#266392007-05-02 20:59:41 Egy nem hétköznapi görög ,Krétai ember:
Nikos Kazantzakis
1883-ban született Iraklionban.Az újgörög irodalom legismertebb és legolvasottabb képviselõje.Gyermekkorában még tapasztalokat szerezhetett a törökellenes felkelésekrõl,amelyeket késõbb regényeibe feldolgozott.
Athénban végzett jogi tanulmányokat,Párizsban filozófiát tanult,majd bebarangolta a fél világot.Járt Olaszországban,Izraelben,Németországban,Ausztriában(akkor már hozzánk is beugorhatott volna) Kínába,Japánba,és Oroszországba is eljutott.
Utazásai során olyan mély benyomások érték,amelyek megváltoztatták viszonyát az ortodox valláshoz.Buddhát,Assisi Szent Ferencet,Nietzschét
és Lenint választotta vallási,filozófiai és politikai példaképül,és ez meghatározta társadalmi elkötelezettségét.
A Venizelosz-kormány1919-ben kinevezte népjóléti minisztérium fõtitkárának.
1945-ben megalapította a Szocialista Munkásuniót, 1947-tõl az Unesco irodalmi fõosztályát vezette.Nem sokkal késõbb azonban lemondott valamennyi politikai tisztségérõl,és teljesen írói munkásságának szentelte életét.(Zorbász,a görög meghozta számára az anyagi függetlenséget)
1957-ben halt meg,himlõfertõzés következtében.Mivel a görögkeleti egyház kitagadta,így egy szerény síremléket a Martinengo-bástyán állított neki a város .
Kedves Mono, szeretnék még néhány szót Kazantzakisról:
1945-ben tárca nélküli miniszter volt a görög kormányban. 1946 nyarától ÖNKÉNTES számûzetésbe vonult Franciaországba.
1957-ben irodalmi Nobel-díjra jelölték, de egy szavazattal elmaradt Albert Camus mögött. Camus azt állította, hogy Kazantzakisz százszor jobban megérdemelte volna a kitüntetést.
Utolsó regényét „Jelentés Greconak” címmel halála elõtt egy hónappal fejezte be. Az önéletrajzi mû 1961-ben jelent meg, magyar kiadása 1970-ben.
Sírfeliratát maga fogalmazta és kézírásával vésték a kõre:
Δεν ελπίζω τίποτα. Δε φοβάμαι τίποτα. Είμαι λεύτερος
Nem remélek semmit. Nem félek semmitõl. Szabad vagyok.
Ez élettapasztalatának eszenciája: a szabadság a reményrõl és a félelemrõl való lemondás következménye.
A hit két tartóoszlopát, a Paradicsomban bekövetkezõ megváltás reményét és az Istentõl való félelmet tagadta ezzel.
Regényinek világsikeréhez filmváltozataik is hozzájárultak.
Krisztus utolsó megkísértése a Biblia megfilmesítések között újszerûnek számított. A katolikus rendezõ, Martin Scorsese, a kálvinista forgatókönyvíró, Paul Schrader és a ferenceseknél nevelkedett író, Nikosz Kazantzakisz közös vállalkozása már a bemutató elõtt heves ellenkezést váltott ki az egyházi körökben.
Ezért nem kaphatott helyet a temetõ megszentelet földjében.
Szia Hajol!
Köszönöm szépen a kiegészítést és a fotókat(nekem a képek felrakása úgyis mindig gondot okoz,csak nyugodtan rakjál a hozzászólásaimhoz fotókat,ha van hozzá megfelelõ).
Úgy érzem hogy mi elég jól össze tudunk dolgozni itt a fórumon, ennek nagyon örülök,köszi
mégegyszer!.
Bocsánat az off-ért
Nem ebbe a fórumba való amit írok csak a képekrõl jutott eszembe hogy régen félmillió szamár volt Görögo.-ban ,mára ez a szám pár tízezres nagyságrendûre csökkent le
Nincs beírva úticél.
Egy nem hétköznapi görög ,Krétai ember:
