Στίχοι: Αντρέας Μπονάτσος
Μουσική: Αντρέας Μπονάτσος
Πρώτη εκτέλεση: Καίτη Γαρμπή
Ποια είναι αυτή
που μες στα μάτια σε κοιτάζει
σαν αράχνη σ' αγκαλιάζει
κι ονειρεύεται μαζί σου μια ζωή
Ki Ő?
Aki így néz a szemeidbe,
s aki úgy ölel át téged, mint egy pókháló,* és közös életről álmodozik veled?
*/szerintem ez inkább MAGA a PÓK!
és kedvenc angol-görög szótáram is ezt hozta ki a pókhálóra:
spider's web ιστός αράχνης.
Ποια είναι αυτή
που για χάρη της μ' αφήνεις
να πονάω στης μοναξιάς
τη φυλακή
Ki ő?
akinek a kedvéért elmész tőlem,
hogy én szenvedjek
a magány börtönében?
Αυτή
μου κλέβει απ' τα χέρια τη ζωή
αυτή να καταλάβει δε μπορεί
αυτά που έκανα εγώ για σένα
Ő,
ki ellopja kezemből az életet
megérteni ő nem képes
mindazt, amit én megtettem érted
Ποια είν' αυτή
που με τρομάζει και με απειλεί
δεν έχει το δικαίωμα αυτή
να κάνει τέτοια αγάπη ένα ψέμα
Ki ő?
hogy ijesztget és fenyeget engem
neki nincs hozzá joga
hogy megélje ezt a szerelmet, hazugságban
Πες της να φύγει
αν έχεις μέσα σου ψυχή έλα εδώ
εσύ που με 'λεγες το άλλο σου μισό
αργοπεθαίνω μακριά σου, σ' αγαπώ
Mond neki, hogy menjen el
s jöjj vissza hozzám, ha van lelked
hiszen a másik feled vagyok; azt mondtad nekem!
Messze - tőled távol -, lassan meghalok... Szeretlek!
Ποια είναι αυτή
κάθε χτύπο σου μετράει
σαν Θεό της σ' αγαπάει
κι ανασαίνει απ' το δικό σου το φιλί
Ki ez a nő?
aki szíved minden dobbanását számolja,
aki Isteneként imád téged
és aki magába szívja éltető csókodat?
Ποια είναι αυτή που θα σε πάρει από μένα
με το έτσι θέλω απ' τη δική μου αγκαλιά
με ποια φωνή το σ' αγαπώ θα λέει σαν ψέμα
και με ποιο στόμα θα σε πνίγει στα φιλιά
Ki ez a nő, aki elragad majd tőlem
az ölelésemből, "csak", mert úgy akarja?
Mily hangon mondja majd mint valami hazugságot: "szeretlek"?
És milyen ajkakkal fojt majd téged csókjaiba?
Ποια είναι αυτή
που για χάρη της μ' αφήνεις
να πονάω στης μοναξιάς
τη φυλακή
Ki ő?
akinek a kedvéért elmész tőlem
hogy én szenvedjek
a magány börtönében
Αυτή
μου κλέβει απ' τα χέρια τη ζωή
αυτή να καταλάβει δε μπορεί
αυτά που έκανα εγώ για σένα
Ő,
kezeim közül az életet rabolta el
de elképzelni sem tudja az a nő
mi mindent tettem én érted
Ποια είν' αυτή
που με τρομάζει και με απειλεί
δεν έχει το δικαίωμα αυτή
να κάνει τέτοια αγάπη ένα ψέμα
Ki ez a nő,
aki rémületbe kerget, fenyegetve engem?
Nincs neki joga hozzá,
hogy hazugsággá változtasson egy ilyen szerelmet!
Πες της να φύγει
αν έχεις μέσα σου ψυχή έλα εδώ
εσύ που με 'λεγες το άλλο σου μισό
αργοπεθαίνω μακριά σου, σ' αγαπώ
Mondd neki, hogy menjen el!
Ha van neked lelked, jöjj! Térj vissza ide!
Hiszen, Te mondtad azt; én vagyok a másik feled...!
Haldoklom nélküled, szeretlek!
Αυτή
μου κλέβει απ' τα χέρια τη ζωή
αυτή να καταλάβει δε μπορεί
αυτά που έκανα εγώ για σένα
Ki ez a nő,
aki ellopja kezeimből az életet,
pedig megérteni sem képes
mindazt, amit én tettem meg érted...?!
Ποια είν' αυτή
που με τρομάζει και με απειλεί
δεν έχει το δικαίωμα αυτή
να κάνει τέτοια αγάπη ένα ψέμα
Ki ez a nő,
aki rémületbe kerget, fenyegetve engem?
Nincs neki joga hozzá,
hogy hazugsággá változtasson egy ilyen szerelmet!
Περπατάω ζαλισμένη στη βροχή
γλιστράει ο δρόμος
λες και σταμάτησε ο χρόνος
περπατάω σε μια πόλη σκοτεινή
που με τρομάζει
στο πουθενά πάλι με βγάζει
Az esőben sétálok kiborulva
s csúszik az utca
mintha az idő megállt volna
sétálok egy sötét városban
ami megijeszt
és újra a semmibe visz engem
Γύρω μου φώτα και φασαρία
και στο μυαλό μου ενοχές
που σε αφήνω να με σκοτώνεις
και μ' ένα αντίο να με καις
γύρω μου φώτα και φασαρία
και φωτεινές επιγραφές
και ένας άγνωστος που με ρωτάει
τι έχεις κορίτσι μου και κλαις
και τώρα τι του λες
Körülöttem fény és lárma
és fejemben a bűnök járnak
miért is engedtem, hogy kínozz engem
és egy "Isten veled"-del elégess
fények és zaj körülöttem
s neon felíratok, fényesek
és egy idegen megkérdezi tőlem
mi a baj kislány, miért sírsz?
