Ha itt vagy még akkor kicsit írhatnál nekem a görög felsõoktatásról!
Olyanokra gondolok hogy mennyi egyetemük van? Milyen az oktatás? Külföldi hallagatókat mennyire fogadnak szívesen?
Pénzbe kerül, v támogatja az állam??
Sajnálom ami most veled történik.
Én a gyászruhát sem szeretem. A gyászt szerintem magunkban hordjuk, teljesen feleslegesnek tartom a külsõségeket. Ismerek olyat, aki alig várta, hogy a hozzátartozója jobblétre szenderüljön, mégis egy évig hordott fekete ruhát és zokogott ha a rokon szóba került.
Az ilyen dolgoknak semmi értelme, fõleg ha egy távoli rokonról van szó, akit 10 évenként egyszer ha látunk.
Néhányan most biztosan megbotránkoztok azon, amit leírtam, de én így érzek. Joga van mindenkinek a maga módján gyászolni, nem szabad tradíciók miatt erõszakot tenni a lelkén.
Csutek, én nem botránkozom meg egyáltalán, én is pontosan így gondolom. Amúgy sem szeretem az álszent embereket.
De hát ott más világ van, más szokások, amit mi talán nem érthetünk meg. Az ilyenek miatt nem menne nekem a kinti élet.
Most látom csak mennyi mindent írtatok!!! Látom jókor csöppentem bele ebbe a fórumba! Száz szónak is egy a vége,én nem azt írtam nektek,hogy a görög emberek rosszak,bunkók,mogorvák,csak a saját tapasztalataimat osztom meg veletek. Ebbe beletartozik a negatív oldal is. Képzeljétek,volt már,hogy annyira ideges voltam a páromra,hogy szabályosan fölpofoztam! És mégse ütött vissza,nem dobott ki,nem veszekedett. Látjátok a full-temperamentumos emberek között van ilyen is,mint a párom. Van,hogy elõveszem a magyar káromkodási szótáramat,és kapásból belemagyarázok az anyósom arcába.Általában sose hagyom magamat,valószínüleg ez az oka annak,hogy még mindíg ott élek velük. Amúgy én már gyerekkoromban is azt mondtam,hogy ha valamit nem próbálsz meg,sose fogod megtudni,sikerült-e.... Így voltam én akkor is ezzel,mikor kiköltöztem. Kockázat nélkül nincs siker ugye? És megérte azt mondom.Ne tudjátok meg,hogy annak idején mit kaptam a saját családomtól is emiatt.... Majdnem ez a tíz év kellett hozzá,hogy lássák,nincs igazuk,jó helyre vittem a gyerekeket,jól élek. Most már édesanyám is kijár hozzám,veszek repjegyetneki,és salonikibe elé megyek. Úgyhogy mindenkinek ajánlom,aki bevállalós típus,az a lényeg,hogy normális munkát találjon az ember,a többi jön magától. Barbie
Na igen,ez a hülye gyászolás!!!!! Azt se tudom ki volt ez az ürge,nemhogy még sirassam is! Ha most látnátok,halálra röhögöm magamat kínomban. És én hogyan növesszek szakállt,meg hova? Meg ekkora marhaságot,hogy böjtölni kell... Hát én úgyis eszek az tuti. Nehogy már ezek a "malakasz-ok" mondják meg,mit csináljak!! Ki vagyok akadva rendesen,mert a tíz év alatt senki nem halt meg,se közeli se távoli rokon. Mondjuk az édes kicsi anyósom siethetne.....Ennek a hapsinak meg pont most kellett elpatkolnia karácsony elött??? Ilyenkor én jó kis magyar töltött káposztát,rántott halat,halászlevet szoktam csinálni...... Na de majd a barátnõméknél megcsinálom titokban,és ott eszünk a gyerekekkel...... Ekkora kiba.......ást de nem????
Szerintem, aki Hajdúszoboszlóra jön nyaralni az is csak annyit lát, hogy milyen szuper és nyugodt hely. Ha itt lakna azt is látná, hogy évek óta 200 Ft körül van a kenyér, a zöldséget megtermeljük, de ha mégis a piacon kell megvenni kétszer annyiba kerül, mint a budapesti Nagycsarnokban. Az emberek szörnyen önzõek. Mint már egyszer írtam, ha megdöglött a csirkém, a szomszédnak legalább kettõ pusztuljon.
