Athen
Szoval Athen. Hogy miert pont ilyenkor? Volt ket unnep: oktober 26-t csak Thesszalonikiben unneplik, szereny egyetemunk rebellis diakjaira emlekeznek ilyenkor, mert nemtommikor kivonultak az utcara. 28. mar egesz Goroghonban unnep, meghozza a II. vilaghaboruval kapcsolatosan. Eloszor azt hittuk, biztos a gyozelem, vagy a nacik kiverese vagy valami ilyesmi. De nem. A gorog miniszterelnok nemet mondott arra az olasz keresre, hogy atvonulhatnak-e Gorogorszagon, s ezt unneplik 28-an. De a lenyeg az, hogy 27-t is megadtak, igy a teljes hetem szabad volt.
Nem kaptunk vonatjegyet kedd ejszakara, igy csak szerda este ertunk le Athenbe (6-7 ora az út, 10,60 Euro gorog diakigazolvannyal). Egy kulturalt kis Youth Hostelben szalltunk meg, aztan meg kivonultunk, hogy ismerkedjunk a varossal. Felmentunk a legmagasabb dombra, ahonnan az egesz varos latszik – illetve latszana, ha nem lenne olyan szmog, mint ami van. (Eloszor naivan azt gondoltuk, nincs tiszta ido. Aztan rajottunk, hogy sosincs tiszta ido, max hetvegenkent, mikor kisebb a forgalom. Valcsi, szerencse, hogy elore felkeszitettel. )
Masnap az „Athen kezdoknek” cimu turan vettunk reszt, vagyis megneztuk az Acropolist, es a hozza tartozo helyeket. Felnotteknek az 12 Euro, nemzetkozi diakkal 8, gorog diakkal ingyen. Latnotok kellett volna a penztarosok csalodott arcat, mikor az angol beszed utan megmutattuk a gorog diakigazolvanyunkat. Nemelyikuk sokaig gyanakodva forgatta… Az Acropolis gyonyoru volt, es bar nincs szezon, viszonylag sok turista van ilyenkor is. Az allvanyok kicsit illuziorombolok, de ezert nem panaszkodom, elvegre a rekonstrukcio folyamatos, ez igy helyes. Annak viszont mar nem orultem, hogy az epuletmaradvanyok mellett levo tablak tobbsegeben csak a regeszeti feltarasok mikentjerol szoltak. Vagyis ahelyett, hogy elarultak volna, hogy az okorban kik, mit, miert, hogyan es miert pont ott, inkabb arrol ertekeztek, hogy mikor, milyen szakaszokban tartak fel a romokat. Ez is erdekes, de csak masodsorban (legalabbis szerintem).
Bementunk egy turista-informacios irodaba, mert rengeteg kerdesunk volt. Tobbek kozott az, hogy mikent unneplik a gorogok 28-t, mert mi arra nagyon kivancsiak lennenk, es elmennenk abba az utcaba, ahol paradeznak. A pasi kozolte, hogy ezt leginkabb epp Thesszalonikiben unneplik, meg a miniszterelnok is odamegy, es akkora felvonulast csapnak, hogy csak na. Igyekeztuk elhitetni magunkkal, hogy minket ez nem is erdekel annyira, mert mi egy gorog felvonulas az Acropolishoz kepest… Feltettuk tovabbi kerdeseinket, kaptunk egy csomo katalogust, ugyhogy vegul elegedetten tavoztunk.
Este a kupaktanacs ugy dontott, hogy masnap elhajozunk Aigina szigetere, mert az ido kesobb rosszabb lesz. A dontes helyes volt, kellemes hajout bo egy oran keresztul, aztan egy nagyon hangulatos kis sziget, hozza napsutes es kb. 30 fok. Maga a sziget nem nagy (asszem 54 nkm), de van szep tengerpartja, nagyon szep regeszeti lelohelye Aphaia templomanak gyonyoru maradvanyaival, tovabba elhagyott falu sok kis templommal es egy nagyobb templom. Legalabbis mi ezeket neztuk meg, miutan kibereltunk egy autot. (Negyfele oszlott a koltseg, igy nem volt veszes. Busszal viszont eleg korlatozottak lettek volna a lehetosegek.)