és most, mit mondasz neki?
Περπατάω στα τυφλά και προχωράω
όμως δεν έχω που να πάω
παραδίνομαι στη μοίρα μου
ξανά λάθη μετράω
και όμως ακόμα σ' αγαπάω
Vakon sétálok és haladok előre
azonban nem tudom hova is megyek
átadom magam a sorsomnak
s számolom ismét a hibáimat
de mégis, szeretlek még téged!
Γύρω μου φώτα και φασαρία
και στο μυαλό μου ενοχές
που σε αφήνω να με σκοτώνεις
και μ' ένα αντίο να με καις
γύρω μου φώτα και φασαρία
και φωτεινές επιγραφές
και ένας άγνωστος που με ρωτάει
τι έχεις κορίτσι μου και κλαις
και τώρα τι του λες
Körülöttem fény és lárma
és fejemben a bűnök járnak
miért is engedtem, hogy kínozz engem
és egy "Isten veled"-del elégess
fények és zaj körülöttem
s neon felíratok, fényesek
és egy idegen megkérdezi tőlem
mi a baj kislány, miért sírsz?
és most, mit mondasz neki?
Κανένας δε μας σταματά / Senki sem állíthat meg bennünket!
Στίχοι: Κώστας Χαριτοδιπλωμένος
Μουσική: Albert Hammond
Πρώτη εκτέλεση: Αλέξια
Μέσα στη ματιά σου βλέπω την αγάπη
Νιώθω καλά πως αξίζεις εσύ
Στέκομαι κοντά σου και θέλω να σου δώσω
Όλη την αγάπη που 'ναι πάνω στη γη
A szemeidben, látom a szeretetet
Érzem én jól, hogy mennyire értékes vagy!
A közeledben állok, és neked akarom adni
Az összes szeretetet, ami a Földön csak létezik!
Αγκαλιασέ με, κράτα με σφιχτά
Κάνε με να νιώσω την αγάπη αληθινά
Το κόσμο απόψε άσ' το να γυρνά
Για μας τους δυο τίποτα πια δε μετρά
Tarts engem jó szorosan, és ölelj át!
Tégy úgy, hogy érezhessem a szerelmet; igazán!
Hagyd csak, hadd forogjon ma, ahogy akar ez a Világ,
Hiszen számunkra most, semmi sem számít már!
Όσο υπάρχει αυτή η αγάπη
Ότι και να γίνει
Κανένας δε μας σταματά
Όσο υπάρχει αυτή η αγάπη
Ό,τι και να γίνει
Ο κόσμος να χαλάσει
Κανένας δε μας σταματά
Amíg csak létezik ez a szerelem,
Bármi is történjék meg,
Senki nem állíthat meg minket!
Amíg csak létezik ez a szerelem
Bármi is történjék,
Ha vége is a világnak,
Senki és semmi nem állíthat meg minket!
Ό,τι και να γίνει ποτέ δε θα σ' αφήσω
Όπου κι αν πας εγώ θα 'μαι κοντά
Και στην ευτυχία μα και στη δυστυχία
Εγώ θα'μαι εκεί μαζί σου παντοτινά
Bármi is történjen, soha nem hagylak el!
Bárhová is mész én a közeledben leszek!
A boldogságban, de még a szerencsétlenségben is,
Én mindig veled leszek, állandóan, s örökké!
Κανείς δε ξέρει πόσο μ' αγαπάς
Κανείς δε ξέρει όπως εσύ να μου μιλάς
Ό,τι κι αν γίνει, ό,τι κι αν συμβεί
Εμείς οι δυο θα 'μαστε πάντα μαζί
Senki nem tudja, mennyire szeretsz engem
Senki nem tud úgy beszélni hozzám, ahogy Te!
Bármi is történjen, bármi is legyen,
örökké együtt leszünk - mi ketten!
Όσο υπάρχει αυτή η αγάπη
Ό,τι και να γίνει
Κανένας δε μας σταματά
Όσο υπάρχει αυτή η αγάπη
Ό,τι και να γίνει
Ο κόσμος να χαλάσει
Κανένας δε μας σταματά
Amíg csak létezik ez a szerelem,
Bármi is történjék meg,
Senki nem állíthat meg minket!
Amíg csak létezik ez a szerelem
Bármi is történjék,
Ha vége is a világnak,
Senki és semmi nem állíthat meg minket!
Bármi is történjen, bármi is legyen,
örökké együtt leszünk - mi ketten!
Η αγάπη όλα τα νικά
Ό,τι και να μας συμβεί
Όσο υπάρχει η αγάπη αυτή
Κανένας στο κόσμο δεν τη σταματά
A szerelem mindent legyőz,
bármi is történjék velünk!
Amíg ez a szerelem él,
Senki a világon nem állíthat meg!
