Szamothraki nevezetessége a pánhellén Nagy Istenek Tisztelete terén keresendõ. A föld alatti istenségek misztériumai, melyek az eleuziszi miszériumokkal jóformán egyenrangú nevezetességre emelkedtek, mondhatni világhírûek voltak. Még fejedelmek (Makedóniai Fülöp és Olympias) is beavatatták magukat, míg mások templomokat alapítottak a szigeten. Az Arsinoeról elnevezett kerek márványtemplomot, illetve a szamothrakéi istenségek dór ízlésû márványtemplomát, bennük olyan értékekkel és mûemlékkel, mint a szamothrakéi Nike-szobor (Niki szamotrakisz), melyet Champoiseau talált meg és a Louvre-ba vitt 1863-ban.
(Kabírok, ókori görög istenségek voltak, akik a hagyomány szerint pelaszg eredetûek voltak. Az anyaföld termékenységét személyesítették meg ezek az istenek és Demeter és Hermész személye körül csoportosultak. Jellegük idõvel megváltozott. Szamothrakéban csak két ilyen istennek hódoltak, a hajósok védõ istenei lévén, összeforrtak Castorral és Polluxszal.)
most ahogy lapozgatom az utikönyvem, közvetlen Thassos elõtti fejezet ír a szigetrõl. megfordult a fejemben, hogy ha anyagilag úgy jövünk ki, pár napra elmennénk oda is... Thassos - Kavala - Samothraké útvonal, és mondjuk 3-at aludnánk ott. a férjemnek még nem merem elmondani.
#1201842009-10-23 19:42:29 Válasz a #120169. hsz-ra
Szia Kissas!
Én ezt találtam, de még keresek.
Samothraki
az Égei-szigetek egyik legkeletibb szigete északon. 32 kilométerre található Alexandroupolis kontinentális kikötőjétől. Ez egy távoli, alulfejlett és félelmetes sziget, amit a Mount Fengari 1.611 méteres csúcsa ural. Állítólag innen nézte Poseidon a trójai háborút. A sziget fenséges hegyvidéki tájait távolsága védte meg a nyüzsgő turizmus pusztításától. Itt nincsenek éjjel nyitvatartó bárok és discok, Samothraki inkább a túrázók és a felfedezők szigete. Nyáron naponta közlekednek kompok és szárnyashajók Samothraki és Alexandroupolis között. Kompokkal Limnos szigetre és a szárazföldre; Kavala kikötőjébe is eljuthatunk. A sziget kikötőjétől kb. 5 km Hora, a központ. Ez Samothothraki legcsinosabb faluja - a macskaköves utcáknak és piros-csempézett házaknak egy teljesen érintetlen összeállítása, melyek egy völgyben rejtőznek, fenyőfákba burkolózva. A városból egy genovai vár romjai emelkednek ki. A sziget első üdülőhelye római idők óta a gyógyvizű forrásairól híres Loutra volt Kamariotissa-tól 14 kilométerrel keletre. Loutra egyik közkedvelt túraútvonala a Mount Fengari hegy csúcsáig vezet, melynek neve holdat jelent és legenda szerint ha telihold van, mikor eléred a csúcsát, egy kívánságod valóra fog válni. A sziget legnépszerűbb látnivalója a Nagy Istenek Szentélye, mely Mount Fengari keleti lejtőjén, épült egy kanyonban. Az elbűvölő folyóparti séták alkalmával felfrissülhetünk a közeli vízeséseknél hűvös, párás levegői által. A korai települések a Nagy Isteneket imádták a Kr.e. 10. században, akiket később a görögök Olimpiai Isteneiként említenek. Kr.e. 5. századig a Samothraki szentély az ősi Görögország egyik legfontosabb vallásos központja lett, amely sokakat vonzott ide, messziről zarándokoltak ide ... A szentély romjai máig őrzik azoknak a rejtélyes beavatási szertartásoknak és áldozatoknak a titkait, amelyeknek a szentély helyet adott egészen addig, amíg i.sz. 4, században a rómaiak a pogányságot betiltották. Az itt kiásott kincsek között megtalálták Samothraki "Winged Victory" -jét, (Nike istennő kr.e. 3.századból való márványszobrát) melyet a franciák fedeztek fel 1863-ban és jelenleg az egyik legmegbecsültebb kiállított tárgy a Louvre Múzeumban, Párizsban
#1202242009-10-24 15:04:53 Válasz a #120219. hsz-ra
Szia Kissas!