Kovetkezo nap ismet Athen. A fiuk alhattak reggel, míg en egy masik fanatikussal elmentem a Regeszeti Muzeumba. Erdekes volt, sok szepet lattunk, gondolom, kitalaltatok, hogy foleg szobrokat meg vazakat. Az angol feliratokat es a kora reggeli viszonylag ures muzeumot meltanyoltam, ellenben a targyak nehol kicsit butan vannak kiallitva, raadasul az ember sokszor szebb kornyezetet kivanna (pl. az ablakok kifejezetten rondak). De osszessegeben tetszett. Ezutan meg megneztuk az Agorat es Hephaistos templomat, nagyon szepek. A ket atheni nap alatt jartunk tovabba a „Nepparkban” (Beresi Csilla forditasa, 2002-es kiadas ) – ez igazan csak a palmafasorok miatt szep; aztan jartunk a piacon, ami eleg draga, mert kifejezetten turistaknak kinaljak az arut. Voltunk tovabba a kikotoben (mert az informacios bacsi azt mondta, erdemes…hm…hat egy ipari ize, de mindegy, legalabb megtudtuk, masnap hogy megyunk Aiginara).
A kovetkezo napra Korinthoszt es Mukenet terveztuk. El is jutottunk Korinthoszba, de mint kiderult, onnan meg kb. 4 km az okori Korinthosz. Elmentunk ide busszal, megneztuk az okori maradvanyokat (gyonyoru, foleg a kornyezet: latni lehet a tengert a romok mogott – a legnagyobb attrakcio Apollon templomanak het megmaradt oszlopa). Innen tovabbi egyoras seta volt Akrokorinthos, a fellegvar a kozeli hegy tetejen. Gyonyoru volt a kilatas, es a falakbol is egesz sok megmaradt epsegben. Mire mindezt megneztuk, mar rizikos volt Mukenebe menni, ugyanis 5-kor zart az ottani latvanyossag. Megprobaltunk stoppolni, de mivel jo darabig sikertelen volt a dolog, feladtuk, es karpotoltuk magunkat a hatunk mogott levo narancsbokrokrol. Igazan nem szep dolog narancsot lopni, de nagy elmeny volt vegre nem a piacol szedni ezt a gyumit. Elmentunk meg ezutan a Korinthoszi-szoroshoz (illetve a csatornahoz), aztan vissza az allomasra, onnan pedig Athenbe.
A hazautat ugy terveztuk, hogy elmegyunk vonattal egy kozeli varosba (Thesszaloniki fele, az ut negyedenel), onnan Delfibe, aztan vissza a vonathoz es irany Thesszaloniki. Igazan mindent kigondoltunk: vettunk jegyet a hazautra (sajna csak egy ejszakai jaratra maradt hely, de nem bantuk, annal tobb ido marad nezelodni), es az informacios irodaban is kikerdeztunk egy gorogot a lehetosegekrol. O mondta, hogy felorankent mennek buszok abbol a bizonyos varosbol, Levadiabol. Khm. A vasutallomas kb. 6 km-re volt magatol a varostol, ahonnan a buszunk indult tovabb Delfibe. Buszok a palyaudvarrol "Ledavia citybe" mindig az adott vonat erkezesekor indulnak, de minket mar nem vettek fel, mondvan, hogy tele van. Rendben, akkor gyaloglunk az orszagut mellett. Mikor odaeertunk Levadiaba (kb 1,5 oras seta utan), kiderult, hogy megsem mennek olyan surun azok a buszok Delfibe, igy vartunk. (Mire is jo a turista-informacio…?!) A buszbol lattuk, hogy gyulnek a felhok. Vegulis ez meg nem gond, josdahoz illik a kodos ido. Mire elvergodtunk Delfibe, pont bezart minden, es elkezdett esni az eso. Egyetlen helyet tudtunk megnezni, amit nem zarnak be soha. Aztan csalodottan vissza Levadiaba. Nem panaszkodom kulonben, mert vegulis az ut tobbi resze nagyon jol sikerult, de ez azert bosszantott. Igyekeztunk eljutni a vonatallomasra vivo busz megallojaba, ami nem volt egyszeru, mert