Sziasztok!
Kónyutól szeretném megkérdezni, hogy az Alonaki beach hol található? Láttam a képeid között és nagyon megtetszett, de az én térképemen nincsen jelölve. Persze bárki válaszolhat, aki tudja!
Szia Kriszti!
Melyik képekre gondolsz? A lefkadaiak már rég felkerültek, most 16 napig egy szatmári faluban nyaraltunk (mint már 26 éve mindig), de az nagyon OFF (azokat most töltöm fel).
Úgy értem, hogy nehéz volt az út, fõleg odafelé. Autóval mentünk, kezdõdött azzal, hogy a röszkei kilépés majdnem 4 órát tartott. Bármerre néztünk, törökök... magyarokat nem is láttunk. Valószínû kifogtunk egy inváziós idõpontot. Ráadásul a törökök nagyon hülyén viselkedtek, kiabáltak, veszekedtek, dudáltak egyfolytában. Sok energiát kivett, hogy 4 órát várakoztunk, pont a déli órákban. Aztán Szerbia sima volt, de Makedóniában megjártuk a határon mi is, mint sokan mások. Ezt leírtam a Makedóniában történt topikban. A görögországi szakasz elejét még éjszaka, illetve hajnalban tettük meg. Hajnali 4-5-kor volt a holtpont, a sofõrök már nagyon fáradtak voltak (2 kocsival volt a társaság), meg akartunk állni egy hosszabb pihenõre, de éppen akkor nem lehetett hova félreállni, mert egy olyan szakaszon jártunk, hogy egyik alagútból ki, másikba be, nemigen lehetett félreállni (Kozani környéke). Végre találtunk egy lejáratot az autópályáról, és pihentünk kicsit, közben ki is világosodott. Ekkor jött még a Pindos hegység. Ezen is túljutottunk, és utána már nagyon fáradtak voltunk, ekkor még hátravolt az Ionnina-Preveza szakasz, úgy éreztük, sosem érünk oda. Hiába álltunk meg kisebb pihenõkre, nem igazán segített, a végén pedig már nem akartunk sokszor megállni, inkább már oda akartunk érni. 25 óra volt az út. 21 lett volna, ha nincs Röszkénél az az õrület. A többi határon nem kellett várakozni szinte semmit.
Hazafelé: reggel indultunk, a görögországi részt frissen-fitten megtettük, nem volt gond, Makedónián is átsuhantunk hamar. Szerbiában is sima utunk volt, de az már fárasztó volt. Minden határon simán átjutottunk, várakozás nélkül. Éjfélkor átléptük a magyar határt, onnan már csak 2 óra lett volna az út, de közbeszólt az idõjárás. Pest elõtt már zuhogott az esõ, és hazáig esõben mentünk. Volt amikor alig esett, máskor viszont annyira, hogy látni alig lehetett valamit (és mindez éjjel). Ez még nem elég, az M5-rõl az M0-ra a leágazás le volt zárva, tehát be kellett menni Pestre keveregni. Végül sikerült az M0-ra rátérni, de haladni alig tudtunk az esõtõl. Egyszer le is csúsztunk az útról, de párom egy pillanat alatt visszakormányozta a kocsit, de szörnyen ijesztõ volt! Az utolsó 40 km-en már minden bajom volt, teljesen K.O. voltam. De megérkeztünk szerencsésen, a visszaút összesen 19 óra volt. Ha nem lett volna hazafelé a felhõszakadás és a lezárás, egy teljesen sima, 17-18 órás utunk lehetett volna.
Hát most elég volt az autózásból, legközelebb repülõs útra megyünk. Mégegyszer nem vállalnánk be ezt az 1400 km-t.
Hogy ne csak offoljak , Lefkada szép sziget, nagyjából bejártuk, autóval és motorral is, ezen kívül átkompoztunk Meganissire, voltunk Pargán is, és hajós kiránduláson voltunk a Nidri Starral. Errõ jut eszembe, olvastam itt, hogy a Nidri Star esetében csak úgy lehet fürdeni, ha az ember ugrik a hajóról. Nos, aki nem akar ugrálni, nem kell, mert a Nidri Starról is le lehet mászni lépcsõn, én is ezt választottam.
Majd még írok, és képek is lesznek a fotóalbumban, csak még kába vagyok, na meg le kell ülepedni a dolgoknak.
Megkérdezhetem, hogy a szállásotok hol volt? És mennyibe került? Nagyon tetszik!!
És egy másik kérdés... a tájképek... Fantasztikusak! Milyen géppel csináltad? És te tanultál fotózni? Vagy a gépen nem kellett semmit sem állítani, hogy ilyenek legyenek a fotók?