatókat (pl: spanyol király). Igaz ezen a szigeten amúgy sem lehet unatkozni. Nappal az ismeretlen helyeket próbálod felkutatni (kis öblök, hippi piac, hajókirádulás, kilátó megtekintése, spanyol est stb...) este pedig a szórakozóhelyeket látogatod. A szigetet másért is látogatják. Várban van egy szálloda, ide rendszeresen jönnek nászutasok télen és nyáron is. Minden szobájában baldahinos ágy található. A szobák szépek, így ajánlom mindenkinek, akár csak megnézés szinten.
Szia Jox,
Kérdésem a következõ lenne. Már valahol leírtad, hogy hogy lehet fotót felrakni az oldalra, de ha leírnád zsívesen venném.
Rodosz városától 12 km-re voltam egy XXXX csillagos szállodában. A kiszolgálás tényleg fantasztikus. Mi pont olyan idõpontban mentünk,mikor nagy volt a kánikula. A szigetnek ezen részén mindig kellemes szellõ fujdogál.
Rodosz városában van egy kellemes kocsma. Ez arról nevezetes, hogy élõ koncerteket adnak. Jönnek Amerikábl, Angliából énekesek stb... Az emelt kész hangstúdió, már látványosságnak is szuper. Ha pedig dobosra is szükség van, akkor a mozgó szinpad segítségével ez is megoldható. Idegenvezetõknek pedig van egy külön kis PUB helyük. Mindenkinek hoznia kell magával otthonról valamilyen játékot. Mi egy Jenga (remélem jól írom le a nevét) játékot vittünk. Lényege, a kockákat egymásra kell rakni, úgy, hogy alulról mindig valamelyiket kihúzzuk. Természetesen fogadásra megy a játék. Itt sörökbõl bõven lehet válogatni (cseresznyés, citromos ...) Igaz, ezeket már itthon is lehet kapni. Búvárkodni is érdemes. Elvisznek egy kis öbölbe és mindenki a szerint búvárkodik, ahogy tud. Én már próbáltam búvárkodni,de pánikfélelem van rajtam, ha víz alá kell mennem. Mindenkirõl csinálnak fotót (az enyém elég katasztrófális volt, mentõ övvel a hónom alatt, közben o.k.-t mutogatva). Miután a víz elég sós, így simán lebeghetsz a víz felszínén. A kokétélok és az ételek finomak és a városban is érdemes sétálgatni. A sziget másik oldala jóval melegebb, mert ott szinte szélcsend van (+5-6 fok különbség). Megtekinthetõ egy romos vár. Ha valaki nem szeret sétálni, akár szamaragolhat is. A parton, ahol finom étellel vártak kóstolót is kaptunk a tengerisünbõl. Ennek az alját kell valami nehezebb késsel felvágni.Kostoláshoz nekem nem volt hozzá gusztusom, de valakinek finom volt. Cserébe azt kérték, ha legközelebb megyünk, vigyünk hazai szalámit, mert azt nagyon szeretik. Igaz azóta nem voltam Rodoszon, de ha valaki majd arra jár, gondoljon egy kis finomságra.
Rózsák szigete. Mindenki így ismeri Rodoszt, pedig kevés rózsabokrot lehet errefelé látni. Hibiszkuszok vörös virágai pompáznak mindenfelé.
A rózsa görögül rhodon és ezért a sziget névadójának tekintik..
A monda szerint Zeusz a legfõbb isten és a többi kisebb-nagyobb rangú istenek felosztották maguk között a Földet. Héliosz a napisten nem volt ott az osztozkodásnál, mert éjszaka lévén a Föld másik oldalán járt éppen.
Amikor reggel megérkezett a föld minden területe elkelt már. Zeusz belátta a hibát, érvénytelennek nyilvánította a éjszakai osztást, de Héliosz azt mondta, hogy miatta felesleges újra kezdeni az osztást, idejövet egy darabka földet látott kiemelkedni a tengerbõl, ha teljesen kint lesz adják azt neki.