senki nem beszelt mas nyelven a gorogon kivul. Megis megtalaltuk, amit kerestunk, es valaki ramutatott a szemben levo kis helysegre, hogy ott kene jegyet vennunk. Ez sem ment rogton, mert egy idos bacsi szolgalt ki, es csak heves gesztikulalasok kozepette tudtuk ertesere adni, hogy mit szeretnenk. Ezutan kaptunk olyan buszjegyeket, amiket nalunk szerintem a II. vilaghaboru elott adtak (en ilyet muzeumban lattam utoljara – elso latasra nem tudtam eldonteni, fabol van-e vagy papirbol). Meg elszorakoztunk annak kideritesevel, hogy mikor indul busz, mert a bacsi ugyan mondta, hogy az ejjel 1:37-es vonathoz megy busz 1:15-kor, de a korabbi tapasztalatok utan mar nem biztunk semmi gorogtol kapott informacioban. (Nemcsak Delfivel kapcsolatban voltak ellentmondoak az informaciok: ha ket gorogot kerdezunk meg valamirol, pl. nyitva tartasi idorol, altalaban ketfelet mondanak…) Na de vegul beultunk egy kavezoba, ahol ittunk kavet (a felszolgalo noci erdekessegkeppen hozott nekunk gorog kavet is, mert elotte kerdeztuk, hogy az milyen, es nem tudta megmagyarazni – normal kave, kicsit egett mellekizzel). Itt toltottunk kb. 3 orat, aztan elkaptuk a 21:40-es buszt, majd az allomason vartunk 1:37-ig, hogy aztan reggel h7 korulre hazaerjunk Thesszalonikibe.
Az utolso Delfis napot leszamitva nagyon jol sikerult az egesz, sokmindent lattunk, jol ereztuk magunkat. Az etkezes leginkabb szendvicsekbol allt, nehol egy-egy forro zacsis leves. Es meg egyszer orok hala a nagylelku gorogoknek, amiert a vonatjegybol sokat, a belepokbol mindent elengednek a gorog diakoknak.
Hol is kezdjem?Kezdjuk az elejen, mert az elejen kezdeni jo.....
Mar az indulasunk sem volt problemaktol mentes......Murphy- torvenye hogy hat ember nem tud egyszerre elkeszulni es idoben elindulni....Szoval a vonatunk 12:21kor indul, mi 11
:48kor meg a kolesz elott voltunk.....rajottunk hogy busszal nem sikerul idoben kierni a vasutallomasra.A Taxi mellett dontottunk.Kivalasztottuk a szamunkra szimpatikus kocsit, es bepakoltuk a csomagjainkat, ekkor vita alakult ki a taxisok kozott ki vigyen ki minket, azaz ki keressen penzt rajtunk....Vegul ki kellett szallnunk es a sorban legelol levo taxiba kellett ulnunk....csomagok ki, majd ujra be es az ido telik..A Taxis alig gagyogott valamit angolul, alig tudtuk megertetni vele hogy siessen mert indul a vonatunk...
Szoval igy kezdodott....az utunkrol nem tudok semmit mondani, mert semmi erdekes nem tortent, az hogy a vonat 30 perces kesessel indult az Gorogorszagban termeszetes...Gyonyoru tajakon haladtunk keresztul es este 7 korul elfoglaltuk a szallasunkat.Egy Youth Hostelben szalltunk meg.Nem egy Hilton,de olcso, es nekunk ez volt a lenyeges.A szobahoz tartozott kulon zuhanyfulke, WC....bar a falak kisse peneszesek voltak, de nem veszesen.A szoba tapetaja tele kulonbozo nyelveken irt "okossagokkal"
Miutan mindenki kicsit felfrissult a hosszu ut utan, eszaki gyalogturara indultunk Athenban:)
Az Akropolisz, a Szelek Tornya igazan szep ejszakai kivilagitasban.Utunk ezutan a varos fole vezetett, ugyanis megmasztuk a Lukkabetosz-dombot.Athen valami csodalatos volt ahogy fenyarban uszott a labaink alatt.Rajtam megis valami szomorusag ult ki....Ugy latszik Athen engem mindig megrigat.....