Legutóbb Stratos szerkesztette (2008-10-27 12:03:51), összesen 4 alkalommal
Στίχοι: Φοίβος
Μουσική: Φοίβος
Πρώτη εκτέλεση: Δέσποινα Βανδή
Σπάνια σε συλλογιέμαι
σπάνια στεναχωριέμαι
σπάνια για σένα κλαίω
Σπάνια
Ritkán gondolok rád
ritkán bánkódom már
és ritkábban sírok érted
Ritkán
Θες να πιστεύεις πράγματα για μένα
πως έχω τάχα μάτια δακρυσμένα
ότι η καρδιά μου δεν παρηγοριέται
κι ότι είσαι κάτι που δεν ξεπερνιέται
Abban akarsz hinni, velem kapcsolatban,
hogy a szemeim könnyekkel telve vannak,
s hogy a szívem nem bír sehogyse vigasztalódni
és hogy te olyan dolog vagy, amiből nem lehet kigyógyulni.
Με συγχωρείς - μα είσαι αλλού
αυτά έχουν πάψει προ πολλού
να συμβαίνουν
να ξέρεις...
Már megbocsáss - de te másutt vagy,
s ezek a dolgok már régen abbamaradtak
és már nem esnek meg velem,
tudd meg...!
Σπάνια σε συλλογιέμαι
σπάνια στεναχωριέμαι
σπάνια για σένα κλαίω
σε ξεπέρασα σου λέω
Ritkán gondolok rád
ritkán bánkódom már
és ritkán sírok érted...
Túl tettem magam a dolgon, ha mondom!
Θες να πιστεύεις ότι τυραννιέμαι
κι ακόμη από σένα εξαρτιέμαι
βάζεις τους φίλους σου να με ρωτάνε
Azt akarod hinni, hogy még szenvedek
és még mindig tőled függök!
A barátaidat is arra bújtatod, hogy rólad kérdezzenek engem
Legutóbb Stratos szerkesztette (2009-07-03 21:13:00), összesen 4 alkalommal
Στίχοι: Γιώργος Μουκίδης
Μουσική: Γιώργος Μουκίδης
Πρώτη εκτέλεση: Πέγκυ Ζήνα
Σιγά σιγά όλα τελειώνουν έτσι απλά
σιγά σιγά θα σταματήσω να πονώ
σιγά σιγά θα ξαναρχίσω πια να ζω κανονικά
Σιγά σιγά θ΄αρχίσω πάλι να γελώ
σιγά σιγά μ΄όλους τους φίλους θα μιλώ
σιγά σιγά θα καταφέρω να ξεχάσω τελικά
Szép lassan befejeződik minden, így egyszerűen
lassacskán megszűnik majd a fájdalmam
lassan már újra elkezdek élni rendesen
Szép lassan újra nevetni is fogok majd
lassacskán majd az összes baráttal beszélek
lassan már sikerül nekem elfelejteni téged végleg
Εσύ να δούμε τι θα κάνεις τώρα
και μεσ΄τη νύχτα πού θα πας
έτσι κι αλλιώς μ΄έχεις ξεχάσει
και μη μου λες πως μ΄αγαπάς
Meglátjuk te most mit fogsz csinálni
és az éjszakában hova fogsz majd menni
amúgy is elfelejtettél már engem
és ne mondd azt nekem, hogy szeretsz!
Σιγά σιγά θα κάνω ότι θέλω εγώ
σιγά σιγά με την καρδιά μου οδηγό
θα προχωρώ και δε θα δίνω πουθενά αναφορά
Σιγά σιγά θα συνηθίσω να μη σ΄έχω αγκαλιά
κι αν θέλω ψέματα να πω για μια φορά
ό΄τι αισθάνομαι εγώ δε σ΄αφορά
Lassacskán azt teszem majd, amit én szeretnék
szépen lassan irányítom a szívemet
továbblépek majd és nem említem sehol sem
Lassacskán megszokom majd, hogy ne öleljelek
és ha hazudni akarok még egyszer
bármit is érzek én, az nem érint téged!
Εσύ να δούμε τι θα κάνεις τώρα
και μεσ΄τη νύχτα πού θα πας
έτσι κι αλλιώς μ΄έχεις ξεχάσει
και μη μου λες πως μ΄αγαπάς
Meglátjuk te most mit fogsz csinálni
és az éjszakában hova fogsz majd menni
amúgy is elfelejtettél már engem
és ne mondd azt nekem, hogy szeretsz!
Mélységes tenger szemeid belseje, cirógatlak csókjaim hullámaival a testeden utazgatva
Θάλασσα πικρή / Thálasza pikrí
μας χωρίζει και πονάω / mász horízi ke ponáo
κι άλλη Κυριακή / kj'áli kirjákí
με τη σκέψη σου περνάω / me ti szképszi szu pernáo
σε ζητάω / sze zitáo
Keserű tengeráradat mi elválaszt minket, és fokozza fájdalmamat egy újabb vasárnapot kell túlélnem majd a veled töltött gondolatokkal... Úgy kereslek, annyira vágyom utánad!
Έλα να με πάρεις φως μου / Éla ná me párisz fóz'mu
γίνε μια φορά δικός μου / jíne mjá forá dikóz'mu
μες τις γειτονιές του κόσμου / mesz tisz jitonyész tu kózmu
να σε ξαναβρώ / ná sze kszanavró
Έλα να μου πεις συγνώμη / Éla ná mu písz szignómi
που δεν ένιωσες ακόμη / pu den ényoszesz akómi
Πόσα βράδια μένω μόνη / Pósza vrádja méno móni
Πόσο σ'αγαπώ / Pószo sz'agapó
Jöjj el értem, s vigyél magaddal, szemem fénye!