Nekem is tetszik, amit róla írnak. Lassan elkezdődik a nagy tervezgetés és a "hová menjek?" problematikája. Minden beszámolót és leírást elolvasok. Azért a legtöbb esetben a döntés az utazási kiállításra, vagy környékére marad.
De most először a zord téllel kell megkűzdeni. Állítólag kemény lesz. Majd meglátjuk. Aztán irány Samothraki. Most lesz az első, hogy valószínűleg saját szervezésű útra megyünk.
Jó tervezgetést! Josza
Samothraki zöldellő, hegyes és egy igen jól őrzött titok.
A Nagy Istenek Szentélyére kiváncsi maréknyi műértőn és tudóson kívül kevés látogató téved ide. A szentély egy Olimposz előtti (!) istenségcsoporthoz kapcsolódik, akikhez évszázodokkal az i. e. 700-ban bekövetkezett görög kolonizáicó előtt imádkoztak. A majdnem kör alakú sziget meredeken emelkedik az 1611 m-es (5236 láb) romantikus nevű Fengari (Holdhegy) csúcsáig. A legendák szerint Poszeidon isten innen nézte a görögök Trója elleni ostromának eseményeit. Fengari az Égei-szigetek legmagasabb csúcsa, beszámítva Kréta hegyeit, és akár április végéig hó boríthatja. A kikötő Kamariotissa, funkcionális és csak akkor kell életre, mikor a kompok és teherhajók ki-be rakodnak. Chora, a fő falu pirostetős házait és kikövezett keskeny utcáit egy bizánci torony maradványai koronázzák meg. A bohém nyári látogatók Therma-nál, a Fengari lábánál gyülekeznek. Itt néhány apró vendégházat, diófák alatti táborhelyet, egy hosszú kavicsos strandot és hegyi túraösvényeket találunk. A sziget meleg forrásaiban az idősebb görögök a fájdalmaik és szenvedésük enyhülését remélik.
Az Istenek szentélye: Bár, Palaeopolis-nál, az Istenek Szentélyének ásatása 1948-ban kezdődött, az olyan kincsek, mint a Szamotrakéi Niké szobra (jelenleg a Louvre-ban van) már 1863-ban előkerült.
azért én sem tétlenkedtem, igaz segedelemmel, de ezt találtam:
"Az Égei-tenger északkeleti térségét egy impozáns, hatalmas hegytömeg, a Saos-hegység látványa uralja.
Ez Aiolosz isten szigete, a kristálytiszta vízé, a kontrasztoké, a titokzatos és csodálatos helyeké.
alt
Homérosz azt írja, hogy Poszeidón a trójai háborút Szamothraki hegycsúcsáról figyelte. Beszámol a sziget három magas hegyéről és bozótjairól is.
Ma a szűz és érintetlen természetnek ugyanazt a képét élvezzük, mint amit az ókorban láthatott az erre járó ember - tölgyek, almafák, juharfák, cédrusok, szelídgesztenyefák, néhol az erdő fái találkoznak a part hullámaival. Kicsi folyók, vízesések, pici tavak, ahol ma merész turisták fürdenek a kristálytiszta vízben.
Nemcsak a tapasztalt hegymászók, hanem minden érdeklődő számára elérhető a Fengari, a sziget legmagasabb csúcsa (1624 m), a Sfendami (egy hegyi gyógyforrás), Katharia (a legnagyobb fennsík), Karia és Trahilati (két kivételesen szép tájkép).
