Leírásod elolvastam,a fotókat végignéztem.Õszintén nem tudom hova tenni ezt a világot,ami különbözik sokmindenben a mi általunk bejárt
szigetektõl.Egy kicsit hasonló a verzió nekem Zantéval.Képeid tetszenek.
Most kezdünk mi is filózni,hogy egy kicsit leállunk a görög szigetekkel.
Nem tudom, de Kefalónia még birizgál,meg Lesvos.Szóval beállt a határozatlanság,talán tavaszig letisztúl.Olaszokat utálom,de Szicilia érdekel.Spanyolokért sem vagyok oda,de a Kanári-szigetek,Tenerife sem lenne rossz.Marad a ??????
Éppen most írtam neked privit az egyik képpel kapcsolatban, Atosz!
Én még rengeteget fogok görög szigetekre utazni, ebben biztos vagyok és az is lehetséges, hogy azt a szigetugrálós módszert választjuk, ami csak hátizsákkal és spontáneitással vihetõ végbe.
Egy nagyon pici off még, válaszolva: Tenerife örök szerelem, szeretnénk ott élni. Valszeg megyünk megint tavasszal.
Szicília is majdnem biztos, csak az a baj, hogy baromi nagy és akkor két hét alatt csak mennénk és néznénk, most meg már nem vágyunk ilyen strapás nyaralásra, hanem inkább olyan nyugisra, mint "Kárpi" volt.
Szóval beállt a határozatlanság,talán tavaszig letisztúl.Olaszokat utálom,de Szicilia érdekel.Spanyolokért sem vagyok oda,de a Kanári-szigetek,Tenerife sem lenne rossz.Marad a ??????
Összeállítottam képkbõl és két 30 mp-s filmbõl egy 3 perces videót. Sajnos az ezer db fotó mellett nem maradt több hely felvételeknek, de bánom is, mert eredetlieg öt volt, csak törölni kellett, mert kellett a fotóknak a hely, pedig 2 GB volt nálunk. A Pigadia városi videó ezért mozog olyan gyorsan, mert nem volt helyem, így kissé zavaró a film gyorsasága -szerintem.
Hé, h.apci, te aztán gyors voltál!!! Ezt tegnap este csaptam össze. Van ennél sokkal jobb másik is, de azok marha hosszúak, 1-2 GB-osak, azt meg nem küldözgethetem ide
Ezt soha nem fogom megérteni... Rám jár a rúd... Felteszek egy képet, egy-két napig fent van, majd eltûnik, a weblapon pedig ott van... Vagy engedi a weblap, vagy nem, s ha engedi, késõbb miért tûnik el!? Elnézést az offért!
Gratulálok a beszámolódhoz, nekem ez sokkal jobban teszik, mint amit Samosról írtál. Abszolut olyan érzés volt, mintha ott lennék én is, nagyon jól átadtad a benyomásaidat, élményeidet. Köszönöm
Szia Kriszta!
Téged ezer éve nem láttalak, a Holdon jártál? Köszönöm. Nem tudok egyformán írni (meg az unalmas is lenne), meg az élmények is szerencsére mindig mások. Most hivattattam elõ 360 db fotót a kéepkbõl és ahogy nézegetem, egyre jobban vágyakozom vissza. Az elsõ ítélkezéseinkkel szemben, azt hiszem, mégis csak vissza fogunk még menni valamikor erre a szigetre, ha éppen valami nagyon nyugis nyaralásra vágyunk.
Hihetetlen, de megtaláltam a neten annak az embernek a fényképét, akit mi nem fényképeztünk le...
A tuti hely, életem legnagyobb görög kocsmaélménye. Egy görög fickó lakásában van a kocsma, egyik helyiség a hálószoba és nappali, a konyha pedig (két székkel) a bár, az erkélye (ami szerencsére elég nagy) pedig a hely a vendégeknek. Barbara elmeséli, hogy úgy akadt rá erre a helyre, hogy jöttek fel a sötétben itt a lépcsõs utcán és elesett, eltörte a kulcscsontját. Éliász, a kocsmáros vitte be a kórházba (igen, az is van itt, de rémes), így ismerkedtek meg. Akkor Barbara egyedül nyaralt itt. Kiderült, hogy ez a hely németek, osztrákok és hollandok találkozóhelye, akik rendszeresen visszatérnek a szigetre. Tényleg olyan az egész, mint valami családi találka, mindenki mindenkit ismer, csak mi vagyunk itt most újak. Éliász úgy mászkál, a tálcát magasan a feje fölé tartva, mint valami mesefigura és amikor egy kanyart vesz be a tálcával a feje fölött, mindig hozzáteszi „bip,bip”, pontosan, ahogy a kengyelfutó gyalogkakukk csinálta. Jókat mosolygok rajta. A sürgetett vacsora megfeküdte a gyomrom, Karl Ouzót javasol a baj orvoslására. Éliász hoz is egy nagy adagot, ami valóban segít.
Rám jár a rúd... 
