Vojandi-Nem írtam, hogy hülyeség, csak csodálkoztam, ha ezt az utazás elõztt tudtam volna, ott helyben biztos utánaérdeklõdtem volna, mert engem is izgatna a dolog. Németül nem tudok, csak a Vathi mond valamit a szövegben, az egy csodás fjordszerû képzõdmény a Mandarinvölgynél (az albumomban a 78-88-ig képek). Na mindegy, majd legközelebb utánanézek )
Vojandi-Nem írtam, hogy hülyeség, csak csodálkoztam, ha ezt az utazás elõztt tudtam volna, ott helyben biztos utánaérdeklõdtem volna, mert engem is izgatna a dolog. Németül nem tudok, csak a Vathi mond valamit a szövegben, az egy csodás fjordszerû képzõdmény a Mandarinvölgynél (az albumomban a 78-88-ig képek). Na mindegy, majd legközelebb utánanézek )
A mostani fõvárost is Pothiának híják, azt nem tudtam, hogy a régit is, pedig ezek szerint egész máshol volt. Úgy néz ki, elég sok fõvárosa volt az idõk folyamán Kalymnosnak, mert tudunk egy harmadikról is, ami a sorozatos kalóztámadások idején épült, ennek ma Hora (vagy Chora) Castle a neve, és a mai Horaban (vagy Horio vagy Chora)a hegy tetején található. Na ez az, amit feltétlenül érdemes megnézni, elképesztõ látvány és élmény egy ilyen helyen mászkálni, az épületek (picike egyszerû lakok) egy része ma is áll (albumom 55-56-os képei). Esti kivilágításban lenyûgözõ látvány, a tövében egy eldugott helyen ittam a legjobb és legolcsóbb frappét.
Szintén ajánlom még a fõváros elõtt nem sokkal a szélmalmok mellett felcaplatni a Chrysochera Castle-hoz, a panoráma innen ugyanolyan lenyûgözõ, mint a Chora Castle-ból. Egyik sem nagy túra, néhány perc alatt megközelíthetõ.
Szia Kónyu, jajj dehogy is mondtam én, hogy te lehülyéztél volna. Na, semmi gond, csak nem akartam, hogy félreértések legyenek, ezért tisztáztam, oké? Én csak magyarázgattam, szóval részemrõl semmi gond
"A délnyugati parton, a Mirtieszi-öbölben fekvõ, festõi, kis Telendosz szigetét egy földmozgás az i.e. 6. században szakította le Kálimnoszról. "
A szivacsfeldolgozásról:
"A sziget egészséges klímája régóta ismert, valamint híre évszázadok óta összeforrt a szivacshalászattal és a természetes szivacs feldolgozásásval, amely a sziget lakosságának a legfontosabb kenyérkerestei forrása. Újabban a szivacshalászati tilalom és a földközi-tengeri-szivacsállományt megtizedelõ kór miatt igen csak megcsappant a valamikor legalább haminc hajóegységbõl álló flotta, amely az egyiptomi, a tunéziai és líbiai partokkal szemközt megszakítás nélkül akár 5-6 hónapot is a tengeren töltött. Ennek ellenére a sziget napainkban is évi 50 tonna szivacsot termel ki. Régebben minden alkalommal, ha visszatértek a szivacshalászok a tengerrõl, ünnepséget rendeztek, hiszen ez egy nagyon veszélyes foglalkozás volt azokban az idõkben, amikor a halászok minden segédeszköz nélkül merültek a mélybe. Napjainkban is sok szivacshalász szenved bénulásoktól, melyeket a vízbõl való hiertelen „felmerülés“ során lezajló anyagcserezavarok következtében kaptak. A szivacshalászat és- kereskedelem napjainkban is rányomja bélyegét a sziget mindennapjaira. Pothiában rendszerint a Húsvét utáni héten látványos és vidám ünnepségek közepette fut ki a kis halászflotta több hónapos tengeri útjára. A szivacsfeldolgozás során elõbb eltávolítják a szivacs húsát, majd a megmaradt sötét színû vázat különbözõ vegyszerekkel kivilágosítják és formásra vágják. "
Kálimnosz-város/Pothiá egy szürkés rózsaszín sziklákkal körülölelt, mély öbölben fekszik, kikötõjét fehér és színes kockaházak veszik körbe. A város a Dodekánnisszosz- szigetcsoport egyik legnagyobb fõvárosa. Utcái és kávézói a nyaralási szezon után is élettel teliek. A város jellegzetes épülete az olasz kormányzói palota, mely a Szent Miklós székesegyház mellett tlálható meg. A hagyomány szerint a házak színe egyfajta utalás a gazdájuk társadalmi rangjára, foglalkozására vagy családi állapotára (pl. zöld =szivacshalász, sárga =gazdag, rózsaszín = újházas). A Régészeti Múzeum bõ anyaggal rendelkezi az õskortól a római idõkig, valamint múlt századbéli bútorok, és lakberendezési tárgyak szemléltetik a szigetlakók életformáját. Egy szivacshalász múzeum is van Pothiában. A várost a romokban heverõ Johannita vár uralja, benne a Pánájiá Chriszochirá templommal.
Hório v. Hórá, a régi fõváros éke a régi katedrális, melynek néhány oszlopa a közeli Apollon-szentélybõl származik. Hóra az õsi Perákásztro megerõsített települése köré épült. Ez a középkori városrész mára már teljesen elhagyatott, de 9 hófehérre meszelt kápolna mûködik benne. Valamint a keresztes lovagok várának, a Perákasztrónak a romjai. Az utcák meredekek, sokszor lépcsõsek, az ember azt gondolná, hogy direkt szamárral való közlekedésre alakították ki õket. Három szélmalom is díszíti a városképet.
Kónyu köszi , talán annyit, hogy láttam víz alatti felvételeket és nagyon szép volt a tenger, de halacskákat nem nagyon láttam, van élõvilág vagy csak nagyon csekély?
Meg vettem egy útikönyvet, ahol leírták hogy mi hol van meg ilyenek.
De miután te ezer képet csináltál, érdekelne a véleményed , hogy rangsorolásban mi az amit feltétlenül meg kell nézni,
kaptam ma levelet az aeloustól, megírták , hogy a horizon idén nem nyit ki, mivel a tulajdonos szerzõdést szeget és hogy felújítja...stb
úgyhogy mi is a pegazusban leszünk elszállásolva.
De korrektek voltak, mert felajánlottak még két lehetõséget:
Visszafizetik a teljes lóvét vagy egy drágább útat állnak teljes mértékben.
Hát nézem a jó oldalát, legalább kiértesítettek.
Kardos neked meg köszi az infót, nélküled valószínûleg nem is szóltak volna.
Hát most feladtad a leckét-igaziból már leírtam a kedvenceimet a topikban (167-169 hsz.), de röviden. Kicsi a sziget, könnyen bejárható minden, magadtól is felfedezheted, de megpróbálom átküldeni Neked azt a többnyire netrõl összeollózott Word-ös anyagot, amibõl tavaly mi is tájékozódtunk, remélem kiigazodsz rajta, elég hevenyészett, angol-magyar-német nyelven. Ha nem megy át, küld egy e-mail címet, valahogy megoldjuk.
Nincs beírva úticél.
Válasz a #39544. hsz-ra
)