Úgy is lett. a napisten rögtön el is foglalta birtokát. A szigetre költözött Amphitrité istennõ is, aki Poszeidon felesége volt. Két gyermeke volt: a vad és féktelen Triton és a szelíd kislány Rhodosz, akit Héliosz hosszas udvarlás után feleségül vett. Rhodosz rózsákkal ültette be a szigetet. Hat fiuk született, akik- halála után- anyjukról nevezték el a földjüket, hogy örök idõkre emléket állítsanak a szeretett istenasszonynak.
Kisázsia délnyugati erõsen tagolt partjai mentén Törökörszágtól pár kilométerre sorakoznak a Dodekániszosz-szigetcsoport tagjai.
A Dodenkániszoszt, amelynek jelentése 12 sziget, ténylegesen 40 kisebb-nagyobb (közülük 16 lakott) sziget alkotja. A szigetek fordított L alakban helyezkednek el az Égei-tenger északkeleti térségében. Északon az L betû felsõ szárának végpontja Pátmosz, majd sorban következik Lérosz,Kalimnosz,Kos, Niszirosz,Szimi,Tilosz,Halki. Délen az alsó szár Kaszoszban végzõdik, majd Karpathosz következik. Az L két szárát Rodosz a Dodekániszosz legnagyobb szigete kapcsolja össze. Ásztipálea és Kásztelorizo észak ill. déli irányban "tévelygõ" bárányként kissé távolabb helyezkedik el.
A régi idõkben a föníciaiak fennhatósága alatt áll, akik Lindosz, Jaliosz és Kameirosz városokat alapították. Az i. e. elsõ évezred elején szorították ki õket a görögök, fõképpen a dórok. A rhodoszi városok (Halikarnasszusz, Knidosz és Kósz) ezutánegyesülve szövetséget, az ún. hexapoliszt alkották. A sziget hatalma ezután gyorsan növekedett és különbözõ gyarmatokat alapított. Hatalmát növelte az is, hogy a három régi város miletoszi Hippodamus mûépítõ tervei szerint i. e. 408-ban a sziget északkeleti végéban egy új, a sziget nevét viselõ várost alapított. Majd Nagy Sándor uralma alá került, kinek halálával végül is Rhodosz függetlenítette magát. I. e. 305-304-ig, egy éven keresztül sikeresen ellenállt Demetriusznak, és ezután jelentõs tengeri és kereskedelmi hatalommá vált. Tengerészeti törvényeit az egész Földközi-tengeren elfogadták és érvényüket késõbb még a rómaiak is elismerték.
Mûvészete és tudományos élete nagy hírre tett szert. Egy önálló szobrásziskola is keletkezett itt, amelynek egyik elsõ és leghíresebb alkotása a kikötõjében felállított kolosszális szobor, a világ hét csodájának egyike: a rhodoszi kolosszus. ( I. e. 22-ben egy földrengés döntötte romba a város falait és a kolosszális szobrot is.)
A rómaiakat következetesen támogató Rhodosz jutalmul Líciát és Kária déli részét kapta, melynek egy részérõl 167-ben azonban le kellett mondania. A sziget névleges önállósága megmaradt Diocletianus császár koráig, amikor is a provincia insularum központja lett. Késõbb a bizánci császársághoz tartozott, de 1309-ben elfoglalták a johanniták, akiket róla rhodoszi lovagoknak is neveztek. A lovagrend sokáig, 1552-ig küzdött e birtokáért, de Szulejmán végül is elfoglalta.
A sziget fõvárosa a görög érsekség székhelye. Régi körfalain belül több, a johhaniták korábólvaló ház áll még fenn. A lovagrendekre emlékeztetnek még az ún. Lovag-utca és a Szent Jánosról elnevezett, 1863-ban összedölt székesegyház, valamint a Nagymester palotájának romjai.
A sziget csücskében található az Akvárium.
A tengerszint alatt található, ezért a legnagyobb nyári forróság idején is kellemes a hõmérséklete. Mintegy 40 medencéjében számos olyan halfaj is felfedezhetõ, mellyel a tengerparti búvárkodás alkalmával is találkozhatunk. Vannak itt színes ajakoshalak, tengeri márnák,pérhalfélék és polipok.
Az akvárium április 01-tõl október 31-ig van nyitva naponta 9-18,30-ig.