Biztosan megtudnám szokni a görög mentalitást is, ha ezt kibírom.
Tudom, hogy a görög embereknek is van jó oldaluk. Számomra nagyon fontos a család és a gyerek. Ez náluk is így van. Én a férjemmel mennék ki, ezért nem kellene egy teljesen új életszemléletet megszoknom, mert a drágámmal mindenben közösen döntünk. A szomszédok rosszindulatához meg már teljesen hozzászoktam.
Szia "rekuc"! A legnagyobb egyetem város thessaloniki,õt követi athén. Thessalonikiben rengeteg egyetem,fõiskola van,szinte minden szakirány-ágazat megtalálható. Sulikról bõvebbet nem tudok,de él itt Vrasna mellett két magyar fiatal lány,akik jelentkeztek egyetemre salonikibe,nem tudom milyen szakra.Lényeg az,hogy abba is hagyták,mert hiába voltak magyarban szín ötösök,hiába vizsgáztak angolból középfokúra,mégis az egyetemen csak görögül mondtak mindent,a tanterv is ottani minta,nem eu-s.A bejárás sem volt megoldható számukra,a saloniki-i kollégium meg nagyon drága. Semmibe vették õket az egyetemen,mindíg azt vágták a fejükhöz,hogy gyorsabban tanuljanak görögül,és zárkózzanak föl. Ezt a két leányzó nem bírta és abbahagyták.Most egy bárban dolgoznak,de egész jó életet teremtettek maguknak. Õk se akarnak már hazajönni,csak látogatóba. Barbie
REKUCNAK- üzenem,hogy egyébként minden külföldinek fizetõs a felsõoktatás,csak ha jól szerepelsz,és már vagy másodéves,akkor esetleg pályázhatsz ösztöndíjra. Barbie
Ne bántsd az anyósodat! Én is csak a halála után jöttem rá, hogy mennyivek könnyebb volt az életünk, amíg velünk volt.
A férjem 44, én 40 éves vagyok. Apósom mégis úgy kezel bennünket, mintha gyerekek lennénk. 15 év alatt 4 hét szabadságot engedélyezett magának a párom. 2 hete áll a bál, amiért jövõ nyáron is el szeretnénk menni nyaralni. Mi gyûjtögetjük a pénzt a nyaralásra, de úgy gondolja, hogy ez neki nagyon sokba kerül. Mindenbe beleszól. Lassan unokáim lesznek, de még mindig nem dönthetek a saját életemrõl. A lányom 98 %-os tesztet írt. Ahelyett, hogy megdícsérte volna, alaposan leszúrta, amiért nem lett 101 %-os.
Szerinte, aki gazdálkodik, annak nincs ideje és joga a pihenésre. Mióta Anyósom meghalt, éjjel nappal készenlétben kell állni.
Nem kell egy másik országban élni ahhoz, hogy elnyomva érezd magad.
Csutek!! Tévedés! Én nem elnyomva érzem magam,csak mpst pontosan az a helyzet állt elõ,amirõl írtam nektek. Ilyen hülye hagyományoktól,és még hülyébb szokásoktól a falra mászok. Nézd,az az anyós,aki még mielött megismert volna azt terjesztette rólam a faluban,hogy " a fiam összejött egy magyar k......val" - az nem szeretetre méltó nálam. De hagyjuk,nem akarok vitát nyitni,inkább valami kellemes témában írjatok,írj te is. Még egy darabig itt vagyok,aztán megyek aludni,mert már negyed tíz van. Barbie
Ismerõs a helyzeted Barbie! Az én megboldogult anyósom mielõtt megismert, fût-fát mondott rám. 10 évi házasság után viszont azt mondta, hogy más menyt már nem tud elképzelni a fia mellett. Mégis úton-útfélenb belém kötött.
Ezzel csak azt mondom, hogy lehet, hogy gonosznak tûnik, de csak a felét adja annak, amit a család férfi tagjaitól kellene elszenvedned, ha Õ nem lenne.
Nincs beírva úticél.
