Elsõ görög nyaralásomkor beleszerettem ezekbe az arannyal díszített porcelánokba, akkor hoztam is mindenkinek kávéscsészéket, úgy terveztem legközelebb magamnak majd egész nagy készletet. Aztán mára elveszítettem az érdeklõdésemet irántuk, inkább az Anikó képén lévõ cserepek tetszenek ma már. Csak sajna az igazán szépeknek borsos áruk van.
Tavaly hoztam kettõt elég méltányos áron, gondolva arra, hogy rendszerint elfelejtkezem valakirõl aki vár valami ajándékot. De szerencsére ez most nem történt meg, megmaradt nekem.
Sziasztok! Kyra! Köszönöm a dícséretet. Még volt pár fotóm, de valami miatt nem tudtam feltölteni. De szerintem elég ennyi, hiszen nagyjából mindenki hasonló dolgokat hoz haza, és lát kinn Görögországban.
Rebeka! Ez érdekes, mert a két csésze együtt volt egy Ouzós üveggel és én is úgy vettem meg, hogy ha valakinek elfelejtenék ajándékot hozni, legfeljebb azt odaadom, de megmaradt nekem! (Aminek nagyon örültem utólag.)
Úgy tervezem még pár ilyen porcelánt hozok haza, de már nem sokat, mert nem is nagyon tudom hová tenni, hogy mindig lássam õket.
A képeslapokból nem is beszélek, mert azokból rengeteg van, hiszen azt szinte mindig veszek.
Amit nagyon sajnálok, hogy tavaly elfelejtettem idei naptárat venni, pedig mindig szoktam hozni haza, és most üres a fal, nincs rajta a kedvenc görög naptáram! De az idén biztos, hogy elsõ dolgom lesz venni egyet!
Én amolyan gyûjtögetõs tipus vagyok, a lakás tele van apró kacatokkal. De már én is érzékelem, hogy lassan nincs hely, vagy selejtezni kell, vagy visszafogni.
Majd ki hagytam: gyertya és mécsesgyûjtõ vagyok, kinntrõl is van számomra csodaszép mécsestartóm. A nyáron megint ezek között válogattam, amikor a férjem rámszólt, talán most ne vegyünk többet. Talán még Kriszta is emlékszik a hatalmas viharra, amikor a szállodánkban sokáig nem volt áram és valami oknál fogva erre nem volt felkészülve a személyzet. Hát nem hagyhattam ki: "Én akartam venni az este, te nem engedted!"
Bizony emlékszem rá, mert Rolika nagyon meg volt ijedve, bár mi akkor is a csavargásunkból értünk vissza. Mégjó, hogy volt lámpátok ha nem is éppen görög, mert akkor nagy bajba lettünk volna, le se tudtam volna fektetni a fiúkat, a tök sötétbe nem találtam meg semmit.
Mi is szoktunk sok mindenféléket hozni,de én szeretem a "félkész" dolgokat is,vagyis ,amikkel még lehet valamit csinálni.Igy szoktam kis "tablókat csinálni azokról az országokról,ahol élményeket szereztünk.Az 1. kép a kis görög tabló.Az álarc óriási vaskampóját az indokolja,hogy épen és egy darabban hazahoztuk Paraliáról,és természetesen itthon esett le a járólapra.Sikerült/antikká téve/ kijavitani,de most mát biztosra mentünk,nem esztétikumra!A kék tetejû befõttes üvegbe pedig eltettünk télire egy kis görögöt-mondhatni görög-befõtt-.Komolyra forditva ez erõsiti a viz jegyet az erõsen föld elõszobánkban.Kamena Vourláról hoztunk mindent,ami az üvegben van,sehol olyan gazdag tengeri élõvilág nem volt a strandon,mint ott,mindig ez jut róla eszembe.Az ouzós diszdobozban van a vésztartalék,amit csak nyáron szabad felbontani,amikor már közel az idõ,hogy pótolom a készletemet/csak én iszok ouzót a családban,de téli zimankóban jobb igy nézni a nyári videókat.../Van még néhány saját készitésû emlépk kütyü-ami utazással kapcsoilatos...ilyenkor már szoktam velük erõsiteni a lakás ilyen területeit is.Az idei célok is világosan láthatók rajtuk,remélem érdekel valakit,mert szivesen feltenném...bár csak az alapanyagokat hoztuk kintrõl!
Íme a sokat keresett bubis víz, aminek húzós volt az ára.
