Szia Ercsike!
Ha Neos Marmaras felõl megyünk délre akkor pont Toroni után ahhoz nagyon közel, tán két kilométerre. Persze, ha Sarti felõl megyünk, akkor elõbb Porto Koufo és utána jön Toroni. A Sitonia nyúlvány csúcsa után annak nyugati oldalának kezdeténél van.
Üdv: Josza
Szia Josza2! Akkor már tiszta a kép. Két éve Toroniba nyaraltunk akkor voltunk ott csak a nevére nem emlékeztem . Pedig nagyon szép! Idén Marmarasba megyünk megint ellátogatunk Porto Kofuba, Toroniba. Üdv Erika
A motoros doldogért irigyellek Josza! Én "sajna" csak autóval vagyok képes közlekedni a gyerekek miatt, pedig régi vágyam robogón körülnézni, biztosan nagy buli lehet! De terevezem, hogy egyszer mindenképp kipróbálom! Egyébként a fotó albumomban van néhány kép Porto Coufu-ról!
Szerencsések voltunk ott létünk alatt, mert sikerült fognom egy helyes kis csikóhalat, és hatalmas
sonka kagylókat is találtunk a nagylányommal! Természetesen a kiscsikót elengedtük utána,
bár sokan buzdítottak, hogy szárítsuk ki, de nálunk a családban alapszabály, hogy ami él azt megnézzük ,
de utána visszaeresztjük a tengerbe, ahová tartozik!
Maarmarastól nincs messze az öböl valóban, viszont aki Sarti felõl megy, az kb. félúton
a Hegytetõn a sziget csúcsa körül, talál egy hangulatos tavernát, gyönyörû kilátással,
kabóca koncertel! A leveli békákra ügyelni kell, mert az egyik fának nézte, azközépsõ leányomat,
a mi örömünkre, persze a leányzó kevésbé volt boldog, inkább csak hangosan síkiítozott:
-Vegyétek le, vegyétek le...!!!
Kicsit csapongok még!
Kos, Thermalos a "nagy pezsgõfürdõ", néhány blokkal elõbb írtam róla!
Fekvését tekintve Kos várostól kb. 15 percre a szigetvégénél helyezkedik el, ahol véget ér az út.
Keskeny homokos partsáv, ami fölé függõlleges sziklaormok nyúlnak fel 50 méter magasba!
Ezek még is ideális otthont nyújtottak egy kecske nyájnak! Még most is döbbenettel
gondolok vissza, hogy miként tudtak közlekedni ott fent a magasban...
Állandóan rettegtünk, hogy mikor pottyan egy jószág a nyakunkba!
De nem esett le egyse, ezért én csak mágneslábúaknak neveztem õket!
Búvárkodni olyan itt, mintha szódavízbe merülne az ember, viszont az intenziv vízben ,
kevés éllõényt találni, Bár sikerült egynem élõ méteres murénára lelnem!
Szerencsések voltunk ott létünk alatt, mert sikerült fognom egy helyes kis csikóhalat, és hatalmas
sonka kagylókat is találtunk a nagylányommal! Természetesen a kiscsikót elengedtük utána,
bár sokan buzdítottak, hogy szárítsuk ki, de nálunk a családban alapszabály, hogy ami él azt megnézzük ,
de utána visszaeresztjük a tengerbe, ahová tartozik!
Ez nagyon rendes tõletek! Nekem is van egy megállapodásom a tengerrel, ha találok valamit ami él (búvárkodni is szeretek), visszaadom, és 5 percen belül garantáltan jön valami szebb, de nem élõ! Bizony ez mûködik!
De még különösebb, hogy a tengerbõl kifelé is. Életem legszebb ajándékát úgy kaptam a tegertõl, hogy egyszer rossz idõben bementem úszni (gyakran vagyok így bent egyedül ), és elúsztam egy szép szkarabeusz mellett. Kb. 10 méter múlva visszamentem, és kiúsztam vele a partra, odanyújtottam a parton a férjemnek, hogy keressen neki egy jó helyet. Miközben a megfelelõ fûcsomót keresgélte neki, talált egy felfordított csónak melett egy hálóba gabalyodott amfóratöredéket, pont a száját, ami talán nem olyan régi, de tele van a tengerben töltött idõ nyomaival. Már évek óta vágyódva nézegettem ezeket a görög tavernákban, nagyon szerettem volna ilyet, és ha nem viszem ki a szkarabeuszt nem talájuk meg a parton, pedig már egy hete pár méterre strandoltunk hozzá, itthon még az elõtte készített fényképeken is felfedeztük.
Szia,
Busszal utaztunk Vrasna, Asprovvalta majd Thassos szigetre irányába.
Megáltunk Vrasnában, Asprovaltán lettenni az utasokat,mi az utunkat folytattuk Thassosra.Azt hizem Nagyon jó döntés volt hogy oda utaztunk és nem Apsrovaltára, amikor megláttuk a szigetet.
Sziget.
Azthiszem, az aki nehezen tud dönteni, annak van egy kompromisszumos megoldás!
Félsziget! Végülis, nemigazán szárazföld, de nem is sziget, így az történik vele, mint Mátyás királlyal és az okos lánnyal!
Kap is ajándékot, meg nem is! Egyébként ez pl. a Sithon félszigetre igaz is!
Idén én viszont megpróbálom Mánit! Majd szállítom az élmlényeket!
Ezzel a logikával Peloponnészosz jobb példa; elvileg félsziget, gyakorlatilag sziget! Remélem, nem Toloból akarod egynapos kirándulás keretében Manit megnézni!? Kíváncsian várom a véleményed a látottakról, miután az egy különleges világ. Én is útba ejtem szeptemberben, de Kalamatából indulva.
Üdv H.apci!
Valószínûleg, csak egy felmérésjellegû elõkutatást tartok, egy késõbbi hosszabb idejû ott tartózkodásra!
Igazából nem tábláztam be az utazást, épp arra fogok mindig járni, amerre visz az út!
Azt viszont én is úgy gondolom, hogy Máni nem egy "egynapos kaland",
úgy ahogy Peloponnészosz sem az!!
De nincs baj, hisz lesz nyár jövõre is!
Különben sziget nem sziget, teljesen mindegy, ha az ember
a szeretteivel van és jól érzi magát!
Jártam olyan helyeken, ahova mégegyszer vissza nem találnék, mindezt köszönhetem a GPS-nek! Csodálatos hegyi falukon mentem keresztül!
Hatalmas kecske nyájak tartóztattak fel útközben! Elhaladtam fantom települések mellet és gyönyörû tengerparti szerpentineken kanyargóztam!
Peloponészosz nagy és csodálatos! Voltam Mánin, fantasztikus!
Ellátogattam a Perachorai Héraionhoz, fenséges( bár már Attika)! Maga Nafplion megunhatatlan és Toló sem könnyen feledhetõ, bár talán az alvást leszámítva nem túl sok idõt töltöttem ott! Voltam Epidavrosban, Mükénében, a leírhatatlan Monemavassiában, Hydrán! Rengeteg élmlény
,de rengeteg tervezett kirándulás kimaradt! Persze Athén is megvolt...
Csak egy késztetést érzek magamban, amióta haztértem:
VISSZA KELL MÉG MENNEM!
Nem csodálom, hogy vissza szeretnél menni Peloponniszoszra, mert tényleg csodálatos és rengeteg a látnivaló. Egy út oda nem elég, de talán még kettõ sem, ha mindent meg szeretnél nézni.