Keso ejjel ertunk vissza a szallasra, majd masnap mar reggel nyakunkba vettuk a varost.Az ido fantasztikus volt, mar fel 10kor 20 C felett volt. Az Akropolisszal kezdtuk.Azon gondolkodtam ha oktober vegen ilyen hatalmas tomeg van, mi lehet juliusba es augusztusba?? .MIndent megneztunk amit meg lehet nezni. Egy dolog azoban nagyon duhito volt az Akropoliszban...Minden rom mellett csak a rekonstrukciorol olvashattunk, hogy korabban mi celt szolgalt azt talald ki magad, vagy keress egy idegenvezetot, torteneszt....
Ezutan vegigjartuk azokat a helyeket amiket egy turistanak latnia kell: Hadrianus-kapuja Olumpiai Zeusz templom, Zappelin park, az 1896os Olimpiai stadion, Nepkert, a Szintagma teren a Parlament elotti orsegvaltas ( oket nevezte Hemingway: balettruhaba bujt oriascsescsemoknek)-szoval szinte minent amit ti is ajanlottatok:)
Vegul kimentunk Athen kikotojebe, Pireuszba, ami csalodas volt szamomra, mert szebbnek kepzeltem, viszont hasznos volt mert informaciot szereztunk a hajok indulasarol.Ugyanis masnapra egy kozeli sziget meglatogatasat terveztuk. Valasztasunk Aiginara esett, ez masfel oranyi hajoutra es 17 tengeri merfoldre van Athentol ( tudja valaki hany km egy tengeri merfold???)
Mondanom se kell, megint majdnem lekestuk az indulast( ez nalumk altalanos tendencia...es nem miattam:))
Aigina csodaszep, hangulatos kis sziget,amely a pisztaciarol hires, amely a szigeten szinte mindenhol kaphato kulonbozo formakban.A sziget fovarosanak megtekintese utan kocsit bereltunk, es felfedezoutra indultunk.A berles nem volt problemaktol mentes, mert az egyik utastarsunk nem csatlakozott, igy mindenkire tobb koltseg harult.DE megerte, mert minden nevezetesseget megtudtunk nezni: egy szep kolostort, egy kisertetlfalut, es az Aphia-templomot, ami az egik legregebbi dor epitmeny Gorogorszagban.Ha jol emlekszem ie. elott 450korul epult.
DE ezutan jott amire egesz ittletem alatt vartam: furdes a tengerben.Kerestunk egy csodaszep oblot,( ilyen szepet nem is lattam korabban)es ott mereszkedtunk a tengerbe.Az odavezeto uton sikerult "szep" horzsolasokat osszeszednem, de az kit erdekel:)
Este a kikotoben megcsodalhattuk a naplementet...
Ez a nap egyebkent (okt 2 a gorogok nemzeti unnepe:a Nem-nap volt.Azt hittuk minden fontos rendezveny a fovarosba lesz...de nem, MINDENKI aki szamit Thesszalonikiben volt, miniszterelnok, legiparade, stb...De en nem banom hogy helyette ezen a csodaszep szigeten voltunk.
Szombati napunk mottoja az alabbi lehetne: Szobrok es vazak.Ugyanis utunk a Nemzeti Regeszeti Muzeumba vezetett, ahol tobb szaz szobrot es vazat lattuk....Majd az Agora ( az okori Athen kereskedelmi, politikai, oktatasi kozpontja) megtekintese kovetkezett, ha meg nem volt eleg a szobrokbol es vazakbol akkor itt is talalkozhattunk parral.
Na ha meg nem faradtatok el az olvasasban, es birjatok cernaval akkor nehany szo a vasarnaprol.Erre a napra kirandulast terveztunk Korintoszba.
Az okori romok megtekintese utan, ugy dontottunk megtekintjuk Akrokorintoszt.Egy ora megfeszitett kapaszkodo utan ertunk fel a var bejaratahoz.A var romos volt,de a csodaszep kilatas mindenert karpotolt.A kiltatas az Egei tengerre es korintoszi csatornara:)
Delutan nem akartunk fizetni az O es uj Korintosz kozotti buszutert, ezert stoppoltunk.Ket reszletben jutottunk el Korintoszba , utkozbe a fejem is kisebb karokat szenvedett, mert az egyik kocsi magassagat rosszul mertem fek.....ahhhuuu.. Ezt kovetoen elhataroztam hogy elerem a 4:13as vonatot,de egy kanyarban elvetettem az iranyt, igy csak a kesobbi vonatot ertem el, Vegul mindenki mindenki ezzel ment vissza Athenba...egyutt a csapat:)
Hetfoi napunkat elvileg Delpi-be toltottuk, de leginkabb is csak gyalogoltunk,Mert a tobbiek koltsegkimeles cimszo alatt amellett dontottek hogy a Levadia-i vasutallomasrol begyaloglunk a varosba, ahonnan busz megy Delphi-be.Ez csaknem 2 oraba telt es vagy 6-7km volt.....az orszaguton.Kalandos.Mikor Delphibe megerkeztunk probaltuk megtalalni a helyes utat a romterulethez....egy kis hegyi kitero utan, meg is erkeztunk de mar nem jutottunk be Delphi- romteruletre, mert bezart....Hurra, a szinte semmiert utaztunk....az esoben,hidegben, felhoben.Szoval kiakadtam, mint a kakkusosora.
