Nem tudom hogy elfér-e egymás mellett a pociban az ouzó és a görög sali. Próbáld ki, nagy baj nem lehet belõle. Én nem kínozom magam, hogy csak salátákat egyek. Jöhet az is, de csak elõ vagy utóételnek.
Nekem nem kín salátát enni. Néhány éve igényli a szervezetem, hogy egy héten legalább egy napig zöldeket egyek. Igaz a férjem szerint, utána napokig zöldeket beszélek.
Általában van a hûtõmben egy tál, tele darabolt zöldségekkel. Ezekre rakok különbözõ dresszingeket. Igaz, minden második alkalommal görögsali lesz belõle. Hiába minden igyekezetem a változatosságra, az a kedvencem. Néha szoktam sütni egy kis csirkemellet a görögsalihoz, így egy komplett vacsora lesz belõle. De ez csak akkor fordul elõ, ha több napig salátázim.
Nekem a husikát igényli a szervezetem. Én nem lakom jól egy salival, legyen az bármekkora adag. A férjem pedig méginkább húsmániás. Ha salit adnék csak Neki, azt mondaná hogy Õ nem kecske.
Az én drágám szereti a salit, igaz hússal. De nála is elõfordul, hogy csak salátát kíván vacsorára. A gyermekeimmel viszont soha. Õk igazi ragadozók. A lányomba a zöldségfélét különbözõ rafinériákkal tudom belebeszélni. Szerencsére a gyümölcsöt azért szereti. Amióta tudja, hogy jövõre Õ is jön Hellaszba, úgy tesz, mintha a mindene lenne a görögsali. Gyûri magába, mintha a kedvenc eledele lenne, miközben látszik rajta, hogy a háta közepére sem kívánja a kecske eledelt. A gyrostól viszont ragyog az arca. A görög padlizsánkrém tartalmával nincs tisztában, ezért falja.
Nos a görög ételek alapjában véve elég egészségesek, még a húsfélék sem olyan gyomorterhelõek mint a magyar konyha egyes remekei. Csak salin lenni azért nekem is durva lenne, bár nem én vagyok a család ragadozója.
A salikra való reagálás jó példája egyik ismerõsõm férjének példája, aki a kukorica salátára rendszerint azt kérdezi, hogy "Remélem reggelre nem kell tojást is tojnom?" . De a görög sali nálunk is nagy kedvenc, de nem igazán magában. A férjem szokott hírtelen felindulásában különbözõ salikat készíteni magának diéta okán, de nem szokott ez tartós lenni. Jó kis sült husika zárja renszerint ezt az idõszakot.
Mostanában nagy kedvenc a mentás fasírt magában vagy paradicsomos szószban. Sajnos a rossz idõvel eltünik a friss menta is a kertbõl tavaszig.
Hát ez az! Így kell ápolni a görög-magyar barátságot!
Barátosném már a kagyló recepteket gyûjti nyárra. Bízunk benne, hogy el is tudunk utazni, mert itthon nagyon húzós ára van a minõségi kagylónak. Már találtam a múltkor ehetõ minõségû fagyasztott tintahal karikát, de kezdenek hiányozni a jó kis görög ízek. Ráadásul a Plusban már nem kaphatóak a görög termékek.
A jövõ héten szünet lévén megpróbálok valami nyári emléket felidézni a konyhában.
A kagyló a legfinomabb a világon.
Hatalmas csalódásom volt, hogy 2000-ben rengeteg fekete kagyló volt Vrasnán. Idén egy darabot sem láttam. Mintha kiírtották volna. Ahol nyaraltam, ott sem láttam egyetlen élõ kagylót sem. Ici-pici rákok a csigaházban, ennyi volt az idei felhozatal.
Lányok, jó sokat írtatok,míg nem voltam itt. Csaka felét olvastam át eddig. Én is az édes vörös borokat szeretem, de a tsantsali márkából van egy zöld öblös üveges, Makedonikos nevû fehér bor, ami nagyon ízlik, pedig az nem is édes és nem is vörös A retsinát én nem bírom elviselni. Bár már ittam többször is, ha görög esten felszolgálták, de magamtól nem rendelnék. A Mavrodafné édes mazsolabor, olyan sûrû, mint az olaj, a színe is egész barnás, émelygõs édes, de mi nagyon kedveljük. Nemrég ittam étteremben Demesticát, félédes vörös, az is fincsi volt.
Pár ízelítõ kép a vacsikból, amiket az elmúlt héten készítettõnk a párommal. Bár nem Görögországban, de mindenezt Görög honra is jellemzõ. Köztük a Doráda nevû hal, amirõl már többször is írtam, az a kedvencõnk és újabban grillfûszerrel szórva sütöm, és nagyon fincsi.
A képen megsülve,majd szétbontva:
Ezt a halat nem tudom már, hogy hívták, de nem volt lyan jó ízû, mint a doráda. A polippal meg jól ráfaragtunk. Nem tudom,mit rontottam el, mert már máskor is csináltam, demost ehetetlen volt állagra és ízre is...a kukában landolt.
Még 3 kép garnélákról, amibõl minden nap vettünk 3-400 grammot, csupán 3-4-5 Euróért. Leginkább rizs és zöldségek kombinációjával ettük.
Vagy a bõség örömében volt doráda és garnéla is:
A legjobban bevált étel viszont az lett, amikor különbözõ zöldségeket pároltam, fûszereztem ízlés szerint, a végén hozzáadtam a megfõtt riszt és a külön fokhagymával olajban sütött garnélákat. Ezért odavolt a párom…meg én is
Azok a rákok teljesen kikészítenek. Muszály volt pont este berakni ezeket a képeket? Most muszály támadást indítani a hûtõ ellen. Ráadásul most semmi saliszerû nincs benne.