Ebben biztos vagyok Csutek. Nem is merek odamenni, mert félek, hogy az egy új szerelem lenne és akkor még kevésbé tudom beosztani az eddig célnak kiválasztott helyeket
Tényleg nagyon könnyû beleszeretni ebbe a tájba. Ha ki akarok szakadni a szürke hétköznapokból, irány Erdély. Most nem jött össze a drágám miatt, de már nézem a következõ uticélokat. A tavaszi szünetben biztosan Erdélyben fogunk túrázni.
A kedvenc helyem:Gyergyó. ÉS Székelyföld.Mikor 8 éves voltam mentünk vonattal a Fekete-tengerre és arra járt a vonat.Mindig este 10 körül értünk oda ,én minden állomáson az ablakban lógtam,hogy lássam,szállnak e fel gyerekek?Ha igen,gyorsan összebarátkoztam velük és arra kértem õket,hogy beszéljenek.Annyira tetszett a tájszólásuk és reggelig még nagyon sok idõ volt...
19 évesen a vaslábi Sugó barlangoz mentünk túrázni .Tudni kell,hogy minden barlangban csobog egy"szerelem forrás".Én is ittam belõle,a következmény fájdalmas volt,még most is érzem...
A lényeg,hogy nagyon szeretek ott lenni.A kedvenc kajám a kûrtös kalács ! Még hasonlót sem tudnak sehol csinálni,gyenge utánzatok sikerülnek csak.
A Szent Anna egy gyöngyszem,tõle nem messze a Tõzegláp gyerekek és felnõtteket kedvenc játszótere,kipróbálhatják milyen ingoványon lépkedni,víz fölött ugrálni-MEZITLÁB .Hiszen így az igazi.
Ha lesz hó mindenképpen elmegyünk,mert már olyan régen szánkóztunk,és hát mostmár van egy új családtagunk is ,akinek meg kell mutatni milyen a hó.Õ egy komondor ,most 4 hónapos és Lusti a neve.
Mi Szatmáron születtünk,a férjem apja Kézdivásárhelyen.Nincs tõlünk távol a hely.Szeretünk oda járni,a gyerekemnek is vannak már emlékei/élményei onnan.
Teljesen biztonságos,nem kell jobban vigyázni mint itt,éhen sem lehet halni,az emberek meg tényleg aranyosak,lehet rájuk számítani mindenben
Idén,hogy nem mentünk egy évtized után Görögországba egy olyan helyet találtunk ami nagyon megfogott bennünket és ahová ha a lehetőségek engedni fogják sűrűn elfogunk látogatni: ez "Erdélyország".Nem hittem volna,hogy ilyen frenetikus élményeket fog produkálni érzelmileg és fizikailag mint ez tett velünk.Valahogy mindig tartottunk attól,hogy átmenjünk kocsival még Nagyszalontáig sem,pedig Arany János misztikuma gyerek korom óta bennem élt.Hát ez most megtörtént.Ahogy a mai fiatalok mondják ez "király"volt, ez az 1300km -es átruccanás.Akit netén járt ott és megfogott ez a világ, nagyon kiváncsi lennék az élményére és véleményére. Tudom,tudom ez nem görög, de viszont igazi "egészséges" magyar,ahol még a beszéd a kedvesség valami lenyűgöző az ott élő magyarok,de még sok esetben a románok részéről is. Szóval ámúltunk a nejemmel..!
Hatalmas csalódás,de pozitív értelemben...
Huszonéves korom óta többször is jártam Erdélyben, és minden egyes alkalommal el voltam varázsolva. Visszahívott az az ország, én pedig újra és újra vissza is mentem. Most pénteken indulunk a férjemmel és barátaimmal egy újabb egyhetes körtútára. Tavaly "mérgeztem meg" őket Erdélyországgal, addig nem jártak arra. Tavaly Kalotaszegen keresgéltünk kazettás mennyezetű református templomokat, Torockón megmásztuk a Székelykőt, végre végigmehettem a Tordai hasadékon, eldugott kis falvakat és erődtemplomokat kerestünk fel, valamint a kötelező Gyilkos-tó - Békás-szoros együttest. Beetetésnek. Máig a számban van a torockói csomboros töltött káposzta íze, az megismételhetetlen.
Képek: http://picasaweb.google.hu/oiduft/Erdely2008
Idén délebbre kanyargunk. Jön a Bucsecs, aztán Gyimes és a Hargita.
Úgy őszintén nem hittem,hogy reakcióra találok majd a Hellaszon Erdéllyel kapcsolatosan,mert úgy igazán tudom mi az a görög "megszállottság" érzése,volt benne részem /hála/ bőven.Most már kellett is egy kis váltás, ami még aug.-ban folytatódik az egri második otthonból kiindulva a Bükkben és egész Heves-megyében.Börzsönyt már tavasszal /ha van még évszak/bemászkáltuk,gyalog,kocsival, egy kicsit mindig a dolog könnyebbik oldalát keresve.De betelni lényegében ezekkel sem lehet!
Én most egy időre beteltem Erdély szépségeivel.
Nem esett jól a büntetés, és az sem, hogy húsvét óta még nem érkezett meg a férjem jogosítványa.
Aki most megy, az nagyon figyeljen oda a szabályok betartására!
És a legfontosabb: Ha elveszik a jogosítványát, akkor azonnal keressen egy közjegyzőt, aki ír egy papírt arról, hogy a delikvens 24 órán belül elhagyja Románia területét, és ezt vigye oda a rendőrnek, aki bűntette, vagy a helyi rendőrségre. Akkor azonnal visszakapja az okmányt.
Milyen finomságaik vannak 