Ezutan vissza Levadiaba es kb 7 ora varakozas a vonat indulasara...mert mar csak az ejjeli vonatra kaptunk jegyet....Elobb egy kavezoba voltunk( sot elobb elfogyasztottuk a vacsorankat az egyik busz megalloaban....nehogy valami hatalmas koltsegbe verjuk magunkat mert az ital mellett esetleg enni is akarnank, az egyik helyi oreg neni igazan furcsa szemekkel nezett rank...)) ,ahol elobb forro majd hideg frappet kertunk a pincerno legnagyobb csodalkozasara.Majd kb. 4 orat toltottunk az allomas varotermeben (szerencsere ekkor mar nem gyalogoltunk, hanem igenybe vettuk a varos es a vasutallomas kozott kozlekedo buszt....na ilyen buszjegyet se lattam mint amit erre a jaratra adtak....szerintem meg a II. vh elottrol valo...)
Vegul tobb mint 5 ora zotyoges utan vegre hazaerkeztunk Thesszalonkikibe.
Osszessegeben nagyszeruen ereztem magam,es varom a kovetkezo kalandos utunkat:)
Köszönjük az élménybeszámolókat, nagyon érdekes volt mindkettõ. Tartsátok meg ezt a jó szokásotokat és írjatok nekünk minél többet.
Nagyon jó Nektek, hogy Görögországban lehettek.
Várjuk az újabb beszámolókat.
Meteorak
Mult vasarnap (nov. 6.) amultunk-bamultunk: elmentunk ugyanis a Meteorakhoz. Mivel kb. 250 km-re van a hely Thesszalonikitol, es egymastol viszonylag tavol (tobb km) tavolsagra vannak a kolostorok), raadasul az elso vonat csak 11-kor indul, az autoberles mellett dontottunk. Sikerult otfos bandat toborozni, igy a koltseg megoszlott, es kb. ugyanannyit fizettunk (vagy talan csak hajszallal tobbet), mintha busszal vagy vonattal mentunk volna. Sot, a kocsit is visszahoztuk egy darabban, ami kifejezetten nagy elmeny volt, ti. a kolcsonzos bacsi az elejen igencsak elvette a kedvunket az egesztol. (Elmagyarazta, hogy csak arra a szemelyre szol a biztositas, aki a szerzodest alairja, vagyis ha egy kocsit tobben szeretnenek vezetni, akkor a plusz sofor(ok) nincs(ek) biztositva – tehat ha balesetet okoz egy „plusz” sofor, akkor 100%-ig hibas o is, meg a „hivatalos” sofor is, akinek a szignoja a szerzodesben virit. Mindezt felfogtuk, de a nyomatek kedveert az urge feltett meg par olyan, szerinte csoppet sem koltoi kerdest, hogy mi lesz, ha megolunk valakit stb. Szoval jo volt epsegben visszahozni a kocsit…) Visszaterve a Meteorakhoz: osszesen hat latogathato kolostor van, ebbol mi otot tudtunk megnezni belulrol, a hatodikat csak kivolrol, mert mar bezart, mire odaertunk. (ez nagyon jo aranynak mondhato, mert az utikonyv is irta, hogy mindet valoszinuleg nem fogjuk tudni megnezni.) Szuk hegyi út vezetett fel egy darabig, aztan parkolo, utana sok lepcso, es maris a kolostor bejaratanal talaltuk magunkat. A legtobb helyen csini kis szoknyat kellett felvennunk (nekunk, lanyoknak), mert csak ugy szabad bemenni. Mindenhol van egy gyonyoru kis templom. Szep kepek, tomjenegetok, keresztek – fenykepezni sajnos nem volt szabad, igy csak dugiban, vaku nelkul kattintgattam a nyakambol a hasamra logo geppel. Sok helyen muzeum is volt, a legkulonbozobb kiallitasokkal: papi ruhak, remetek oltozetei, ikonok stb. Az egyik kedvencemen egy gorog szerzetes vedi orszagat, egyik kezeben kereszt, masikban kard. Gyonyoru kilatas nyilt a kornyekre mindegyik kolostorbol, igaz, a fenyviszonyok nem kedveztek a fenykepezesnek (nem volt teljesen tiszta az ido, es valahogy mindig szembol sutott a nap:-/).
