Gyerekkoromban mi is Bulgáriában nyaraltunk Nesebar környékén. Sajnos akkor még kis csirke voltam, így az egész nyaralásból nem sok minden maradt meg, talán annyi, hogy tele volt fehér színû medúzákkal, amitõl én roppantul féltem, pedig azok nem bántanak.
Mi sátoroztunk annak idején.
Nekem is mondta anyu, hogy miért nem megyünk oda, mert most már kiépítették, sokkal szebb lett, elég olcsó is a hely, de valahogy azok a szállások engem nem vonzanak. Olyan szocreálos érzésem van a láttukon. Mint régen a szoc üdülõk, egy az egyben olyan kinézetûek és ráadásul elég zsúfoltnak tûnik.
Nem tudom, de nincs meg felé sem a vonzalom.
Görögország teljesen megfertõzött és nem enged a karmai közül.
Amúgy tegnap Montenegrót nézegettem, mostanában azt kezdik nagyon felkapni. Meg kell mondani, hogy képek alapján gyönyörû helyek vannak ott is.
Azért a 800 forintos kóla ár elég durva. Biztosan kezdenek vérszemet kapni a horvátok. Ez csak nekik rossz, mert ha így folytatják le fognak róluk szokni. Ez tipikusan Balaton szindróma. Ott is teljesen elszálltak az árakkal, aztán csodálkoznak, hogy egyre kevesebben mennek oda is nyaralni.
Gyerekkoromban azért jártunk mi is Bulgáriába, mert olyasmi áron nyaralhattunk a tengerparton, mintha a Balatonnál lettünk volna és ott legalább szinte biztos, hogy jó idõ volt, míg a Balatonnál nehéz kifogni a jó idõt. Bár az idén nem volt nehéz...
Valamiért Spanyolország engem is jobban vonz, mint Horvátország, oda szívesebben elmennék.
Amúgy a RAb szigetrõl láttam képeket és tényleg gyönyörû hely.
De hát Görögország, az Görögország.
Már csak 6-ot alszol
Én nem igatán vágyom Bulgáriába, viszont a jó házassághoz hozzátartozik, hogy néha érvényesüljön a férj "akarata" is.
Kizárólag ezért vagyok hajlandó elmenni oda. Azért picit kíváncsi is vagyok.
Messze van még a 2007-es nyaralás. Lehet, hogy a drágám úgy beleszeret Görögországba mint én.Akkor pedig úgysem akar máshová menni.
A férj akarata...nálunk is érvényesül néha. Most én voltam soron háromszor egymás után Görögországgal, jövõre övé a választás, de az nem Görögország lesz, már tudom. Hát egy év kimarad...majd legközelebb.
Feltöltöttem erre a címre a 2004-es teneriffai nyaralásunk képeit, ha érdekel valakit:
Igazság szerint engem is hajt a kíváncsiság. Ahogy pedig a drágámat ismerem, 2008-ban vissza akar majd menni Görögországba. Nem hiszem, hogy annyira lázba hozza majd Bulgária. Csak a gyermek korát próbálja felidézni.
Lehet, hogy nem ide tartozik, de:
Ma voltam az utazási irodában. 8 %-al emelkedett az ár. De nincs visszaút. Befizettem végre a teljes összeget. Legközelebb egy összegben kifizetem a teljes díjat, akkor már nem emelhetnek. Csak az ember mindig arra gondol, hogy közbejöhet valami, és ha nincs befizetve a teljes összeg, kevesebbet veszít. Na ilyet nem játszom többet.
Szia Andra!A Balatonnál kezdenek az árak normális keretek közé kerülni.Sóstón van a család egész nyáron/kivéve a 2 hét Kréta/,csak én dolgozom mert valakinek azt is kell szóval 2 hatalmas lángos,2 fél liter kóla,3 palacsinta 1470.Szerintem nem lehet panasz.A horvátoknál fejben van probléma de majd rájönnek ha a németek is elmennek máshova nyaralni.
A horvátok nyeregben érezhetik magukat a magyarokkal szemben. A legközelebbi tengert náluk találhatjuk meg. A sok lüke magyar nem fogja bojkotálni õket azért, mert telhetetlenek. Úgy vannak vele, hogy fél nap alatt leérhetnek, akkor meg minek mennének máshová. Fõleg, ha 10 évente egyszer mennek nyaralni, vagy életükben elõször (és lehet, hogy utóljára) juthatnak el a tengerhez. Nem mindenki olyan szerencsés, hogy min. 2 évenként tengerparton nyaralhasson.
A pénzesebbek pedig továbra is a horvátokat választja, mert ugye, ha jó drága, akkor biztosan nekik való. Az ám a luxus, amivel villogni lehet.
Ne higgye senki, hogy sajnálom tõlük, errõl szó sincs. Õket sajnálom. Ami pénzt ott hagynak a horvátoknak, abból hány csodálatos helyet fedezhetnének fel a világon. De õk inkább lehorgonyoznak a szomszédban.
Én sajnos félek a repüléstõl, ezért nagyon "szûk" határon belül mozoghatok. De ezen belül is sok szép helyet lehet felfedezni, köztük az örök szerelmem, Görögország nagyobb részét is.
Persze, persze, néha a férjnek is engedni kell, vagy pedig nagyon ügyesen, észrevétlenül Görögország felé kell terelni a figyelmét.
Szerintem Bulgária sem lehet rossz hely. Ott is szépek a bulgár épületek, nekik is van egyedi stílusuk, a tengerpartja tényleg jó, puha, finom homokos, lassan mélyülõ vízzel, a szállásra meg úgy is csak aludni jár az ember.