Légy csak egyszer is az enyém!
Engedd, hogy valahol a világban
újra rádtaláljak!
Jöjj, kérj tőlem bocsánatot,
azért, mert még nem gondoltál bele,
egymagam, hány meg hány éjszakán maradok,
és hogy mennyire SZERETLEK!
Νύχτωσε νωρίς / Níhtosze norísz
άναψαν της γης τ'αστέρια / ánapszan tisz jísz t'asztérja
πες μου να χαρείς / péz'mu ná harísz
πώς μπορείς σε ξένα χέρια / pósz borísz sze kszéna hérja
Korán beesteledett
Fölgyúltak a föld egén a csillagok
Mondd el a kedvemért,
hogy bírod ki - ha átölelnek idegen karok?
Νύχτωσε ξανά / Níhtosze kszaná
κι άρχισε ο Θεός να βρέχει / ki árhisze o theósz ná vréhi
Μάτια μου γλυκά / Mátja mu gliká
Η καρδιά μου δεν αντέχει / Í kardjá mu den andéhi
να μη σ'έχει / na mi sz'éhi
Beállt újra a sötétség
és Isten akarata szerint esni kezdett
Édes kedvesem, szemem fénye!
A szívem nem bírja tovább -
élni, te nélküled!
Έλα να με παρεις φως μου... / Éla ná me párisz fóz'mu... Jöjj el értem, s vigyél magaddal, szemem fénye! /x2
Legutóbb Stratos szerkesztette (2009-07-03 21:01:14), összesen 12 alkalommal
Στίχοι: Μη διαθέσιμο
Μουσική: Μη διαθέσιμο
Πρώτη εκτέλεση: Λένα Παπαδοπούλου
Δως μου ζωή, δως μου χαρά
δως μου αγάπη στη καρδιά
για να μπορώ να σ' αγαπώ
μέσα στα σύννεφα να ζω
Éltess engem, adj nekem örömet
hozz a szívembe szerelmet
hogy szeretni tudjalak téged
s a felhők között élhessek
Δως μου ζωή μες τη ψυχή
γίνε αγάπη δυνατή
Δως μου χαρά μες τη καρδιά
Ανέβασέ με πιο ψηλά
Adj életet a lelkemnek
és váljon erős szerelemmé
hozd el az örömet a szívemnek
s emelj fel magasabbra engem
Ανέβασέ με πιο ψηλά καρδιά μου
Ανέβασέ με και απ' τα σύννεφα πιο πάνω
Ανέβασέ με κανε με να νιώσω
πως μακριά σου θα το μετανιώσω
Ανέβασέ με πιο ψηλά ψυχή μου
γίνε ένα αστέρι μέσα στη ζωή μου
Ανέβασέ με κανε με να νιώσω
πως αν σε χάσω θα το μετανιώσω
Emelj fel magasabbra, szerelmem
még a felhőknél is feljebb emelj engem
emelj fel, tedd meg nekem hogy érezzem
azt hogy tőled távol megbánok mindent
Emelj fel még magasabbra, kedvesem
legyen egy csillag az életemben
Emelj fel, tedd meg nekem hogy érezzem
hogy megbánom majd, ha elhagylak téged!
Δως μου ζωή, δως μου χαρά
Δως μου αγάπη μου φτερά
για να μπορώ να σ' αγαπώ
μέσα στ' αστέρια να πετώ
δως μου φωνή μες τη ψυχή
γίνε αγάπη δυνατή
δως μου χαρά μες τη καρδιά
για να πετάξω πιο ψηλά
Adj nekem életet, s hozz nekem örömet
adj nekem szárnyakat, szerelmem
hogy tudjalak szeretni téged
s a csillagok közé repüljek
Hozd el a választ a lelkemnek
váljon erős szerelemmé
s adj örömet a szívemnek
hogy repüljek még feljebb
Ανέβασέ με πιο ψηλά καρδιά μου
Ανέβασέ με και απ' τα σύννεφα πιο πάνω
Ανέβασέ με κανε με να νιώσω
πως μακριά σου θα το μετανιώσω
Ανέβασέ με πιο ψηλά ψυχή μου
γίνε ένα αστέρι μέσα στη ζωή μου
Ανέβασέ με κανε με να νιώσω
πως αν σε χάσω θα το μετανιώσω
Emelj fel magasabbra, szerelmem
még a felhőknél is feljebb emelj engem
emelj fel, tedd meg nekem hogy érezzem
azt hogy tőled távol megbánok mindent
Emelj fel még magasabbra, kedvesem
legyen egy csillag az életemben
Emelj fel, tedd meg nekem hogy érezzem
hogy megbánom majd, ha elhagylak téged!
Ακούω το κύμα να μιλάει
και μεταφράζω συλλαβές
ένα τετράστιχο χωράει
όσα δεν είπαν ποιητές
Hallom, amint a hullámok beszélnek, locsognak
és fordítani próbálom, szótagokra bontva
egy négysorosba minden belefér
amit a költők; nem mondtak el még...
Ακούω το κύμα ν' αγριεύει
τα λόγια του μ' ανησυχούν
όποιος δεν είδε και πιστεύει
είναι απ' αυτούς που θα σωθούν
Hallom, amint a hullámok megvadulnak
a szavai engem eléggé nyugtalanítanak
aki nem látta, és hisz benne(/bennük) feltétlenül,
azon kevesek közül való, aki majd megmenekül
Πως λοιπόν να σου μιλήσω
και τη γλώσσα σου να βρω
αφού πάντα κάνεις πίσω
για ένα σίγουρο παρόν / x2
Hogyan szóljak tehát hozzád?