A tenger nem csábít hagyományos fürdőzésre. De a kíváncsi utazó felfedezheti a sziget körül az érintetlen tenger csodáit.
Aiolosz ma is folytatja játékát a szelekkel - kegyetlenül fúj a szél az egyik oldalon (keleten), de a helyet ismerő halász talál szélcsendes helyet.
A Kipos-foknál
A Kipos-foknál
A sziget sejtelmes, csábító varázst áraszt, amit nem lehet leírni, muszáj meglátogatni. Misztikus légköre, történelme, hagyományai és természeti fensége megérinti a legtöbb látogatót ma is.
A vízözön mondája itt is ismert, a helyi mítosz szerint Deukaliont és Pürrhát megóvták a Kabirok Szamothraki hegyén.
A sziget a történelem előtti időktől lakott volt, az újkőkorszak óta. Az első ismert lakosok a kareszek. Később thrákok települtek ide.
Homérosz szavai szerint a sziget a mükénéi korszak óta ismert. De a régészek szerint az első görög telepesek i.e.800-700 között érkeztek.
A szigetnek az ókorban sok neve volt. Az ókori szerzők a következő neveket említik : Saos, Samos, Electris, Dardania, Aethionia, Leucosia, Leuconia, Meliti, de a görög telepesek ezeket már nem használták.
Szamothraki fontos földrajzi hely. A kereskedelem és a természeti javakban való gazdagsága következtében az ókorban kiemelkedő jelentőségű városállam volt, saját pénzzel és flottával.
I.e.491 és 480 között Szamothraki megadta magát a perzsáknak.
Az első déloszi szövetség idején, i.e.477-ben, a szövetség fennhatósága alá került. A peloponnészoszi háború ideje alatt a spártaiak hódították meg. Plutarkhosz szerint, mikor Liszandrosz hadvezér a szigetre érkezett, beavatták a kabir misztériumokba. A klasszikus kor idején is nagy hírneve volt a szamothraki misztériumoknak. Hérodotosz, Arisztofanész és más ókori szerzők méltatták.
A hagyomány szerint a szentélyben ismerkedett meg II.Fülöp macedón király feleségével, Olümpiával.
II.Fülöp és fia, Nagy Sándor nagy tisztelettel viseltettek a templom és a szertartások iránt, és bámulatos márvány emlékművekkel és ajándékokkal gazdagították.
Nagy Sándor halála után a Ptolemaioszok (egyiptomi) birodalmának része lett.
A római időben Szamothraki szabad volt.
Az i.e.1.sz. kezdete óta főtisztviselők, katonatisztek és kereskedők nagy számban utaztak Szamothrakira, hogy beavattassák magukat a kabir misztériumba.
Pál apostol i.e.49-ben, Neapolisz és Filippi felé tartó útján Szamothrakin is keresztülutazott. Lehetséges, hogy a kora keresztény templomot, aminek a romja az ókori kikötő sarkában van, az apostol párszáz követője építette.
Hadrianus császár i.u.123-ban meglátogatta a szigetet.
A 4.sz. után - mikor a kereszténység terjedésével a misztériumokat betiltották - Szamothraki elszigetelődött és hanyatlani kezdett. A lerombolt emlékművek anyagából házakat építették.
A szigeten jelentős népesség élt a bizánci időkben. A 8.sz.-tól és az utána következő időktől a szlávok és szaracénok gyakran megtámadták a szigetet, amitől a lakosság száma csökkent.
A 14.sz.-ban bekövetkezett a törökök támadása.
1430-ban Szamothrakin a genovai Gattilusi család uralkodott. A tornyok - Hora, Paleopoli és Fonia - tanúsítják, hogy a földesúr megerősítette a sziget védelmét.