Albatrosz nagyon jol osszefoglalta utunkat,elmenyeinket, ugyhogy most eltekintek attol hogy duplan olvashassatok a Meteoraknal tett kirandulasrol. ( lsd atheni beszamoloink..)
Talan csak annyit, hogy nekem a Nagy Meteoron es a Varlaam kolostor tetszett leginkabb az ot kolostorbol amit megtekintettunk.
Na meg a szoknyak...az egyik annyira divatos lapszoknya volt, hogy akar utcan is szivesen viselte volna az ember lanya, nem csak az odon falak kozott.
Attol tartok, most kenyszerpiheno lesz, mert az elmult heten Isztambulban jartunk, es nem szeretnek nagyon offtopic lenni egy Hellaszos forumon... De ha megis megengedtek ennyi offtopicot, szoljatok, es megirom, milyen volt.
Attol tartok, most kenyszerpiheno lesz, mert az elmult heten Isztambulban jartunk, es nem szeretnek nagyon offtopic lenni egy Hellaszos forumon... De ha megis megengedtek ennyi offtopicot, szoljatok, es megirom, milyen volt.
Legyen "Szaloniki - Isztambul" a cím, és akkor jöhet az isztambuli beszámoló is...
Ezt a beírást az élõvilág rovatba szántam, de abba valamilyen okból kifolyólag nem tudok írni.
Így úgy teszem fel a kérdést, kinek volt már abban az élményben része, hogy Görögország vizeiben delfint látott saját szemével???
Eddig minden, görög nyaralásából visszatérõ ismerõsöm eldicsekedett ezzel, ezért nem értem, hogy miért nem láttam ég sosem a tengerben delfint, mikor már 8szor jártam Görögországban és minden alkalommal voltunk hajóval is valahol. Olyankor mindig csak a vizet pásztáztam, de sosem láttam delfint. Mások meg (állítólag az elsõ utazásuk során rögtön látnak). Én már nagyon szeretnék legalább egyet látni!!!
Aki már látott, az írjon róla itt, legyen szíves, hol és milyen körülmények közt látta.
kinek volt már abban az élményben része, hogy Görögország vizeiben delfint látott saját szemével???
Aki már látott, az írjon róla itt, legyen szíves, hol és milyen körülmények közt látta.
Andi
Szia Andi!
Nekem háromszor is volt szerencsém delfineket látni Görögország vizeiben. Elõször 2000-ben találkoztam velük, mikor az Evia szigetén lévõ Pefkibõl hajóztunk át Skiathos szigetére. Másodszor 2001-ben Korfuról mentünk Paxira, és közben láttam delfineket ugrándozni a hajó mellett. Harmadszor pedig most nyáron Nissirosról hazafelé (Kos város) volt alkalmam megcsodálni ezeket a tündéri állatokat. A hajónk kapitánya ráadásul olyan rendes volt, hogy tett egy kört, így tovább élvezhettük a jelenlétüket. Ez egy egész csapat volt, a másik két alkalommal csak 2-2 delfint láttam. Érdekes, hogy ezeken az utakon nem is igen számítottam rájuk. Még 1998-ban mikor Sartiból hajóztunk Amoliani szigetére, én is állandóan a tengert figyeltem, mert azt az infót kaptuk, hogy biztosan találkozunk arra velük. Kicsit csalódott voltam én is, hogy miért nem bukkantak fel, hogy láthassam ezeket a kedves állatokat.
Szóval ne add fel, egyszer biztosan szerencséd lesz Neked is.