Lehet, hogy nem egy Görögország, de így legalább majd a férjed is megnyuszik és többet nem kívánkozik máshova, csakis Görögországba.
Ilyen megfontolásból nem szoktam én sem elõre befizetni az összes pénzt az útra, mert sosem lehet tudni, hogy mi történik indulásig és így kevesebbet bukik az ember, ha bármi baj történne.
Az utazási kiállításon én is csak leelõlegeztem az utat és egy hónapja fizettem be a maradékot, de nálunk nem emeltek egy fillért sem, ugyanannyiért kaptuk. A Panoráma Tours nagyon korrekt cégnek tûnik.
Szia keke!
Ez tényleg jó ár ennyi kajáért. Úgy látszik most már kezdenek észhez térni a Balatonnál. Jó pár évvel ezelõtt volt, mikor átruccantunk Siófokra. Mindenáron gyümölcsöt akartam enni, mert épp azt kívántam.
1 db (!) almát egy százasért akartak adni, azt hittem elõször, hogy rosszul látok. De nem láttam rosszul, tényleg ennyi volt.
Persze, hogy nem vettem meg, pedig nagyon kívántam a gyümölcsöt.
Az ilyen vad árak miatt szoktak le az emberek a Balatonról, most meg próbálják visszacsalogatni õket. Ha maradnak a realitások talaján, akkor szépen lassan visszacsordogálnak majd a nyaralók, csak nehogy utána megint elszálljanak.
Én is nagyon féltem az elsõ repüléstõl. Biztos voltam benne, hoyg rosszul leszek és tök ciki lesz majd...de nem volt semmi, nagyon élveztem. Én már nagyon szeretek repülni, meg is szoktam, hiszen havonta repülök Bp-München között, de azért azt bevallom, hogy félek én is, hogy egyszer ez lesza végem (ha lezuhan a gép). A lényeg az, ha fent ülsz rajta, nem szabad erre gondolni, hanem ki kell bámészkodni, nézni a tájat fentrõl, vagy olvasni. Ha ki tudod valahogy kapcoslni a lezuhanastól való félelmed, akkor nagyon király!
Manapság annyi olcsó járat van, nagon sokat tud egy nyaraláson lendíteni, ha gyorsan és nem hulla fáradtan ott vagy valahol és így több helyre is eljutsz.
(Én most pénteken repülök haza Bp-re.)
A gyerkõcöm sem akar repülni, mindig attól fél, hgoy lezuhan a repcsi. Próbálom neki megmagyarázni, hogy sokkal nagyobb az esély arra, hogy a busszal történjen baleset, mint egy repülõvel.
Én már repültem, igaz szakközepes koromban, de én nagyon élveztem.
Gyönyörû látvány volt alattam a felhõ, felettem a szikrázóan kék ég, a napsütéssel.
Mikor este jöttünk haza, akkor nem volt felhõ és fentrõl látni az éjszaka kivilágított városokat, valami szuper látvány volt.
Én úgy vagyok vele, ha meg van írva, akkor tök mindegy, hogy mivel utazok.
Szerintem senki sem a repüléstõl fél, ezért ez elég hülye kifejezés. Hanem a lezuhanástól. Az igaz, hogy statisztikailag kevesebb az esélyed, hogy lezuhansz, mint egy buszbalesetnek...de ha lezuhansz, hát tutira halott vagy.
Nekem még van egy másik dilis elképzelésem is errõl. ha rövidebb ideig repülék, kevesebb esélyem van lezuhanni, mint ha tovább. Ez persze baromság, mert bármikor lezuhanhatok, de én mindig azt gondolom, hogy azért csak jobb, ha nem vagunk túl sokáig odafent, jobb nekem a földön. Ezért nem bírt eddiga párom rábeszélni egy tengeren túli utazásra. Azért egy 10-12 órás repülés alatt biztos én is félnék, ha éppen rámjönne. ....
Ez igaz, a gyerkõcöm is mindig ezzel érvel, hogy a lezuhanást tutira nem éled túl. Ebben van valami. De ki tudja, hogy egy busz balesetet pl. milyen állapotban élsz túl?
Van egy gyerekkori barátnõm, aki Amerikában él és õt nem zavarja a sok-sok órás repülés. Mármint nem fél attól, hogy lezuhan.
Azt mondja, hogy sosem szokott erre gondolni, mert akkor sosem ülne repülõre. Bár nehéz és sajnos nem mindenkinek megy ilyen könnyen, de tényleg így kellene.
A repülés maga csodálatos, nem zötyögsz, mint az autóban, vagy a buszon és gyönyörû a látvány odafentrõl. Na és persze mennyivel hamarabb ott lehetsz a célnál.
Én is szeretek repülön utazni,bár amig felnem száll addig izgulok,fent a levegöben meg nincs idöm félni vagy arra gondolni,hogy lezuhanunk Mert a látvány feledteti ezt az érzéseket velem A gyönyörü vattacukoros kinézetü felhök a táj...stb Egy alkalommal félek csak akkor amikor tenger felett repülünk,nem tudom miért van akkor rossz éezésem,de ilyenkor becsukom a szememet és csak akkor nyitom ki amikor már tul vagyunk a viz fölötti részen Andi
Nincs beírva úticél.
Mint régen a szoc üdülõk, egy az egyben olyan kinézetûek és ráadásul elég zsúfoltnak tûnik.
