Üdv újra itt!
Én is nagyon várom a fotóalbumot, de tudom, még várni kell Jox-ra.
Azt szeretném kérdezni Tõled, hogy hol is van pontosan Skala Fourka? Addig tudom, hogy Chalkidiki, de azon kívül...? Kassandra félsziget? Vagy nem a 3 nyúlvány egyikén, hanem feljebb?
A másik kérdés, hogy a szállást irodánál foglaltátok? Sosem láttam még ezt a helyet utazási irodák ajánlatában.
Szerintem nagyon kevés az állandó lakos, fõleg nyaralók lakják.
Rengeteg a kutya, látni, hogy van gazdájuk, de szabadon jönnek-mennek. Sok a girhes macska, akiket megpróbáltunk kicsit meg hízlalni. Jobban szeretik a kalamarit, mint én. A magyar kosztot is kedvelték.
Tiszta és nagyon szép hely. A partot rendszeresen takarítják, fentebb már írtam a strandról.
Körbe jártuk a félszigetet. Borzalmas volt látni a tûz nyomait. Volt ahol még füstölgött a hegyoldal. Kb 4 km-re volt Skala Fourkától. Az elsõ napokban tele volt pernyével a víz, fõleg a vihar után. Sajnos a kiégett részekre nem ért el az esõ. Valószínüleg még mindig õrködnek a tûzoltók.
Fakultatív programot csináltunk magunknak: Sarti, Meteora, Tassos, Asprovalta, Vrasna. Athént kihagytuk, mert nagyon elfáradtam az 1250 km-en is, a fõváros pedig oda-viszza legalább 1500 km.
Skala Fourka a Kassandra félszigeten van, Kassandria és Kalandra között, a nyugati oldalon.
A szállást irodánál foglaltuk. Ahogy utólag megtudtam, rendkívül olcsón. 4-en voltunk egy 6 fõs apartmanban 14 napot 151000 Ft-ért. Volt egy magyar család, akik 5-en jöttek, egy hétre 140000 Ft-ért. Õk egy budapesti irodánál foglaltak szállást, semmi féle felvilágosítást nem kaptak a helyrõl. Mi szerencsések voltunk, mert szinte mindenre kaptunk választ az irodától.
Kicsit féltem, mert még én sem hallottam a helyrõl elõtte, de kellemesen csalódtam. Az udvarban 6 épület volt, az egyikben volt a recepció, bár, étterem, az emeleten a személyzet lakott. A mi épületünkben 6 fõs apartmanok voltak, összesen négy. Ahogy elnéztem a többi is ilyen volt. Vasárnap kivételével, minden nap takarítottak, heti két törölközõ csere, egyszer ágynemû csere. A kert szépen volt parkosítva. Kicsi játszó sarok a gyerekeknek a bár mellett, hogy a szülõ frappézás közben is láthassa a csemetéjét. A parkolás okozott némi gondot az elején. Igaz, hogy van egy nagy parkoló kb. 80 m-re a katalógus szerint, de ott kevesen parkoltak. Szerencsére nekünk mindig volt helyünk a szállásunk elõtt, így épségben maradt az autó a vihar után is. A parkoló körül voltak fák, egy kidõlt, és ahogy a szerencsénket és a férjem parkolási szokásait ismerem, a mi autónk alatta lett volna.
Most tartok egy kis szünetet, mert mennem kell a lányomért.
Fúú, az elég közel volt már hozzátok! Még jó, hogy mire mentetek, eloltották a tüzet. Biztosan szörnyû látvány lehetett.
Azért érdekes, hogy mennyi kóbor kutya van Görögországban. Mi is láttunk egy párat, de érdekes módon nem voltak tolakodóak a kutyuk.
Pont beszéltük, hogy milyen kis rendesek, mert oda jönnek, kunyiznak a szemükkel, aztán ha nem adsz nekik, vagy nem foglalkozol velük, már mennek is tovább. Igazán kis disztingváltak.
Bár egyszer rám tapadt egy kutya. Reggel mentem a pékségbe és tisztes távból követett sokáig.
Azért érdekes, hogy mennyi kóbor kutya van Görögországban. ....
Ez általános tévedés. Görögországban jóval kevesebb a kóbor állat, mint mondjuk nálunk. Az viszont tény, hogy más szemléletmódú az állattartás, mint itthon. Kicsit szabadabb. (Bár ott is láttam lácra vert, házõrzõ kutyát )
Két példa:
Magyarországon, nem kötelezõ egyelõre az állatok megjelõlése chippel vagy tetoválással, így ha valaki megúnja kis kedvencét, egyszerûen ott felejtheti egy buszmegállóban, vagy csak úgy az út szélén. Ha az állatkának szerencséje van rátalál egy jobbérzésû ember és beviszi egy menhelyre. A gazda megtalálására semmi esély, ha csak nem jelentkezik véletlenül magától az elkóborolt állat tulajdonosa.
