Most azért egy kicsit irígyellek. Kint csak tavernákban kóstolgathatom a tenger gyümölcseit, úgy, hogy mellettem fintorog a drágám. Igaz, tavaly elértem némi haladást nála Thassoson azzal a mennyei hallevessel. De ez kevés a boldogsághoz. Olyan szívesen megkóstoltatnám vele a kagylót.
Tudom, hogy a görögök sok érdekes, az átlag magyar számára visszataszító ételt megesznek, mivel semmit nem szeretnek kidobni. Ti kóstoltatok már ilyen különlegességet? Mondjuk töltött juh- vagy kecskebelet. Igaz, hogy mi is bélbe töltjük a hurkát és a kolbászt, de láttam egy mûsorban, hogy elsõ nekifutásra mennyire viszolyognak a magyarok ettõl a görög különlegességtõl.
Tény, hogy a halrudak 80 %-a egy pépbõl formázott valami. Amelyik halat is látott, az 400 Ft körül van egy 20-25 dekás adag, amit a lányom egyszerre elfogyaszt. Szerinte a panírozott dolgokhoz nem kell köret, annak ott a panír.
Szívesen kipróbálnám, hogy miket alkot a párod egy-egy ilyen görög utatokon.
Nem vagyok képben mennyi a hivatalos adag, de egy dobozzal magam meg tudnék enni elõételnek. És nem csak én szeretem.
A vizi ételeket csak a kicsi lányom kezeli fenntartással, de a tintahal, polip jöhet korlátok nélkül nála is. Különleges napokon szoktunk ilyen herkentyûket készíteni, de nem ezek a legolcsóbb étkezések mit ne mondjak.
A tengeri halak íze tényleg másabb, de nekem jöhet szinte bármelyik. Szerencsére a család "ura" kedvtelésbõl szívesen elkészíti õket, nekem csak asztalhoz kell ülni. Kinn a friss alapanyagból pedig egyenesen alkot, volt hogy alig bírtuk elpusztítani az adagot.
De a fagyasztott halrudakat nem szeretem. Nekem nagyon az az érzésem velük szemben, hogy talán halat sem láttak. Legalább is az ízük alapján. Akkor már inkább a hekk.
Én a kagylót nagyon szeretem. Ha jól tudom a fekete kagylóból 1 kg egy adag (házával együtt 1 kg). Ez akciósan is 6-800 Ft/kg. Egy 4 tagú családnak elég drága elõétel. Igaz, nálunk csak én eszem ilyen "borzalmakat", ahogy a férjem monja. A fiúk rá se tudnak nézni a vizi dolgokra, a lányom egyenlõre csak a halrudakat fogyasztja.
A sós vizi halaknak egyébként sokkal erõsebb ízük van, mint az édes vizi társaiknak.
Nos a kagylóval sokáig fenntartásaim voltak, pontosabban csak a rántott kagylót ettem meg. Aztán tavaly Makragialosban nyaraltunk, ahol sok kagylót tenyésztenek. Itt sokféle képpen készítették el és én nagyon megszerettem. Vihar után sok kagylót sodort ki a víz, ezeket mi is elkészítettük a kinti lakosok útmutatásai szerint.
Máris érzem a számban az ízét és arra gondolok meddig kell még várni.
Tudom itthon is lehet kapni, de vagy fagyasztva és/vagy méregdrágán. Ennyi pénzért nem lehet belõle egy jó adagot enni.
Az évek során kinn is meg tudom állapítani, hogy az adott étteremben frissen vagy fagyasztva használják fel ezeket a herkentyûket, és bizony frissen sokkal ízletesebb. De a fagyasztott polipot vagy tintahalat itthon szivesen megeszem.
Kagylóval meg egyébb tengeri herkentyûvel már nekem is volt szrencsém
jó a kagyló úgy hirtelen kiszedve a tengerbõl azonnal a számba került,annyira nem izlett
de arákkokkal meg kalamárival meg hasonlókkal elvagyok
Mi lazán iszogattuk a finom Mithos-t a parton és a teraszon is. Pár nap után már ásványvíz helyett is azt ittuk, mert a környéken nem volt bubis.
Most viszont olyat fõzök a családnak, amit én nem ehetek, úgyhogy vega napok következnek finom görögsalival. Már úgy sem csináltam hónapok óta.
Tud valaki olyan étel receptet, amiben ouzo is van?
Az egész kóstolóval, úgy voltam, hogy õk sem haltak bele, ennek egyenes következmény, hogy én sem pusztulok bele.
A görög halászok ennek örömére, hogy megettem a kagylókat, megajándékoztak egy tengeri horgász szereléket.
A másik nagy húzásom volt a tintahal pucolása a halkereskedõnél.
Annyi kíváncsiskodó volt a boltban,(hogy egy agyas magyar tintahalat takarít) ennek hatására
kaptam egy polipot fél áron.
Míg kint tartózkodtunk kereskedõ elõre üdvözölt.
az a gond, hogy mivel én nagyon ritkán iszom alkoholt így rendkívül gyorsan kiüt. Egy üveg mythos sörtõl is padlót fogok. Spanyolországban vettünk kitûnõ édes bort egy decitõl lefordultam a székrõl.
Ha ez lenne az ára annak, hogy ne sértsem meg a görög házigazdát akkor bevállalnám de nem vállalnék felelõsséget a következményekért. De valószínûbb, hogy allergiára hivatkoznék. Viszont a görög házi visszautasítására nem tudom mit tudnék mondani. Egy kis pohár belõle úgy kiütne és egy hét kellene,míg magamhoz térnék.
Zeus nem volt olyan vészes, de én nem láttam az arc színén, hogy abban az évben nap is látta , de ha egy görög barátságához ez az út vezet, akkor én is megenném a kagylót nyersen.