A sziget urai cserélődtek, a genovaiak után törökök, majd velenceiek lettek, végül 1479-ben végleg török uralom alá került.
A görög forradalom előestéjén a sziget lakossága fellázadt a törökök ellen. Kegyetlen megtorlás lett az ára. 1821.szeptember elsején a törökök partra szálltak, hatalmas vérfürdőt rendeztek és kifosztották a szigetet. Százakat mészároltak le és sok, mindkét nembeli lakost eladtak rabszolgának, többek között a később „Öt szent mártír” néven ismert embereket.
A hagyomány szerint csupán egy híres orvos és 33 család élte túl a vérfürdőt.
A törökök Konstantinápolyba vittek öt túszt, hogy felvegyék az iszlám hitet. Néhány évvel később, 1835-ben, visszatértek a szigetre és visszatértek a keresztény hitre. Megtorlásul a törökök megkínozták és kivégezték őket 1835. április 6-án Makrinál. Az ő emléküket ünneplik Szamothrakin, Makriban és az Athosz-hegyen a Húsvétot követő vasárnap. Az öt mártír emlékéről szóló egyházi éneket 1843-ban írta egy szerzetes.
Később néhány lakos érkezett Lemnosz, Imvrosz, Thaszosz, Leszbosz szigetekről.
A sziget a török uralom alól, a környékhez hasonlóan, 1912-ben szabadult fel.
1918-1922 között sok menekült érkezett Kis-Ázsiából. 1951-ben a lakosok száma 4258 volt, de azóta folyamatosan csökken, ma 2800.
A Nagy Istenek imádata prehellén eredetű, és korábbi, mint a görög telepesek (kb.i.e.700) letelepedése.
A szentély mindig fontos pánhellén vallási központ volt, vallási súlya olyan nagy volt, hogy úgy hívták, az északi Égei-térség Délosza. Jelentősége hasonló, mint Démétér és Perszephoné tisztelete Eleusziszban.
Tisztelet és védelem övezte a római korban is, egészen a i.u.4.sz.-ig. a kereszténység hivatalossá tételéig. I.Theodosziusz császár tiltotta be a misztériumok szertartásait.
A Nagy Istenek tiszteletére tartott szertartásokon és misztériumokon bárki részt vehetett, bárki lehetett beavatott, függetlenül társadalmi helyzettől, kortól, nemzetiségtől.
A látványos vallási felvonulásokkal egyetemben igazi „népünnepélyt” is rendeztek.
A királyok kedveztek a szentélynek, márvány szobrokkal és ajándékokkal gazdagították.
Az istenek tiszteletét és a szertartást a „Kabirok misztériumának” hívták, ami nagyon népszerű volt abban az időben.
Axierosz istennőt imádták, akit a görögök Démétérként azonosítottak. Ő Kadmosz lánya, egyike a Kabiroknak (ókori görög istenségek, akiket a hellének közkeletű hagyománya pelazg, azaz belföldi, ősi görög eredetűeknek tartott, de akik csaknem kétségkívül sémi eredetüek).
A két démon, a Kabirok (két isteni származású fiútestvér), két alvilági istenség (az egész világ istene és házastársa, Axiokerszusz és Axiokersza) ugyanehhez a vallási mondakörhöz tartoznak.
Kadmilusz vagy Kadmosz, a termékenység istene, akit Hermésszel azonosítottak, szintén az az istenek csoportjában található.
Kadmosz, mikor Európét kereste, a szigeten találkozott Harmoniával, akit elrabolt, majd feleségül vett.
A misztérium fénypontja Kadmosz és Harmonia szent nászának színpadi megjelenítése volt
A szigetre érkező görögök átformálták a kultuszt, az változott az idők folyamán.
Ezenkívül a Nagy Istenek csoportjába tartozott Athéna, Aphrodité és Démétér.