Ezekre az állatokra tényleg illik pl. a kóbor kutya elnevezés, ugyanis nincs gazdájuk.
Görögországban más a helyzet, ott minden állatot el kell látni chippel (uniós elõírás), így ha egy állat messzebb sétál, mint szokott és ezt észreveszik a rendõrök (járõrözés közben egy olyan állatot találnak, amelyiket nem ismernek), akkor a chip segítségével nagyon gyorsan azonosítják a tulajdonost és visszaviszik hozzá az állatot, majd kemény pénzbüntetést szabnak ki rá. Nem is nagyon látni igazi kóbor kutyát kint, mint Csutek is írta, szinte mindnek van nyakörve és gazdája.
Ilyen keresgélõ kutyacsordát szinte minden nagyobb üdülõhelyen látni.
No de, hogy ne csak OFF-oljak.
Csutek valóban olcsónak tûnik a szállásotok, fõleg annak tükrében, hogy a Kassandra-félsziget árfekvése magasabb, mint a Sithoniáé. Úgy tudom ezt annak köszönheti, hogy több ott az angol, német, holland, stb fizetõképesebb vendég, mint mondjuk Sartin. Ti is így láttátok?
Tény, hogy zömében németek és angolok voltak a vendégek.
Az árak jóval magasabbak, mint Sartin vagy Asprovaltában. A kacat árusoknál a törölközõ 7 EURO volt, míg Asprovaltán 5. A férjemnek kerestünk nyakláncot Fourkán 158, Asprovaltán ugyanaz 136 volt.
De helyben is nagy különbségek vannak. Az egyik pék 60 centért adta a fél kilós kenyeret, míg a másik fele akkora veknit adott ugyan annyiért.
Az olcsóbbik helyen 10 EURO volt 1 kg baklava, míg a másik 12-t kért érte.
Lehet, hogy a szállás olcsó volt, de egyéb téren sokkal többe került a nyaralás, mint egy magyarok által sûrün látogatott helyen.
Nem akarom fájdítani a szívedet, de én még 3 euróért is láttam törölközõt, persze ezt már azután, miután már vettünk magunknak.
De ott tényleg jó drága az élet. Pedig, ha csalogatni szeretnék a túristákat, akkor ez nem jó politika. Vagy lehet, hogy pont nem akarnak túristadömpinget és épp ezért tartják magasan az árakat?
feketefelhõ, kössz a tájékoztatást, ezt nem tudtam. Arra nem is emlékszem, hogy a vrasnai kutyáknak volt-e nyakörv a nyakán, annyira nem figyeltem meg õket.
De tény, hogy mind egytõl egyig nagyon békés volt és nem volt egyik sem pofátlan.
Andra!
Nem hiszem, hogy nincs szükségük a turistákra. Az egész település egy nagy apartman. De õk nem ismerik azt a mondást, hogy "jobb a sûrü fillér, mint a ritka forint.
Nagyon furák voltak az emberek. Nem olyanok, mint amilyenekkel elõtte találkoztam.
Kicsit fura érzés volt, hogy amikor bementünk az egyik üzletbe, az eladó folyton a sarkunkban volt. Keresgéltünk suveníreket a családnak miközben sasszemmel figyelt bennünket. Nem kérdezte, hogy segíthet e valamiben. Azt hittem, hogy kifelé menet átkutatnak bennünket, hátha elemeltünk valamit.Viszont mikor átugrottunk Sartira, ott az eladó nyugodtan pakolgatott ki az utcára(épp nyitásra értünk oda), hagyott bennünket nézelõdni és válogatni. Csak egyszer jött oda hozzánk, de mondtuk, hogy boldogulunk, így folytatta a munkáját. Rögtön ott is hagytunk vagy 50 EURO-t.
Hát így vásárolgatni tényleg nem lehet felelmelõ érzés. Itthon is utálom, mikor a sarkamban vannak, nem lehet úgy nyugodtan vásárolni, ha közben bûnözõnek néznek és vizslatják minden léptedet.
Ezt eddig még Görögországban nem tapasztaltam szerencsére. Tényleg fura lehetett.
Hát, egy tapasztalattal több. De azért összeségében nézve nem volt rossz, ugye?
Ilyet csak egy helyen tapasztaltam. Nem tudom miért féltették tõlünk a márkás kínai termékeiket, amiket itthon sokkal olcsóbban is megkephatnék, ha kellene. Érdekes, hogy az ékszerboltban hagytak nyugodtan nézelõdni, néhány perc elteltével az eladó darabonként mutatta meg a láncokat, ami érdekelhet bennünket.