És milyen nyelven próbálkozzak?
Hiszen folyton visszatáncolsz, visszalépsz,
egy biztosabb; jelen-valóért... / x2
Βλέπω το κύμα να διστάζει,
να με κοιτάζει σαν πουλί
θα με συλλάβεις μ'ένα χάδι
θα με προδώσεις με φιλί
Látom a hullámot tétovázni,
ahogy madárként reám tekint...
Leírsz majd engem egyetlen símogatással,
és egy csókkal - elárulsz majd...
Ακούω το κύμα ν' αγριεύει
τα λόγια του μ' ανησυχούν
όποιος δεν είδε και πιστεύει
είναι απ' αυτούς που θα σωθούν
Hallom, elkezd a hullám bevadulni,
a szava engem jócskán nyugtalanít
aki nem láttott, és mégis hisz feltétlenül benne,
azok kevesek közül való, akik majd megmenekülnek
Πως λοιπόν να σου μιλήσω... / x2
Hogyan szóljak tehát hozzád...? / x2
Στίχοι: Αντώνης Βεληνόπουλος
Μουσική: Αντώνης Βεληνόπουλος
Πρώτη εκτέλεση: Ελένη Πέτα
Άσε να μείνω λίγο κοντά σου
άσε να κλέψω το φως
άσε να γίνω στα μάτια σου δάκρυ
Να σου περάσει ο θυμός
Engedd, hogy egy kicsit a közeledben maradhassak,
engedd, hogy ellophassam a fényt!
Engedd, hogy én legyek a könny a szemeidben!
Hogy elmúljon a haragod.
Σε χρειάζομαι... Σε χρειάζομαι...
Szükségem van rád...! Szükségem van rád...!
Κλείσε τα μάτια σου
Είμαι δίπλα σου
Γίναμε ένα μαζί
Πιες απ' τα χείλη μου, όλη μου τη ζωή / (x2)
Hunyd le a szemeidet!
Melletted vagyok
Mi ketten, eggyé váltunk
Idd ki ajkaimról egészen, az életemet! / (x2)
Ήρθες σαν ήλιος στη μοναξιά μου
Έγινες χάδι ζεστό
Πήρες τα λάθη, τα σφάλματά μου
Μ' έμαθες να 'μαι εγώ
Napfényként törtél magányos életembe
És forrón ölelő símogatássá váltál
Magadra vetted a hibáim, és a vétkeimet
És segítettél, hogy magamra találjak
Σε χρειάζομαι... Σε χρειάζομαι...
Szükségem van rád...! Szükségem van rád...!
Κλείσε τα μάτια σου
Είμαι δίπλα σου
Γίναμε ένα μαζί
Πιες απ' τα χείλη μου, όλη μου τη ζωή / (x4)
Hunyd le a szemeidet
Itt vagyok, melletted!
Eggyé váltunk, mi ketten
Idd ki ajkaimról egészen, az életemet! / (x4)
Σε χρειάζομαι... σε χρειάζομαι...
Szükségem van rád...! Szükségem van rád...!
Θα κλέψω το φως, θ' ανάψω τ' αστέρια
Για να μ' αγαπάς, όσο σ' αγαπώ...
Ellopom majd a fényt, és meggyújtom a csillagokat
Hogy úgy szeress engem, amennyire szeretlek én...
Legutóbb Stratos szerkesztette (2008-10-31 13:19:09), összesen 2 alkalommal
Στίχοι: Ανδριάνα Μπάμπαλη
Μουσική: Ανδριάνα Μπάμπαλη
Πρώτη εκτέλεση: Ανδριάνα Μπάμπαλη
Όλοι μου λένε ν΄αλλάξω μυαλά
ναι όλοι μου λένε ν΄αλλάξω μαλλιά
να βάλω κάτι πιο κοντό
να γίνω λίγο θηλυκό
να κάνω κάτι εκκεντρικό λιγάκι πιο προκλητικό
Mindenki azt tanácsolja nekem, változtassak a gondolkodásomon!
Igeeen, mindenki azt javasolja, változtassak valamit a hajamon,
és hogy magamra valami rövidebb cuccot vegyek,
meg hogy valamivel nőiesebb legyek,
nézzek ki valamivel kirívóbban, és legyek kissé csábosabb...!
Όλοι μου λένε ν΄αλλάξω ζωή
ναι όλοι μου λένε να μπω κι εγώ σε γραμμή
κι εκεί που πάω να τρελαθώ και προσπαθώ ν΄αντισταθώ
ακούω μια φωνή που με ξυπνά και λέει πως...
Mindenki azt tanácsolja, változtassak az életemen!
Igeeen, mindenki azt javasolja, hogy lépjek be én is a sorba
És abban a percben, mikor már-már beleőrülnék, és próbálnék ellenállni,
egyszerre, meghallok egy hangot, ami magamhoz térít, és ami így szól...
Αν θες να ζήσεις τ΄όνειρό σου
καλύτερα να πας να κοιμηθείς
μα εγώ τα βράδια βγαίνω έξω δεν κοιμάμαι
και θυμώνω που δε λες κι εσύ να΄ρθείς
να με υπερασπιστείς, να με υπερασπιστείς
Ha meg akarod élni az álmaidat,
jobb lesz, hogyhaa aludni térsz!