A Nagy Istenek Szentélye a sziget északi partján található, Paleopolis falunál. Emlékeztet minket Delfi látképére. Egy völgyben van, kiszáradt patakmeder osztja ketté. Körben olajfák és oleanderek.
A Nagy Istenek Szentélye
A Nagy Istenek Szentélye
Egy épület a Nagy Istenek Szentélyében
Egy épület a Nagy Istenek Szentélyében
Francia régészek kezdték meg a feltárásokat.
A látogatót megérinti a hely szentsége.
Épületek egész sorát - romjaikat - láthatjuk, amik az egykori vallási tevékenységről tanúskodnak.
A fő épületek : Arszineion, a legnagyobb görög tholosz (a padozatából kiálló két szikla biztosan a görögök előtt időben is áldozatok bemutatására szolgált), Temenosz, a templom, a Szent kerület, Felajánlások háza, a Nagy Istenek oltára, színház, oszlopcsarnok, Niké kútja (a szobor egy díszkút medencéjében márványból faragott hajóorron állt), temető, II.Ptolemaiosz kapuja (i.e.258-280)., Anaktoron (az első fokú beavatások színtere).
A múzeumban
A múzeumban
A múzeum az ásatási terület tőszomszédságában áll. A belépőjegy mindkét helyszín megtekintésére érvényes.
A középkori tornyok fontos tanúi a késő-bizánci építészetnek.
A Fonias folyó torkolatánál egy különálló torony áll.
Hora nyugati részén, a domb tetején áll erődítmény. Ez a hely talán a 10.sz. végén lett megerősítve, a kalózok támadásai ellen.
Paleopolisnál a Gattiluzi-torony néven ismert maradvány : három torony épült az impozáns, sziklás dombon a kikötő mellett.
Az ókori épületek köveit használták fel az építéshez.
A Gattilusi-torony
A Gattilusi-torony
12 kicsi település van a szigeten. A főváros Hora, a kikötő Kamariotissza. Egyéb falvak : Paleopoli, Xeropotamos, Therma, Prophitis Ilias, Laccoma, Alonia, Karyotes és Ano Meria.
A lakosok fő megélhetési forrása a mezőgazdaság, állattenyésztés, halászat, és a fafeldolgozás. Az utóbbi években kezdett fejlődni a turizmus.
Kamariotissza
Kamariotissza
A festői és hagyományos falu, Hora, amfiteátrumszerűen épült bele a hegybe. Nagyszerű a kilátás a tengerre.
Elvarázsolja a turistát a szűk, kövezett utcáival, kávézóival, tereivel, pékségeivel, folklór múzeumával, házaival, szőlőlugasaival, a lépcsőkön és a balkonokon nyíló virágaival, valamint hagyományos népitáncával.
Hora
Hora
Hora
Hora
Therma faluban gyógyfürdő működik.
Thermától keletre található a kemping. Szálláshelyek mindenféle kategóriában léteznek.
Nekem a samothraki Nike szobor keltette fel a fantáziámat (Louvre). Az amatőr régész Charles Cahmpiosan 1863-ban találta meg a 2,75 m magas, fej, és kar nélküli márványszobrot. A hellenisztikus művészet rodoszi iskolájának remeke, mely eredetileg természetes sziklák és márványlépcsők közt egy forrásépület (?) fő szobordísze volt. Az Istennő hajóorom előtt ál, amint repülve ép földet ér.
Előrenyújott jobb kezét az új ásatások hozták napvilágra.
Állítólag a Rolls Royce orrdísze is ezt a szobrot mintázza, ill. a Nike sportmárka is. Görögországban egyébként több Nike szobor létezik.
#1202622009-10-25 10:11:16 Válasz a #120261. hsz-ra
Remélem azért valami másolatot csak kiállítanak a szigeten is és nem kell Párizsba mennem, hogy lássam, de ha más nincs és minden jól megy akkor talán mert a remény hal meg utoljára
Nincs beírva úticél.
Samothraki
%25202.jpg)