A tenger és az egyébként barátságos emberek kárpótoltak mindenért. Szerettem ücsörögni a parton és körbe nézni. Szemben látni lehetett az Olympost(naplementekor gyönyörû volt, máskor nem igen látszott), mögöttünk pedig a bájos kis mediterrán falu. Senki nem rohant, rajtunk kívül. Hangoskodni is csak szlovákokat hallottunk egyszer. Esténként behallatszott a szobánkba a tenger zúgása. Jó volt elalvás elõtt azt hallgatni, nem pedig a traktorok pöfögését, vagy a motoros srácok õrjöngését. A jót nagyon hamar meglehet szokni.
Valahol már említettem, hogy a görögök mennyire szeretik, ha legalább megpróbálunk pár szót mondani az Õ nyelvükön. A barátnõm angolul, a lánya németül tud, én oroszul. Vittem magammal utiszótárt, hogy alapvetõ dolgokat megértsek. Rendszeresen görögül köszöntem, ha kérni szerettem volna valamit, megpróbáltam görögül. Itt az eredménye:
Említettem már, hogy minden nap takarítottak az apartmanban.
Az elején állandóan összehajtották a lepedõt és a pokrócot, az ágy végére. Gondolom aki paplanhoz van szokva, tudja micsoda tortúra összehozni egy normális takarót ezekbõl a hozzá valókból. Ha korán jöttek, elõfordult, hogy még nem ágyaztam be. Elkezdték volna hajtogatni. Elég volt intenem a fejemmel, hogy békén hagyják. A barátnõmék akárhogy beágyaztak, mindig összehajtották, amint hátat fordított nekik. Ha kirándultunk, az ágyunk érintetlen, míg a barátnõmék ágynemûje szépen összehajtogatva az ágy végében.
A másik példa, hogy ha vásároltam, mindig szépen becsomagolták. A barátnõmék meg arra panaszkodtak, hogy mindent csak behajítanak egy szatyorba. Hozzá teszem, a férjem és én, idõnként külön utakon jártunk.
Nekem ez is azt bizonyítja, hogy néhány esetlen görög szó, milyen jó hatással van a helyiekre.
Úgy gondolom, hogy Jox még sokára ér haza. Ízelítõként megmutatnám Fourka strandját.
Van egy keskeny homokos sáv(2-3 m), azután jön az 5-10 méternyi kavicsos, köves rész, amit újjabb homokos rész követ.
A háttérben látszik egy golyófej(az vagyok én), ott kb a vállamig ért a víz. Csodaszép halakat láttam "búvárkodás" közben.
Látni a képen két kék pontot. Eredetileg 6-8 ilyen képzõdmény volt(mûanyag ásványvizes üveg). Ezzel jelölték azt a sávot, ahol cipõ nélkül is be lehetett menni, de sajnos a vihar elmosta a többit, ráadásul a kövek is visszakerültek a bejáróra. Szerintem minden évben eltakarítják az útból a süni telepeket.
Azt bizonyára látjátok, hogy milyen tiszta a víz.
Bocsi, hogy olyan ritkán jövök, de millió a munka az ÁFA átállás miatt, de ahogy tudok jövök és kíváncsi vagyok mindenre, amit leírsz.
Azt én is tapasztaltam, hogy értékelik, ha egy-két szót beszélsz görögül. EGyszer Vrasnán az egyik boltban az eladó magyarul köszönt el tõlem, én meg görögül tõle és ezen jót nevettünk.
Vagy pl. a sült kukoricásnál is, én görögül köszöntem meg, a nõ meg magyarul és ezen akkor is jót derültünk.
Azért õk is próbálnak kedveskedni azzal, hogy egy-két alapvetõ szót magyarul mondanak. Nem tudom, de nekem még soha nem volt panaszom a görögökre.
Látom, gyönyörû szép volt a part, kristálytiszta volt a víz is. De jó lenne most ott lenni!!!! És tömeg sem volt.
Ti legalább tényleg csendes helyen voltatok. Képzelheted nekünk milyen volt nem a tenger csobogását hallgatni az apartmanban, hanem a motorok zaját. Mikor nálunk is csend volt úgy 1 percig, olyan jó volt hallani a tenger morajlását.
MÁr nagyon várom a képeidet, nagyon kíváncsi vagyok erre a helyre.
Én már tervezem a jövõ évi nyaralásunkat. Lehet, hogy most is valami ismeretlen helyet keresek.
A tengerparti képet utólsó nap csinálta a párom, amikor már viszonylag kevesen voltak. A csúcsidõben sem lehetett 10-15 fejnél többet látni a vízben. Az a part ahová mi jártunk, talán ha 150 m-es szakasz volt, csak azok jártak oda akik mellette laktak. Volt két hatalmas strand, de az sem volt túl zsúfolt.
Nincs beírva úticél.
Addig tudom, hogy Chalkidiki, de azon kívül...? Kassandra félsziget? Vagy nem a 3 nyúlvány egyikén, hanem feljebb?
)
Mikor nálunk is csend volt úgy 1 percig, olyan jó volt hallani a tenger morajlását.
