Selyemakác (Albizia julibrissin), mimózafélék családjába tartozik.
A szubtrópusi öv északi határán Perzsiától Japánig õshonos faj. Az utóbbi 20 évben terjedt el hazánkban. Keleti hangulatú habitusa teszi különlegessé.
Azon ritka növényfajok egyike, amely Nyugat-Európában nem él meg, míg Magyarországon igen. Tõlünk nyugatra a hajtások nem tudnak beérni a hûvös nyár miatt.
Kecses, impozáns ernyõszerûen növõ fácska, estére összecsukódó mimózaszerû levelekkel, hosszú rózsaszín porzókból álló ecsetszerû virágokkal. Másodikéves korától a szabadba kiültethetõ, ekkor már elviseli a hazai teleket. Rendkívül gyorsan nõ, 3 éves korában már virágzik.
6-10 méteres, ernyõs koronájú fa. Júniustól szeptemberig több hullámban nyílik sokporzós lilásrózsaszín porzószálaktól borzas, díszes virágcsomói.
Védett, napos, meleg helyet kedvel, mérsékelten száraz talajt igényel.
Egyébként nem tartozik a magas árfekvésû növények közzé, inkább a helyigénye nagyobb.
Az akácot, már be is szerezted, vagy gondolkozol még rajta?
Ahogy a kisebb képet elnéztem, szép, terjedelmes fácska lesz belõle.
Ehhez pedig nagy kert kellene, nekem sajnos már ekkora helyem nem lenne.
Azon gondolkozom, hogy anyósomék kertjét is ki kellene használni de már így is elég furcsán néznek rám!
Kriszta!
Még nincs selyemakácom, a helyét keresem. Nekem is probléma az, hogy idõsebb korában elég sok helyet igényel, viszont elég alacsony. A szomszédban már van, most második éve van a helyén és bizony már most sem kicsi.
Ne vessétek a szememre, de a fenti növényt én sem azonosítottam be, de isteni a hangulata. Lassan le kell mondanunk a kertben virágzó növényekrõl itthon, maradnak a bentiek esetleg. Valamikor azt tanultam: ha luxus érzést akarunk csempészni a lakásba (és mi nõk persze hogy ) szerezzünk be virágzó növényt jól látható helyre. Ha jól sejtem nem a görög kultúrából tudunk ehez válogatni. Vagy valakinek ehez ötlete?
Már írtam, hogy az idén láttam elõször kivi ültetvényeket Görögországban. Eredetileg Kínából származik. Ma jelentõs mennyiséget termesztenek belõle Spanyolországban, Görögországban és Portugáliában is. Kivibõl egész ültetvények láthatók több helyen. A szõlõhöz hasonlóan mûvelik, avval a különbséggel, hogy a termõrészek ernyõszerûen vannak kialakítva, így a növények alatt haladva egyszerû a szüret, hiszen a termések belógnak az ernyõ alá, így nem kell a dús lombozatban keresgélni õket. Vannak teljesen fagyálló változatai, így senkinek nem kell lemondania, ha kertjében egy kúszó-csavarodó kivibokrot szeretne tartani, vagy inkább kettõt, mivel legtöbb fajtája kétlaki. Mivel termését mindig az adott évi hajtásokon hozza, a metszését nehéz elrontani.
A kivi egy hosszú életû, energikus növekedésû, csavarodó, tekeredõ hajtásokkal kúszó cserje. Akár 3 méter széles és 6 méter magas is lehet. Bõrszerû, majdnem kör alakú zöld levelei 15-20 cm átmérõjûek.Fiatal leveleit és hajtásait piros szõrzet borítja. míg érett levelei sötétzöldek és szõrtelenek, simák. A termést mindenki ismeri, ezért egy virágzó ágat választottam ide.
Csak Kréta szigetén õshonos a diktamosz nevû különleges gyógynövény, amit a chaniai piacon lehet kapni.
Sajnos errõl a növényrõl nem tudok semmi mást, pedig mint õshonos növény jó lenne róla valamit bõvebben tudni. Talán ha más nevét megtalálnánk elõbbre jutnánk.
Sziasztok!
Rebeka! Köszönet neked azért, amit a selyemakácról írtál. A nyár elején én vettem egyet, bár azon kívül, hogy nagyon megtetszett, nem sokat tudtam róla. A vásárolt növény kb. 20 cm magas, lágy szárú növényke volt. Az eladó elmondta, hogy szépen meg fog nõni, és az elsõ két télen takarást igényel, utána már nem lehet semmi baja. A nyaralásunk alkalmával, csak nagyon sok selyemakácot láttunk Görögországban. Gyönyörû a virágja és szép nagyra megnõ. Az itthoni példányom már több mint egy méter magas, de ha a beígért magasságot is eléri, még akkor sem lesz vele gond. Legalább nyaranta a saját udvarunkon is lesz egy kis görög "sziget".
Görögországban egyébbként az utak mellett rengeteg leándert láttunk és az biztos, hogy az itthoni példányaim, fele annyi virágot sem hoznak. Az itteni éghajlat nem kedvez igazán nekik.
Sok helyen árultak kicsi cserepekben tárkonyt, oregánót, bazsalikomot és mentát is. Ezek szabad földben, itthon is képesek megélni. ( A menta képes úgy elszaparodni, hogy a végén már irtani kell, nehogy átfusson más területére.)
A kinti virágokkal és fûszernövényekkel csak az a gondom, hogy túl hosszú az út ahhoz, hogy haza tudjuk hozni. De még ha ez megoldható lenne, akkor sem vagyok bennen biztos, hogy be lehetne-e hozni. Ti tudtok ilyen korlátozásról?
Nincs beírva úticél.
selyemakác újra
de már így is elég furcsán néznek rám!
Valamikor azt tanultam: ha luxus érzést akarunk csempészni a lakásba (és mi nõk persze hogy 
) szerezzünk be virágzó növényt jól látható helyre. Ha jól sejtem nem a görög kultúrából tudunk ehez válogatni. Vagy valakinek ehez ötlete?
Nincs beírva úticél.