De én kijárok éjszakánként, és sosem alszom,
és dühbe jövök, amiért nem mondod azt, hogy velem tartasz,
hogy oltalmazz engem, s megvédj ha baj van!
Όλοι μου λένε να κάτσω καλά
ναι όλοι μου λένε σε λίγο θα΄ναι αργά
να ξεκινήσω ένα δεσμό με κάποιο πρόσωπο γνωστό
να κάνω ένα σκάνδαλο μου λένε λένε πως...
Mindenki azt tanácsolja, viseljem jól magam!
Igeeen, mindenki azt mondja, hogy nemsokára késő lesz!
És kezdjek el komolyan járni valakivel, valamelyik ismerőssel,
és kövessek el valami gyalázatot, és csak mondják, mondják, hogy...
Αν θες να ζήσεις τ΄όνειρό σου
καλύτερα να πας να κοιμηθείς
μα εγώ τα βράδια βγαίνω έξω δεν κοιμάμαι
και θυμώνω που δε λες κι εσύ να΄ρθείς
να με υπερασπιστείς, να με υπερασπιστείς
Ha meg akarod élni az álmaidat,
jobb lesz, hogyha aludni térsz!
De én kijárok éjszakánként, és sosem alszom,
és dühbe jövök, amiért nem mondod azt, hogy velem tartasz,
hogy oltalmazz engem, s megvédj, ha baj van!
Legutóbb Stratos szerkesztette (2008-10-31 12:59:33), összesen 5 alkalommal
Στίχοι: Κώστας Λειβαδάς
Μουσική: Κώστας Λειβαδάς
Πρώτη εκτέλεση: Ανδριάνα Μπάμπαλη
Τη νύχτα είχα
τη νύχτα είχα μάρτυρα
και τα άστρα των φιλιών σου
που έλεγες άλλη
έλεγες άλλη δε θα μπει
στο κάστρο των ματιών σου
Az éj volt nékem
az éj volt nékem a tanúm,
és a csillagok a csókjaidnak,
amivel azt ígérted, más...
ígérted, hogy más nem lépheti át
a küszöbét, szemeid palotáinak!
Κι όσο μου φεύγεις μακριά
τόσο η φλόγα σου με καίει
και με σβήνει
σαν τη θάλασσα στα βράχια
με ρίχνει
μοίρα μου έγινες και φεύγεις μακριά
μοίρα μου έγινες...
És minél jobban távolodsz,
annál jobban éget az általad okozott láng,
ami kioltja életem...
s mint ahogy a tengert, a sziklák közé,
úgy taszít szakadékba engem
a sors, amivé számomra váltál,
és most, messzire távozol...
A sorsommá váltál...!
Εκεί που ο ήλιος
εκεί που ο ήλιος δεν περνάει
κι ούτε φεγγάρι πιάνει
τον άγριο πόθο
τον άγριο πόθο τραγουδάει
ό,τι αγαπάει και χάνει
Oda, ahová a nap,
Oda, ahová a nap sem jár,
és a holdnak fénye sem ér,
a vad vágyról
a vad vágyról dalol,
arról, mit szeret, s elveszít
Κι όσο μου φεύγεις μακριά
τόσο η φλόγα σου με καίει
και με σβήνει
σαν τη θάλασσα στα βράχια
με ρίχνει
μοίρα μου έγινες και φεύγεις μακριά
μοίρα μου έγινες...
És minél jobban távolodsz,
annál jobban éget az általad okozott láng,
ami kioltja életem...
s mint ahogy a tengert, a sziklák közé,
úgy taszít szakadékba engem
a sors, amivé számomra váltál,
és most, messzire távozol...
A sorsommá váltál...!
Στίχοι: Βαγγέλης Γερμανός
Μουσική: Βαγγέλης Γερμανός
Πρώτη εκτέλεση: Βαγγέλης Γερμανός
Απόκληρο με είπες μια βραδιά
και μου 'μεινε για πάντα η ρετσινιά
όλα στα χαρίζω
το λόγο πάρε πίσω
και φύγε κι άφησέ με πια
απ΄ την αρχή ν' αρχίσω
να τα ξεκαθαρίσω
το δρόμο να μου να βρω ξανά
Semmirekellőnek szólítottál engem, az egyik éjjel
És már csak a gyantás bor maradt örökre nékem!
Reád hagyom mindenemet,
És vedd vissza a nekem tett ígéreted!
Aztán menj, és hagyj végre békén már!
Hadd kezdjek előlről mindent hát...
Hadd tisztázzam a dolgokat magamban,
És hadd találjam meg ismét a saját utam!
Ήρθε το τέλος του μηνός
και πουθενά δε βλέπω φως
το νοίκι δε μου φτάνει
παράπονο με πιάνει
σε ποιόν το πόνο μου να πω
κανένας δε μου κάνει
κι αυτή θα με πεθάνει
απόκληρο στο κόσμο αυτό
Elérkezett újra a hónap vége,
És sehol sem látok kiutat, egyetlen fényt se...
A lakbérre valóm - kevés!
Elfog a fájdalom, s az elkeseredés.
Kinek mondhatnám el, gyötrő bánatom?
Értem, senki - semmit nem tesz,
s az a nő, engem a sírba tesz
ebben a semmirekellő világban...!
