tudtam én, hogy miért érdemes hazajönnöm
a talira szánom a fő mondanivalót igaz nem én akarok a fő szonok lenni, de valahogy az írással úgy vagyok hogy 1-1 emlék beugrik és arrol írok, de összeségbe, mint most Athen-i érzéseimet írtam le.
Szia Kissas!
Azt természetesnek tartom, hogy sokkal jobban örülsz, hogy a lányok aggódtak érted, azért még elmondom, hogy én is aggódtam és örülök. hogy éppségben megérkeztél.
Annak még jobban örülök, hogy jössz a találkozóra.
Pihend ki magad és aztán ne korlátozd közlési vágyadat. Engedd szabadjára a beszélőkédet és mesélj sokat. A képeidre is kiváncsiak vagyunk, már amelyik publikus.
Üdv: Josza
ercsike: igazából most néztem, hogy kérdeztél..
Hogy mi kell a motorral görögországba? Egy fullosan feltöltött bankkártya. )) és egy üzemképes motor. Igaziból más nemnagyon...
Ha van kérdésed, írj, és megpróbálok válaszolni!
kroly! igaz, hogy odafelé elkaptuk azt a viharvonulatot aminek a nagyságát igazából most tudtam meg (kamionok lesodrása az útról, fadöntögetés, stb.), tehát volt folyadék bőven, de ez a kis 250-es bitang néha azért megszomjazott és 320-350Km-enként meg kellett itatnom, igaz cserében semmi probléma a sűrűbb láncolajzást kivéve nem volt a 100Km/h tempót is bírta, csak sajnos engem borított ki a rengeteg eső.
Remélem sikerül egy képet beszúrnom azon kevesek közül ami napfényben Fodelében készült.
Szuper! Örülök, hogy nem volt semmi bajotok! Tudod, a motorhoz hozzávan az eső, szél, meleg, hideg...most jöttünk haza Ausztriából, és 150km-et nyomtam le esőben , ködben és 2 fokban. Viszont imádjuk a motort!
Szia Kissas!
Na, végre hazarepültél, épen, egészségben!
Én továbbra is azt vallom, nem eccerű dolog motorral nekivágni Görögországnak! No, de bátraké a szerencse, és valami más is ...
egy biztos: semmihez sem fogható érzés ennyit motorozni ennyi idő alatt és azt a rengeteg embert akit igazából érdekel, hogy honnan jöttél, hová mész, sokkal közelebb kerül az ember az embertársaihoz. Pl.: Iraklionba reggel kihajózás, mindenki fáradt, persze az első útirányt nem arra veszem amerre szándékomban áll menni, de nem zavar, hiszen tankolnom is kell és majd ott megkérdezem merre is kell vennem az irányt Fodelé-be, élvezem a felkelő Nap sugarait, köszönünk egymásnak, és mosolygunk is, hiszen nem tudjuk ma milyen is lesz az időjárás esőileg, hiszen az elmúlt napok bővelkedtek eme nemes, és ilyentájt ritka áldásban A Nagy Szigeten. amikor gyanúsan messze került, ill. már jó ideje nem láttam a tenger akkor már tudtam, hogy mai eltévedési penzumom letudva, -persze akkor még túl korán volt és még hittem 1nap,1 eltévedés- ideje újra a tervezett irányt megtalálni, és betérvén egy bkúthoz útbaigazítást kérni. Egy rendkívül kedves bohókás "öreg hippi" fogadott a kútnál és mint egy csodabogarat körbejárt párszor és közben tapsikolt az újabb infók hallatán, hogy én evvel a motorral M.O.-ról elmentem az Ö kútjához tankolni, minek megtörténte után meghívott egy kávéra, hogy ne keljen Neki egyedül, persze nem utasíthattam vissza, és miközben fű alatt megbeszéltük a világ dolgait és az élet helyes folyását, rátaláltam a helyes útirányra is, ezért az egyetlen reggelért megtenném bármikor ezt az utat, gondoltam én akkor- ez a Matala felé vezető út volt
Köd az volt nekem is hajnali páraesővel a Macedón Szerb határon igaz nem 150Km-en keresztül, csak 60-70, de az is elég volt hazafelé
Tényleg jó az az érzés, amit mondassz. Korfun tőlem is megkérdezte egy muki, hogy hol béreltem a motort. Mikor közöltem, hogy Békéscsabán vettem, kicsit elkerekedett, hogy én ezzel, idáig... Érdekes érzés...amikor kocsival megyek, sosem kérdezik, hogy micsoda szép autó, meghogy ezzel idáig. Jövőre Törökországba, utána meg Mongóliába...motorral.