Én pedig már nagyon csalódott vagyok, fõleg, hogy te most írod, hogy háromszor is láttad õket. Én már nem is reménykedek benne. Pedig nagyon szeretném lefényképezni õket. Én delfint eddig még csak delfonshow-ban láttam, de az nem ugyanaz. Most azért adtál némi reményt, hogy talán még találkozom velük egyszer, csak ki kell várni.
Van rá reményed, hogy lássad a delfineket. Nekem 17 Görög vizeken való hajókázásból jött össze, hogy sikerült háromszor találkozni velük. Máshol egyáltalán nem láttam én sem, csak a spanyolországi Marilandben, egy mûsor keretében, pedig nem csak Spanyolországban, de más országok felségvizein is hajókáztam már.
Üdv.:
Úgy látszik engem is elkerülnek a delfinek, pedig nem elõször voltam Görögországban.
Minden vágyam, hogy egyszer találkozzak delfinnel vagy delfinekkel.
Kicsit irígyellek érte, hogy Neked már ez az élmény megadatott.
Nincs beírva úticél.
Athen
)
Igyekeztuk elhitetni magunkkal, hogy minket ez nem is erdekel annyira, mert mi egy gorog felvonulas az Acropolishoz kepest… 
Feltettuk tovabbi kerdeseinket, kaptunk egy csomo katalogust, ugyhogy vegul elegedetten tavoztunk.
) – ez igazan csak a palmafasorok miatt szep; aztan jartunk a piacon, ami eleg draga, mert kifejezetten turistaknak kinaljak az arut. Voltunk tovabba a kikotoben (mert az informacios bacsi azt mondta, erdemes…hm…hat egy ipari ize, de mindegy, legalabb megtudtuk, masnap hogy megyunk Aiginara).
Elmentunk meg ezutan a Korinthoszi-szoroshoz (illetve a csatornahoz), aztan vissza az allomasra, onnan pedig Athenbe.
Egyetlen helyet tudtunk megnezni, amit nem zarnak be soha. Aztan csalodottan vissza Levadiaba. Nem panaszkodom kulonben, mert vegulis az ut tobbi resze nagyon jol sikerult, de ez azert bosszantott. Igyekeztunk eljutni a vonatallomasra vivo busz megallojaba, ami nem volt egyszeru, mert senki nem beszelt mas nyelven a gorogon kivul. Megis megtalaltuk, amit kerestunk, es valaki ramutatott a szemben levo kis helysegre, hogy ott kene jegyet vennunk. Ez sem ment rogton, mert egy idos bacsi szolgalt ki, es csak heves gesztikulalasok kozepette tudtuk ertesere adni, hogy mit szeretnenk. Ezutan kaptunk olyan buszjegyeket, amiket nalunk szerintem a II. vilaghaboru elott adtak (en ilyet muzeumban lattam utoljara – elso latasra nem tudtam eldonteni, fabol van-e vagy papirbol). Meg elszorakoztunk annak kideritesevel, hogy mikor indul busz, mert a bacsi ugyan mondta, hogy az ejjel 1:37-es vonathoz megy busz 1:15-kor, de a korabbi tapasztalatok utan mar nem biztunk semmi gorogtol kapott informacioban. (Nemcsak Delfivel kapcsolatban voltak ellentmondoak az informaciok: ha ket gorogot kerdezunk meg valamirol, pl. nyitva tartasi idorol, altalaban ketfelet mondanak…) Na de vegul beultunk egy kavezoba, ahol ittunk kavet (a felszolgalo noci erdekessegkeppen hozott nekunk gorog kavet is, mert elotte kerdeztuk, hogy az milyen, es nem tudta megmagyarazni – normal kave, kicsit egett mellekizzel). Itt toltottunk kb. 3 orat, aztan elkaptuk a 21:40-es buszt, majd az allomason vartunk 1:37-ig, hogy aztan reggel h7 korulre hazaerjunk Thesszalonikibe.
a gorogok nemzeti unnepe:a Nem-nap volt.Azt hittuk minden fontos rendezveny a fovarosba lesz...de nem, MINDENKI aki szamit Thesszalonikiben volt, miniszterelnok, legiparade, stb...De en nem banom hogy helyette ezen a csodaszep szigeten voltunk.
Nincs beírva úticél.