Από παντού με διώχνουνε
στο τρόλει με σπρώχνουνε
αχ να ανασάνω λίγο
καιρός μου να το στρίβω
σε μιαν απόμερη γωνιά
στο λέω πριν να φύγω
αν μ' αγαπούσες λίγο
απόκληρος δε θα 'μουν πια
Mindenhonnét kicsapnak, elűznek engem
a trolin is össze-vissza lökdösnek!
Oh, csak egy kis lélegzethez ha juthatnék...
És egy kevés időt eltölthetnék
egy elszigetelt sarokban...!
Mielőtt elmegyek, még elmondom neked;
- Ha egy kicsit is szerettél volna engem,
semmirekellő mihaszna, nem volnék tovább!
Legutóbb Stratos szerkesztette (2015-11-28 15:53:09), összesen 8 alkalommal
Egy kérés, amit ha lesz időm, teljesítek...
(De addig is, ha megnézitek - csak be kell másolni a görög szöveget - nagyon viccesen hangzik a webszótáros nyersfordítás!) https://www.webforditas.hu/forditas.php
Θα μου κλείσεις το σπίτι / Kizárnak miattad a ház(am)ból
Στίχοι: Μιχάλης Ρακιντζής
Μουσική: Μιχάλης Ρακιντζής
Πρώτη εκτέλεση: Βασίλης Καρράς
Δεν είμαι γω για πολλά γι' αυτό να κάτσεις καλά,
και τέτοια κόλπα μην κάνεις θα βρούμε μπελά,
Και μη με ξεσηκώνεις ξέρω τι μου σκαρώνεις,
βγάλε απ' το μυαλό σου κάθε σκέψη τρελή,
Sokra nem vagyok érdemes, ezért, maradj nyugton,
és ilyen trükköket többé ne csinálj, mert baj lesz!
És ne dühíts fel, tudom, miket agyalsz ki ellenem,
verj ki az elmédből minden őrült gondolatot!
Σταματά να προκαλείς,
αφού το ξέρεις και συ,
πως δε μπορεί τίποτα άλλο να γίνει
Κι αν όπως λες μ' αγαπάς,
τότε πολλά μη ζητάς,
ο έρωτας μας κρυφός πρέπει να μείνει
Állj le a követelőzéseiddel,
hiszen tudod te is,
hogy nem szabad, nem lehet semmi többnek megtörténnie!
És ha szeretsz is engem - ahogy mondod,
akkor ne kívánj túl sokat;
a szerelmünknek titokban kell maradnia...!
Θα μου κλείσεις το σπίτι,
μ' έχεις κάνει αλήτη,
θα μου βάλεις φωτιά,
γι' αυτό κάτσε καλά,
Le fogod záratni a házam,
Hitvány földönfutóvá tettél,
lángra gyújtasz engem,
ezért hát, viseld magad! / ülj meg a fenekeden!
Να μη μου τηλεφωνάς κι απάνω μου μην κολλάς,
αφού το βλέπεις με φέρνεις σε δύσκολη θέση,
ο τρόπος που με κοιτάς να ξέρεις λέει πολλά,
και ότι έχουμε εμείς οι δυο ας μείνουν όλα κρυφά,
Nem hívj többé engem, és bogáncsként ne tapadj rám!
Hiszen láthatod, milyen nehéz helyzetbe hozol engem!
Az a mód, ahogyan rám meresztgeted a szemed - tudd meg -, sokat elárul!
És mindaz, ami kettőnk közt van, maradjon titokban!
Σταματά να προκαλείς,
αφού το ξέρεις και συ,
πως δε μπορεί τίποτα άλλο να γίνει,
Κι αν όπως λες μ' αγαπάς,
τότε πολλά μη ζητάς,
ο έρωτας μας κρυφός πρέπει να μείνει
Állj le a követelőzéseiddel,
hiszen te is jól tudod,
hogy semmi több nem történhet meg!
És ha szeretsz is engem - ahogy mondod,
akkor ne kívánj túl sokat;
a szerelmünknek titokban kell maradnia...!
Θα μου κλείσεις το σπίτι,
μ' έχεις κάνει αλήτη,
θα μου βάλεις φωτιά,
γι' αυτό κάτσε καλά,
Ki fogsz záratni a házamból
Miattad, hitvány földönfutó leszek,
Lángra gyúlok, teljesen felhergelődöm miattad,
ezért hát, viseld jól magad! / ülj meg a fenekeden!
Legutóbb Stratos szerkesztette (2015-11-28 15:55:33), összesen 3 alkalommal
Στίχοι: Τάσος Λυμπέρης
Μουσική: Στέλιος Μάρης
Πρώτη εκτέλεση: Ειρήνη Μερκούρη
Μην απορείς που σου μιλάω έτσι απλά
είμαι μια άλλη μες στα ίδια μου τα μάτια
είμαι μια άλλη μες στο ίδιο το κορμί
τολμώ να πω λέξεις που δεν είχα πει
Hogy ilyen egyszerűen szólok, ne csodálkozz ezen!
Én már egy másik nő vagyok, bár ugyan olyan szemekkel
Én egy másik nő vagyok, ugyanabban a testben!
És ki merek mondani olyan szavakat, amiket még sosem.
