Hoztam leanderhajtásokat. Évek óta nem tudtam ezt megtenni a repülõs utak miatt, de ma zseniális megoldást találtam. A levágott kb. 15 centis hajtások szárát bebugyoláltam vizes konyhai törlõbe és az aluminium csipszes hengerbe (Pringels) tettem bele. Így ezzel a védelemmel túlélték a repülõs utat is a bõröndben!!!
A csodaszép bouganvilleám itthon viszont nem élte túl a 9 napig való nem locsolást. Lehullott az összes szépséges virágja és csak egy száraz kóró maradt. De mivel ez már a nyáron egyszer megesett és utána visszavágtam és helyrejött, most is reménykedek még, csak éppen most már nem nyár van és nem tudom, hogy a szobai körülményekre hogyan reagál.
Egyébként én a 8-10 citrusomfám mellett 7-8 füszernövényt is nevelek, persze nem cserépben és nõnek mint a güzü
A tárkonyt már többször meg kellett metszenem annyira burjánzik, de a többi is jól megnõtt, igaz néha megkapták a citrusoknak szánt tápoldat maradákát.
Mondjuk a bazsalikomom nem nõ úgy mint itt a képen.
H.apci! Tavalyelõtt Veriában mi is hasonlóan jártunk. Már épp amikor azt hittük eltévedtünk, megtaláltuk az autót. Szinte csak körbementünk a városon, illetve egy részén, és ösztönösen visszataláltunk a kiindulási ponthoz.
Idén csak átautóztunk rajta Edessából jövet. Nekem tetszik az a város is.
Dehát melyik nem, ahol jártunk?!
Tartottam kicsit Veria-tól, mert csak a szorosan vett óvárost akartam megnézni, s bár volt róla térképem, sejtettem, hogy nem lesz egyszerû megtalálni, no de pláne ott parkolni. Nagyváros, jellegzetes, sõt talán tipikus is, de az ódon rész egy más világ. Mentem az orrom után, mert ekkora szintkülönbségekre a városon belül nem számítottam. (Elkerülte volna éppen ez a figyelmem, vagy senki nem írt róla!? ) Teljes siker; szuper helyet találtam parkolni! Annyira belefeledkeztünk a nézelõdésbe – térkép nélkül kószálva (még jó, hogy vittem magammal! ), hogy megint csak az orromra hagyatkozva találtam vissza – meglepõen hamar – a kocsihoz.
Amikor visszaértünk, akkor figyeltem csak fel rá, hogy egy új lakóház elõtt parkolunk, ahol a sarkon van egy csinos kis „zöldövezet” is. Aztán jött a döbbenet ; az a szép zöld sövény nem volt más, mint rozmaring! Mit meg nem tesz az ember a lakhelye csinosításáért, gondoltam akkor, de aztán pár nap múlva még nagyobb döbbenetemre hasonló rozmaring-sövényt láttam közterületen Igoumenitsa-ban a kompkikötõben!
Ilyen szép göröghangulatu kép fogad mikor kilépek az ajtón! Úgy nõ a trombitafolyondár,mintha az Övé lenne a ház,már csak a tenger hiányzik,na de az nagyon!!
Ezek a képek most készültek a vihar után,csodásan szép volt ,régi nyarak jutottak eszembe,balzsamos illatok