Ναι, κανείς εδώ δεν μένει ναι
είμαστε τώρα ξένοι ναι
οι δρόμοι μας χωρίζουν και
τα καλύτερα για μένα τώρα αρχίζουν
Ναι, κανείς εδώ δεν μένει ναι
είμαστε τώρα ξένοι ναι
οι δρόμοι μας χωρίζουν και
τα καλύτερα για μένα τώρα αρχίζουν
Igen, senki sem marad itt tovább, igen!
Ezentúl, idegenek vagyunk, igen!
Az útjaink is szétválnak, és innen
a legjobb dolgok számomra, csak most kezdődnek!
Igen, senki sem él tovább itt, igen!
Mostantól, idegenek vagyunk, igen!
Az útjaink szétválnak, ámde
a legjobb dolgok számomra, csak most kezdődnek!
Μην απορείς που σου μιλάω με θυμό
είμαι μια άλλη που ποτέ δεν είχα δείξει
είμαι μια άλλη μες στο ίδιο το κορμί
τολμώ και κάνω όσα είχα φανταστεί
Ne lepődj meg, ha haraggal, dűhhel beszélek
Én már másik nő vagyok, akit soha sem mutattam még meg
Én már egy másik nő vagyok, egyazon testben!
Veszem a bátorságot, és mindent megteszek, amit csak elképzeltem.
Ναι, κανείς εδώ δεν μένει ναι
είμαστε τώρα ξένοι ναι
οι δρόμοι μας χωρίζουν και
τα καλύτερα για μένα τώρα αρχίζουν
Ναι, κανείς εδώ δεν μένει ναι
είμαστε τώρα ξένοι ναι
οι δρόμοι μας χωρίζουν και
τα καλύτερα για μένα τώρα αρχίζουν
Igen, itt senki sem marad már, igen!
Ezentúl, nem ismerjük egymást, igen!
Az útjaink is szétválnak, ráadásul
a legjobb dolgok számomra, csak most kezdődnek!
Igen, senki sem él tovább itt, igen!
Ettől fogva, idegenek vagyunk, igen!
Az útjaink most szétválnak, ámde
a legjobb dolgok számomra, csak most kezdődnek!
Νιώθω το τέλος να πλησιάζει / Érzem, hogy a vég közeledik!
Στίχοι: Μιχάλης Εμιρλής
Μουσική: Μιχάλης Εμιρλής
Πρώτη εκτέλεση: Μιχάλης Εμιρλής
Νιώθω την παρουσία του ανάμεσά μας,
το νιώθω όταν σε κοιτώ και τρέμεις και τρέμεις.
Κάτι μου κρύβεις, μάτια μου
κάτι σε βασανίζει
πες μου τι έχεις πάθει,
τι συμβαίνει και είσαι λυπημένη.
Σε νιώθω τόσο μακριά μου, καρδιά μου, καρδιά μου.
Τι έχεις πάθει, ομορφιά μου, και δεν και δεν μου μιλάς.
Érzem jelenlétét, ahogy közöttünk jár,
érzem, hogy amikor nézlek, te reszketsz, és a hideg ráz.
Valamit titkolsz előlem, édesem,
valami gyötör tégedet,
mondd hát, mi az ami bánt?
Mi történt, amitől elönt a szomorúság?
Érzem, mennyire távol vagy már tőlem, édesem, édesem!
Mi bánt szépségem, amitől nem, és nem beszélsz hozzám?!
Νιώθω το τέλος να πλησιάζει
ό,τι κι αν κάνω δεν ωφελεί
το ένστικτό μου δεν με γελάει
το έργο το 'χω ξαναδεί.
Érzem, ahogy a vég közeledik,
bármit is teszek, már nem segít,
az ösztönöm nem csap be,
mert láttam már hasonló történetet...
Νιώθω την παρουσία του ανάμεσά μας
όταν στα χείλη σε φιλώ και τρέμεις, και τρέμεις.
Γιατί δακρύζεις, μάτια μου,
γιατί αλλού κοιτάζεις;
Αφού το έχεις ήδη αποφασίσει,
το τζάμι έχει ραγίσει.
Σε νιώθω τόσο μακριά μου, καρδιά μου, καρδιά μου.
Τι έχεις πάθει, ομορφιά μου, και δεν και δεν μου μιλάς.
Érzem jelenlétét, hogy közöttünk van már,
amikor ajkaid csókolom és te reszketsz, és a hideg ráz.
Miért könnyezel, kedvesem,
miért tekintesz másfelé?
Hiszen, igazából Te már eldöntötted,
az üvegtábla megrepedt...
Érzem, milyen távol vagy már tőlem, édesem, édesem...
Mi lelt téged szépségem, amiért nem és nem beszélsz hozzám?!
Νιώθω το τέλος να πλησιάζει
ό,τι κι αν κάνω δεν ωφελεί
το ένστικτό μου δεν με γελάει
το έργο το 'χω ξαναδεί
Érzem, hogy a vég közeledik,
bármit is teszek már nem segít,
az ösztönöm nem csap be,
mert láttam már ilyet, filmen...
Νιώθω το τέλος να πλησιάζει
ό,τι κι αν κάνω δεν ωφελεί
το ένστικτό μου δεν με γελάει
το έργο το 'χω ξαναδεί
Érzem, a vég közeledik,
bármit tehetek; már nem segít,
jó az ösztönöm, nem fillent,
mert láttam már ilyen filmet...
Legutóbb Stratos szerkesztette (2008-11-07 00:05:50), összesen 9 alkalommal
Nincs beírva úticél.
Bizonyára lelested az angol szövegről... (YES!) 
